Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXVII. kötet • 1925. november 26. - 1925. december 11.

Ülésnapok - 1922-482

446 A nemzetgyűlés 482. ülése 1925. Én, igenis, egyetértek mindazokkal a képviselőtársaimmal, akik az itt felvett 14 milliárdnyi összeget kevésnek tartják és csatlakozom Szabó Imre képviselőtársam amaz indítványához, melyben ezt a tételt kiragadta ebből a szerves összefüggő egészből — amint méltóztatott mondani — s annak felemelését követelte. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök: Kivan még valaki szólni! (Nem!) Ha senki szólni nem kivan, a vitát bezárom. Az előadó ur kivan szólni! Herrmann Miksa előadó: T- Nemzetgyűlés! (Halljuk! Halljuk!) Azt hiszem, hogy eddig igazán nem adtam okot arra, hogy engem személyeskedéssel megvádoljanak, mert az objektivitást, amennyire az emberileg lehetséges, mindig igyekeztem betartani. Azt hiszem, félreértésről van szó. (Szabó Imre: Természetes, hogy félreértésről. Ön a házszabályok ellenére összefoglalhatja a rovatokat, de mi nem foglalhatjuk össze azokat; mi csak rovatonként tárgyalhatjuk a költségvetést!) Nekem semmi kifogásom nem lehet, amig parlamentáris alapon vagyok — és ameddig képviselő vagyok, azon az alapon kell lennem, — a felszólalások ellen. Ami engem — őszintén megvallva — kissé kihozott sodromból és amiért azt a kifejezést használtam, — amelyet nem ismétlek, mert magam is belátom és érzem, hogy azt a hangulatot, amely megindult, kár volt ezzel a kifejezéssel megzavarni — annak oka az, hogy most már igazán nem tudom, hányadszor került szóba, hogy nem csak az az összeg áll beruházásokra rendelkezésre, amely a költségvetésben van, hanem ahhoz hozzá kell számítani azt is, amelyet mindig kifogásolnak s amelyet hasznos beruházásoknak neveznek, de amely már egyrészben felhasznált tételt, vagy legalább is kiirt tételt jelent, ugy hogy ez az összeg tényleg sokkal nagyobb, mint amely a költségvetésben szerepel. Elismerem annak jogosultságát, hogy még nagyobb összeget javasolnak, de amikor a minister ur most az e címen felvett beruházásoknál 124 milliárdról beszél, lehetetlenség ezt még tovább emelni, hiszen ez magában véve is nagyon tetemes összeg. Én csak erre vonatkoztattam azt a kifejezést, amelyet használtam és igazán roppant sajnálnám, ha az további harcokra adna okot, mert nekem sem a múltban, sem a jelenben nem volt soha szándékom a személyeskedés, de a jövőben sem lesz. (Élénk helyeslés.) Flnök: A minister vr kivan szólni! Walko Lajos kerfiskedelemüeri minister : T. Nemzetgyűlés ! (Halljuk ! Halljuk !) Az előadó ur már összefoglalta, hogy melyek azok a tételek, amelyek utak és hidak fentartására és épitésére szolgálnak. Újból ismétlem, hogy ebben a budgetben összesen 44 milliárd az a tétek amely erre a célra fel van véve ; ezenkívül a hasznos beruházásokra van még 73 milliárd, amely összegből 29 milliárd a következő fél esztendőre marad, inig a másik 44 milliárd ebben a félesztendőben kerül kiadásra. Mindez összesen kitesz 147 milliárd papirkoronát, tehát több mint 10 millió aranykoronát. Azt hiszem, bogy amikor az egész magyar állami budget 400—500 millió aranykorona körül ?PII, tényleg nem tudunk bármennyire is az volna az igyekezetem, többet fordítani hidak és utak énitésére, mint 10 millió aranykoronát, ugvhosry nagyon kérném e rovat elfogadását. (Helyeslés a jobboldalon.) FJnök • A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. . évi december hó 11-én, pénii'krn. A 2. rovattal szemben Szabó Imre képviselő ur kívánt módosítást, amelyben a 2. rovatban feltüntetett összegnek 30 _ milliárdra való fölemelését javasolta. Ez a javaslat ellentétben áll az eredeti szöveggel, tehát szemben fogom vele állítani. Kérdem, méltóztatnak-e a 2. rovatot, szemben Szabó Imre képviselő ur módosító indítványával elfogadni, igen vagy nem 1 (Igen ! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik az eredeti szöveget fogadják el, szíveskedjenek ! felállani ! (Megtörténik.) Többség. A nemzetgyűlés az eredeti szöveget fogadta el és így Szabó Imre képviselő ur módosító indítványa elesik. Következik a 3. rovat. Perlaki György jegyző (olvassa) : 3. Rovat. A matolcsi Szamos-hid épitésére (V. részlet) 4.205,000.000 K. Elnök : Megszavaztatik. Következik a 4. rovat. Perlaki György jegyző (olvassa) : 4. Rovat. Útépítési és fentartási gépek és felszerelések beszerzésére és az utigép-javitó telep kibővítésére 3.335,000.000 K. Elnök : Szólásra következik ? ! Perlaki György jegyző : Kabók Lajos ! Kabók Lajos : T. Nemzetgyűlés ! Előre akarom bocsátani ennél a rovatnál, hogy itt legfőkép nem is az összeget kifogásolom. E rovat alatt útépítési és fentartási gépek és felszerelések beszerzésére és a javító-telep kibővitésére szolgáló összeget találjuk, amely 3.335,000.000 koronát tesz ki. Nem az összeget kifogásolom, de itt kívánok a minister úrtól nyilatkozatot kérni arra vonatkozólag, hogy az indokolásban foglaltak szerint a hat darab gőz-uthengerlő hátralékos vételárának és felszerelésének, valamint egy régi gőz-uthengerlő üzembehozási költségeinek kieg*yeniiíésére előirányzott összeg az ország határain belül fog-e felhasználtatni. Ezzel a té+ellel kapcsolatosan nem szeretném, ha megtörténne az, ami a közelmúltban a posta és járműtelep berendezésénél, a postai automobilok beszerzésénél megtörtént. Nevezetesen amikor a pnsta és iármű

