Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXVII. kötet • 1925. november 26. - 1925. december 11.

Ülésnapok - 1922-481

430 A -nemzetgyűlés 481. ülése 1925. tek, amikor ennek pontos betartása nem sike­rül, nagyrészt azért, mert ilyenkor valamely olyan helyi szempont van, amelyre különös tekintettel kell lenni. Mindenesetre a jövőben is az lesz az igyekezetünk, hogy ilyen irány­ban lehetőleg javítsuk a mostani helyzetet. Ami a motorkocsik kérdését illeti, a dolog ugy áll, hogy ezidőszerint két kocsi beszer­zését az államvasutak elnöke már elrendelte. Ennek folytán most már előreláthatóan rövid időn belül meglesz a lehetősége annak, hogy egyes vonalakon motorkocsikat Járathassunk és ennek folytán előbbre fog haladni az a rendszer is, hogy a vicinális vonalakon a sze­mély- és teherforgalmat lehetőleg elválasszuk. Ami a vasúti tarifák magas voltát illeti, azt hiszem, hogy összehasonlítva a különböző államok tarifájával, a magyar államvasút ta­rifája nem mondható magas tarifának. Min­denesetre vannak a tarifában egyes olyan té­telek, amelyeken változtatni kell. (TJgy van! a balhösépen) Mi igyekszünk is ezek megváltoz­tatására és jóformán hétről-hétre teszünk vál­toztatást egyik vagy másik tételen, amint az árak eltolódásával kapcsolatosan az szükséges­nek mutatkozik. Igen nehéz kérdés a törtforgalomnak, a kezelési illeték rövidítésének kérdése. Ebben a kérdésben már hosszabb idő óta folynak a tár­gyalások és most jutottunk el odáig, hogy azt hiszem, már a következő esztendő elején e te­kintetben gyökeres változtatást tudunk eszkö­zölni. Ami ugyancsak még az államvasutakkal kapcsolatosan felmerült és a nyugdíjasok és nyugbéresek kérdését illeti, a dolog ugy áll, amint azt épen tegnap volt alkalmam a 33-as bizottságban mondani, hogy a külön vasúti nyugdíjalapok összjövedelme ezidőszerint kö­rülbelül 3 milliárdot tesz ki, ezzel szemben nedig az, amit az államvasút nyugdíj és nyug­bér címén fizet ki, körülbelül 580 milliárd. Azt hiszem, hogy egymagában ennek a két szám­nak, a 3 milliárdnak és az 580 milliárdnak szembeállítása igazolja azt, hogy minden igye­kezettel azon vagyunk, hogy amennyire a nyugdíjasok és a nyugbéresek nehéz helyzetén segíteni tudunk, ezt meg is tegyük és nem is fogjuk elmulasztani. — amikor erre ujabb le­hetőség lesz — hogy ezen a téren további lé­péseket tegyünk. Ami a helyiérdekű vasutakkal kapcsolato­san felmerült azt a kifogást illeti, hogy a helyiérdekű vasút aránylag nagyobb menet­díjakat számit fel, mint a Székesfővárosi Köz­lekedési Részvénytársaság, ennek megvan a magyarázata abban, hogy mi g az egyik nagy tömegforgalomra van berendezve, a másik nem; különben is, ha a békebeli állapotot né­zem, megállapíthatom, hogy az eltérés a béke­beli állanothoz képest nem lényeges. Továbbmenve a forgalommal kapcsolatos kérdésekben, teljesen osztozom abban a felfo­gásban, hogy az export elősegítésére az egyik főeszköz, amely a kormány rendelkezésére áll, a vasúti tarifa az exportrelációban. Az ennek kanosán felmerült egyes konkrét tétele­ket ennélfogva külön vizsgálat tárgyává fo­gom tenni. "Nem tudom, ele talán megvan a lehetőség-e annak, hogy ezeknél az egyes cik­keknél az exportrelációban a jelenlegi álla­pothoz képest bizonyos változtatást tegyünk. Ami a tranzitforgalmat illeti és azt, hogy a tranzitforgalom