Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXVII. kötet • 1925. november 26. - 1925. december 11.

Ülésnapok - 1922-480

'»82 A' nemzetgyűlés 480. ülése 1925. én kétszeri jelentkezésemet, amellyel jelezni kívántam, hogy személyes kérdésben kivánok felszólalni, és azt a gesztusomat, amellyel fel­állottam, félreértette. Én mellettem akkoriban itt ültek barátaim ... (Zsilinszky Endre: ön mellett nem ült senki az egész idő alatt és most sem ül senki! — Zaj. — Halljuk! Hall­juk! jobb felől.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! A képviselő urat súlyosan megtámadták, legele­mibb joga, hogy méltóztassék az ő védelmét m eg hallgatni minden oldalról, (Rassay Károly: Ugy van!) B. Petrichevieh-Horváth Emil: ... Tanko­vi cs kénviselőtársam és még két képviselőtár­sam, akik talán jelentkezni fognak, s akik ta­núim arra, hogy nyomban akkor, amikor az elnök ur magatartásomból azt méltóztatott kö­vetkeztetni* hogy én vele szemben kritikát <'v;)koroltam, hozzájuk fordultam és megkér­deztem tőlük, szőlottain-e én ebben a tekintet­ben egy szót is, vagy magyarázható volt-e az én magatartásom ugy. Köteles vagyok kije­lenteni, hogy sem nem akartam az elnök garral szemben igy fellénni, sein tényleg nem léptem fel. Én kétszer állottam fel, mert azt hittem, módomban van személyes kérdésben felszólalni; ne méltóztassék tőlem rossz néven venni, ha minél előbb fel akartam szólalni személyes kérdésben, hiszen épenséggel elég okom van arra, hogy a magam igazát itt a nemzetgyűlés fóruma előtt elmondhassam. (Halljuk! jobb­felöl.) Ezzel tartozom önmagamnak és nagyon sajnálom, ha ezt az én kissé túl ostentative történt jelentkezésemet az elnök urnák félre­érteni méltóztatott. (Rupert Rezső: Önt pana­mistának nevezték, joga volt védelmet kérni! Miért nem utasította rendre az elnöki) Elnök: Rupert képviselő urat rendreuta­sítom, mert én az illető képviselő urat rendre utasítottam. Kérem a képviselő urat, méltóz­tassék ide figyelni s akkor majd méltóztatik hallani. B. Petrichevieh-Horváth Emil: Arról majd ezután beszélek. Én nyugodtan végighallgattam az inter­pelláló képviselő ur interpellációját. Nagy ön­uralmamba került, de végighallgattam. Végig­hallgattam és iparkodom most is egész beszé­dem alatt objektiv maradni. Nem akarom megzavarni a t. Nemzetgyűlést abban, hogy egy objektiv tényállás keretében méltóztassék meghallani tőlem azt, hogy voltaképen ebből a nagy tarajos habbal felvert rágalomhadjá­ratból tulajdonképen mi marad, ha objektiven és elfogultság nélkül nézzük a dolgokat­Én attól a pillanattól kezdve, hogy a hat­vani választókerületben az egységespárt pro­grammjával felléptem, egy erős sajtótámadás központjába kerültem, mely sajtótámadás 1925 július végétől a mai napig csekély meg­szakitásokkal hasonló vehemenciával, nem egészen nemes eszközökkel folyt. (Egy hang jobbfelöl; Ez igaz!) Én, amint egy cikk megjelent, azon a na­pon Írásbeli kérést intéztem mindenkor a mi­nisteremhez, — aki nekem felettes hatóságom — és kértem, hogy a cikk egész tartalma, kü­lönösen annak rágalmakat és becsületsértése­ket magában foglaló állításai miatt a királyi ügyészségnek a felhatalmazást megadni mél­tóztassék. Ezek az akták megvannak, ezt a tényt letagadni és félremagyarázni nem lehet. Én nem ugy. megyek a bíróság elé, mint ma­gánember,, mert ezek a bűncselekmények fel­hatalmazásra üldözendők. És itt meg kell ma­éví december hó 9-én, szerdán. gyaráznorn talán a nemzetgyűlés azon tagjai számára, akik ezzel a kérdéssel nem foglalkoz­tak, hogy a két vádlóként való fellépés között igen nagy különbség van. Mig a felhatalma­zásra üldözendő bűncselekményeknél, tehát rágalmazásnál és becsületsértésnél nem én in­kriminálok, hanem a királyi ügyész, nekem semmi ingerenciám nincs a vádemelésre ... (Eckhardt Tibor: Egész cikkek miatt emeljen vádat! — Varsányi (rábor: Essünk túl rajta!) A. a királyi ügyész annyit inkriminált a cikkek­ből, amennyiben ő rágalmat és becsületsértést látott. (Eckhardt Tibor: És ahol egyáltalában semmit sem inkriminált?) A királyi ügyész­ségnek itt ügyelni kell arra, hogy a felhatal­mazásra üldözendő rágalmazás és magánindit­ványra üldözendő rágalmazás között tényálla­dékbeli különbség is van, mert a felhatalma­zásra üldözendő bűncselekménynél a közmeg­vetésnek való kitétel hiányzik, tehát a királyi ügyészség- a felhatalmazás alapján indított perben ilyen állitások miatt nem indíthatja meg az eljárást. (Ulain Ferenc: Hogy a cso­dába ne! — Kiss Menyhért: Vegye át a ma­gánvádat !) Én azt az óvatosságot is elkövettem, hogy niagánvádat, vádinditványt adtam' be a ki­rályi ügyészséghez s az ügyészség közérdek­ből át is vállalt belőle annyit, amennyit átvál­lalni helyesnek és jónak látott. (Zaj a balközé­pen. — Eckhardt Tibor közbeszól.) Bocsánatot kérek, méltóztassék nyugodtan meghallgatni, én elvégre két álló órahosszat hallgattam. Engem tehát nem érhet az a vád, hogy én az inkriminálás körül taktikáztam volna, any­nyival kevésbé nem. mert hiszen eddigelé ti­zenegy sajtópert indítottam. (Eckhardt Tibor: És tizenöt esetben nem indított!) Elnök: Figyelmeztetnem kell Eckhardt Ti­bor képviselő urat, hogy a parlamentarizmus­hoz hozzátartozik az, hogy méltóztassék nyu­godtan meghallgatni a védekezést. B. Petriehevieh-Horváth Emil: Az egész tényállításból, amelyet az igen t. képviselő ur olyan nagy emfázissal felsorolt, két tényállí­tás az, amelyet nem én inkrimináltam. Az egyik a Technika részvénytársaság ügye, me­lyet a lakásépítő ministeri biztosság inkrimi­nált, (Eckhardt Tibor: Pedig ön ellen irá­nyult!) már annyiszor voltam bátor kifejteni, hogy a lakásépítő ministeri biztosság egészen önálló szerv, annak van külön vezetője, tehát az annak sérelmére elkövetett rágalmazásért én nem léphetek fel vádlóként s így az a fó­rum, az az illetékes tényező kérte a felhatal­mazást a minister úrtól, amely tényezővel szemben a rágalmazás elkövettetett. Ez az ügy is a bíróság előtt van, a bíróságnak _ majd módja lesz benne dönteni. Már most kijelent­hetein, — mert véletlenül saját szememmel győződtem meg róla — hogy ugy a hamis B-listák, mint a kötővasak el nem helyezése olyan dajkamese, amely egyáltalában nem fe­lel meg a valóságnak. A másik tényállítás, amelyet nem inkrimi­náltam s amit ma hallok először, a Juranics­utcai építkezések, melyekre vonatkozólag azon­ban még az interpelláló képviselő ur sem tett olyan megjegyzést, mintha Markó ügyvéd fel­lépése és az általa a vállalkozóktól kért cessio és-az én személyem között valamely olyan ösz­szefüggés volna, mely rámnézve, ha az a nyil­vánosság előtt állíttatik, okot képezhetne arra, hogy emiatt az illetők ellen rágalmazásért vagy becsületsértésért felléphessek. (Eckhardt Tibor: Ön a vezetője az osztálynak!)

Next

/
Oldalképek
Tartalom