telenet berendezték, a berendezéshez szükséges munkagépeket külföldről hozatták be. Nem jelentéktelen értékű munkagépeket — két év előtt volt az eset — mert akkor mintegy 5 milliárd korona értékük volt, ami természetesen ma 5 mil« liárdnál jóval többet jelent. Ezeket a külföldről szerezték be azért, mert az volt a meffállapitás, hogy Magyarországon ilyen gépeket : egyáltalán nem gyártanak. Speciális fogas5 kerekű automatikus gépről volt ugyanis szó, : amint azt a közelmúltban megtudtam. Legyen i szabad kérdeznem n minister úrtól, hno-v- amikor gőz-nthengerelő gépek beszerzéséről van i szó, ezek beszerzése hol történik, a honi gyáraknál-e vagy pedig külföldi gyáraknál, mert í nem tudnám elfogadni azt az esetleges érvet, hogy külföldön olcsóbb an lehet beszerezni ;

és hoffv takarékoskodnunk kell. mert a mi gépgvártásnnk is rendkívül fejlett, nálunk is be lehet ezeket kellő áron szerelni. Sőt tovább megyek, a kereskedelmi kormánynak — ha lehet — nvomást kell gyakorolnia a maeyar gépgyártásra, hos-v ezeket a gépeket olyan s árért pdiák az államnak, amilyen árért azokat külföldön is be lehet szerezni, mert ha ez nem történik meg, ha nem a honi gépgyárainkban történik meg ennek a munkának az elvégzése, akkor itt bizonyos fokn megrövidítés éri honi géngvárainkat, akkor itt is csak halljuk a beruházási Programmot, annak meg-