aránylag kevés az állam­vasutakon, a helyzet tényleg ugy áll, hogy hn december hó 10-én, csütörtökön. volt visszaesés március hónaptól szeptember hónapig, de szeptembertől kezdve a helyzet már lényegesen javult, úgyhogy ezidőszerint a tranzitforgalom már meghaladja a korábbi tranzitforgalmat. Azt hiszem, a forgalmi kérdésekkel ezzel végeztem is. Csak még azt a megjegyzést len­nék bátor tenni, a vasúti alkalmazottak egye­sülési és szervezkedési jogára nézve, most legutóbb felmerült észrevételre, hogy ebben a kérdésben az általános vita után volt alkal­mam nyilatkozni és nagyon kérném, hogy azt az álláspontot, amelyet akkor elfoglaltam, tu­domásul venni méltóztassék. Ami már most a kereskedelemmel kapcso­latos egyes kérdéseket illeti, így pl. az, hogy tranzitóraktárakat ne kelljen évente kérni, hanem ha valamely cég tranzitóraktárt ka­pott, megkönnyítsük, hogy azt a későbbi esa­tendőkben is megtarthassa, ezt a gyakorlat­ban keresztülvihetőnek tartom és igyekezni fogok arra, hogy az megfelelően megtörtén­jék. (Helyeslés a balhösépen.) Ar konkrét kérdésre, hogy a tokaji bornak ezidőszerint nincs meg Lengyelor­szágban a piaca, azzal válaszolhatok, hogy a mi magyar-lengyel szerződésünk alapján meg­lenne a lehetősége annak, hogy Tokajból meg­felelő exportot tudjunk a lengyel területekre csinálni és hogy jelenleg ennek a szerződés­nek kedvező hatása egyelőre jelentkezni nem tud, az tisztán azon múlik, hogy ott a valuta­esések kapcsolatban jelenleg nehéz szituáció van. Ami a csődök és kényszeregyességek szá­mát illeti, azt hiszem, hogy ennek a kérdés­nek elbírálásánál nem szabad figyelmen kivül hagyni azt, hogy ezidőszerint a kereskedelmi cégek száma is aránylagosan nagyobb, és mi­kor az arányszámokat felállitjuk, ezeket a szá­mokat kell megfelelően tekintetbe venni. A helyzet ugy áll, hogy abban az időben, amely az állandó koronaesést követte, mikor a stabilizáció bekövetkezett,^ tényleg arányla­gosan igen sok csőddel és kényszeregyezséggel találkoztunk, főleg újonnan alakult cégeknél Azóta azonban, ha nézzük a cégek számát a csődök és kényszeregyességek arányszámához viszonyitva, azt látjuk, hogy ezidőszerint már nem jelentkeznek olyan túlzott mértékben a csődök és kényszeregyességek. Ami a kereskedelmi kamarai választásokat illeti, a helyzet az, hogy Budapesten a kama­rai választás már megvolt. A többi kamarák területén eredetileg arra gondoltunk, hogy egyszerre csináljuk meg az összes kamarákban a választásokat. Az előkészületi munkálatok az összes kamarákban folyamatban vannak. Azt láttuk azonban az előkészületi munkálatok fo­l3 r amán, hogy egyes kamaráknál épen a tria­noni határ folytán igen nehéz kérdések merül­tek fel, amelyeket nem lehet egyik napról a másikra megoldani, és igy most arra az el­határozásra jutott a kereskedelemügyi kor­mányzat, hogy ezeket a váuasztásokat, ugy, amint egy-egy kamara területén az előkészü­leti munkálatok befejeztettek, tényleg azonnal elrendeljük. Azt hiszem, hogy a legközelebbi időben Szegeden és azt követően egymásután a többi kamaránál is rövidesen meglesz a vá­lasztás. Legtovább, fog tartani, azt hiszem, a soproni és győri kamarai választás lebonyolí­tása, mert ezek a határral kapcsolatos eltoló­dások különösen ezeknél a kamaráknál jelent­keznek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom