Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXVII. kötet • 1925. november 26. - 1925. december 11.

Ülésnapok - 1922-481

A nemzetgyűlés 481. ülése 1925. évi december hó 10-én, csütörtöhön. 429 Sajnos, nincs rá időm, hogy minden részletére j kiterjeszkedjem annak a súlyos jogfosztásnak és súlyos anyagi veszteségnek, mely e réven ezeket a nyugdíjasokat és más egyéb nyugellátásban részesülő vasutasokat érte. Nem tudok kiterjeszkedni a dolog minden részletére, pedig tény az, hogy nemcsak nyugdíjjárulékukban szenvedtek hátrányt, hanem a családi pótlék, a lakbérek, továbbá a kedvezmények megállapításánál is, és egy sereg más olyan sérelmet szenvedtek, melyeket ők semmi körülmények között nem tudnak pótolni. Ma aztán itt állanak és kétségbeesve fordulnak fühöz-fához segítségért, Nem tudom, hogy majd annak idején, ha a kormánynak módjában lesz — talán a ministerelnök ur hoz valamit Genfből — gondolni fog-e a vasutas nyugdíjasok és nyugellátásban részesülőkre, de bizonyos az, hogy az elmúlt idők nagyon szomorú tanulságul szolgálnak arra vonatkozólag, hogy nem igen fognak rájuk gondolni. A legutóbbi időben majdnem az összes állami alkalmazottak kaptak bizonyos 15%-os drágasági segélyt, de akkor is kihagyták az emiitetteket. Ha konzekvensek akarunk lenni, akkor megállapíthatjuk, hogy a jövőben sem fognak ezek kedvezőbb helyzetbe jutni. Nem akarom minden elszenvedett sérelmeiket elsorolni, hanem inkább összefoglalva egy határozati javaslatot terjesztek elő, melyben kérem (olvassa): »A nemzetgyűlés utasítsa a kereskedelemügyi minister urat. hogy a vasutas nyugdíjasok, nyugbéresek, kegydíjasok, valamint azok özvegyeinek és árváinak sérelmeit, jogos és méltányos kívánságait az érdekeltekkel való előzetes tanácskozás alapján rendezze. A nemzetgyűlés kívánatosnak tartja, hogy minden kategória részére a családi pótlék egyenlő időtartamra állapíttassák meg; az özvegyek részére ugyanolyan összegben folyósittassék a lakbér, mint a családfők részére: a lakbér terjesztessék ki a nyugbéresekre is: a kegydíjasok kegydíja megfelelően emeltessék fel; a nyugdíjasok, nyugbéresek és kegydíjasok világító- és tüzelőanyag járandóságait a 72. számú utasításban előirt módon és mérvben szolgáltassák ki; a bevásárlási könyvrendszer állíttassák vissza: a nyugdíjasok, nyugbéresek és kegydíjasok gyermekei részére engedélyezze az időleges tanulójegyek kiadását; az arcvonalbeli szolgálatot teljesített nyugdíjasok és nyugbéresek részére frontpótlék állapíttassák meg. ! A nemzetgyűlés utasítsa a kereskedelemügyi minister urat, hogy a nyugdíj, illetőleg nyugbér megállarntását szabályozó rendeletek és törvények előkészítésénél hallgassa meg az érdekeltek szakbizottságát és biztosítson megfelelő képviseletet a nyugdíj- és nyugbérintézetben az érdekeltségnek. A nemzetgyűlés utasítsa a kereskedelemügyi ministert, hogy a nyugdíjasok és nyugbéresek ellen még folyamatban levő, de le nem tárgyalt, be nem fejezett fegyelmi ügyeket azonnal sürgősen tárgyaltassa -le, illetőleg szüntesse be.« Ebben összefoglaltam körülbelül mindazt, amit a magam részéről sérelmesnek látok és csak azt kívánom hozzáfűzni, hogy nagy baj és nagy hiba az, hogy a vasutasoknak, — ug3

r az aktiv szolgálatban levő, mint a nyugdíjas vasutasoknak általában — nemcsak személyi és anyagi érdekei forognak itt állandóan kockán, hanem ennek a kategóriának közjogi érdekei, minden közjogi vagyona is állandóan korlátozásokat szenved. Korlátozást szenvednek azok a jogaik is, melyeket minden más polgára ennek az országnak, legalá*bb is a ' polgárság nagyrésze szabadon gyakorolhat. Ezek az emberek, ezek a tömegek gyülekezési joggal egyáltalában nem bírnak, egyesülési joguk nincs, sajtójuk nincs, tehát sehol érdekeiket szóvá tenni nem tudják. A legmostohább elbánásban részesülnek a közszabadságok tekintetében anélkül, hogy erre egyáltalában rászolgáltak volna. Mert ami baj a MÁV.-nál eddig történt, — ismerem 30 év óta a munkásmozgalmat, — objektív bíráló előtt könnyen megalapítható, hogy azért történt, mert az elnyomatásból eredő keserűségük és a megrövidítésből eredő ezer megbántottságuk kényszeritette őket arra, hogy néhány esetben a forgalmat is veszélyeztessék. Ez azonban nem lehet ok és különösen nem lehet jog arra, hogy a közjogoktól elüssék ezeket az embereket. Épen ezért még egy határozati javaslatot leszek bátor előterjeszteni, melyben kérem, hogy (olvassa): »A nemzetgyűlés utasítsa a kormányt, hogy a vasutas munkások és alkalmazottak, hajózási és villamosvasúti alkalmazottak és munkások egyesülési és gyülekezési jogának szabad gyakorlásáról rendeletet adjon ki, és ebben a rendeletben a megnevezett munkás- és alkalmazott-kategóriák szabad szervezkedési jogát minden kormánybeavatkozástól mentesen biztosítsa is.« Mindenütt azt látjuk, hogy más társadalmi osztályoknak, különösen azoknak, melyek anyagilag és az anyagi javakon keresztül erkölcsileg is közelebb állanak a hivatalos tényezőkhöz, megvan a szabad egyesülési és gyülekezési joga. Ha ezeknek kérésük van, a kor az első percben ez a kérésük, sóhajtásuk meghallgatásra talál, s ha bármilyen kívánságuk van, megtalálják az utat és módot arra, hogy a kormány kegyeit mozgósítják: egyedül annak az osztálynak, amellyel folyton baj van és amelyet folyton kifogásolnak, annak nincsenek ilyen jogai. Én tehát arra kérem a t Nemzetgyűlést, hogy az általain elmondottak figyelembevételével ugy a tanonckérdésben, mint a vasutasok kérdésében benyújtott határozati javaslataimat szíveskedjék elfogadni. Egyébként a költségvetés szerintem bizalmi kérdés. Én a kormánynak semminemű intézkedésében nem tudok olyat felfedezni. mely engem bizalomra hangolna, a kormánynyal szemben, énen ezért a költségvetést a kereskedelemügvi kormány részére sem szavazom meg. (Helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Elnök: Minthogy a napirend tárgyalására szánt idő letelt s így a házszabályok 212. §-ának^ 5. pontja értelmében a kereskedelemügyi tárca általános vitájának meghatározott ideje lejárt, az általános vitát bezárom. A kereskedelmi minister ur kíván szólni. Walko Lajos kereskedelemügyi minister: T. Nemzetgyűlés! Én ma reggel az általános természetű kérdésekben, melyek kapcsolatosak a kereskedelmi tárcával, már bátor voltam nyilatkozni, de a t. Ház szíves türelmét kérem, hogy néhány olyan kérdésre vonatkozólag is tehessek megjegyzést, amely konkrét kérdések a mai tárgyalás folyamán merültek fel. Ami mindenekelőtt a forgalmi kérdésekkei kapcsolatosan elhangzott felszólalásokat illetti, mi is azon igyekszünk az államvasutak vezetőségénél, hogy a Budapest felől és Budapest felé való összekötetésben a mellékvonalakra is mindig meg legyen a megfelelő csatlakozási lehetőség. Természetesen vannak ese60*