Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXVII. kötet • 1925. november 26. - 1925. december 11.
Ülésnapok - 1922-480
À nemzetgyűlés 480. ülése 1925. Bodó János jegyző (olvassa): »3. Rovat, Ápolási díjak: 649,060.000 korona.« Elnök: Megszavaztatik. Bodó János jegyző (olvassa): »4. Rovat. Különféle bevételek: 3.378,240.000 korona.« Elnök: Megszavaztatik. Bodó János jegyző (olvassa): »6. Cím. Folyamőrség. Kiadás. Rendes kiadások. 1. Rovat. Személyi járandóságok: 41.518,800.000 K.« Elnök: Szódásra következik? Bodó János jegyző: Rotheiistein Mór! Röihenstem Mór: T. Nemzetgyűlés ! E cím alatt a folyamőrségről van szo. (üobóczky Dezső: Tudjuk! — Kabók Lajos: Ellopják a Dunát) amely szintén a háború utáni időkben szükségessé vált intézmény, ahogyan a belügyminister ur mondja, a trianoni békeszerződés alapján. Én nem mondom azt, hogy a folyamőrségre egyáltalában szükség nem volna, mert hiszen a háború előtt is ügyeltek arra, (Peyer Károly: Hogy a Dunát el ne lopják!) hogyha valaki öngyilkosság szándékából beugrottba Dunába, (Peyer Károly: A dunai kapitányság halászta ki! — Rakovszky Iván belügyminister: Annak egészen más hatásköre van!) a kirendelt rendőrőrszem teljesítse kötelességét; ő akkor, ha a dolgot észrevette, vagy kimentette az öngyilkosjelöltet, vagy pedig ez nem sikerült neki. De én azt hiszem, hogyha arról van szó, hogy nekünk takarékoskodnunk kell, akkor még abban az esetben is, ha a trianoni béke egyik feltétele ezt a folyamőrséget meg is kívánja, azt lehet mondani, hogy a rendőrség keretein belül valamelyik osztály vagy egy külön erre a céíra felállított osztály intézheti ei azokat a feladatokat, amelyek a folyamőrségre hárulnak. De hogy nekünk, szegény országnak, ilyen külön intézményre, ilyen folyamőrségre, (Peyer Károly: Zenével!) vezérfőkapitányokkal, vezértanácsnokokkal ennyire feldíszített folyamőrségre volna épen szükségünk, amelynek még zenekar is kell, azt nem tudom belátni. Nem tudom belátni, hogy a folyamőrség institúciójára miért volna szükség akkor, amikor nem tudjuk, honnan vegyük, a rengeteg pénzt, hogy mindazokat a szükségleteket fedezhessük, amelyek ebben az országban fennállanak. Igen t. minister ur, ebben az esetben is igazán egy kis felvilágosításra volna szükség, mert mi itt ezekben a padsorokban nem tudjuk megérteni, vájjon tényleg szükség van-e arra a folyamőrségre abban a formában, amelyben az fennáll. Legalább eddig nem hallottuk, hogy ez a folyamőrség olyan dolgokat művelne, amilj'enekről ebben az országban azelőtt nem lehetett volna hallani, és most sem hallunk semmit sem. A rendőrség működéséről minden évben kiadott jelentésben olvashatjuk, hogy a rendőrség működése miképen fejlődött az elmúlt évben, hogy mi mindent végzett, és hogy közbiztonság szempontjából mennyire javult a helyzet, vagy mennyire esett vissza. A folyamőrség működéséről azonban még nem igen lehetett hallani, a minister ur tehát lesz szives válaszában megmondani, hogy milyen munkaköre van a folyamőrségnek. Ebből talán mi is beláthatnánk azt, hogy erre az intézményre nemcsak azért van szükség, mert a trianoni békeszerződés ezt igy kívánja,- hanem azért is, mert ezt az ország érdeke parancsolja. Épen ezért indítványom azt a célt szolgálja, hogy az egész tétel töröltessék, AmenyNAPLÔ. xxxvir. évi december- hó 9-én, szerdán. 355 nyiben ez a formaságoknak megfelel, azt javaslom, hogy (olvassa): »A folyamőrség személyi kiadabaira felvett 41.518,8üu.uü0 korona ax előirányzatból töröltessék.« (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Szólásra következik! Bodó János jegyző: Peyer Károly! Peyer Károly: T. Nemzetgyűlés! Teljes egészében osztom azt a felfogást, amelyet Rotheiistein t. képviselőtársam kifejtett. Az általános vita folyamán már rámutattam arra, hogy véleményem szerint, — és ebben többen osztozunk — sajnálatosan rövidszakaszu Dunánknak őrzésére egy ilyen nagy létszámú őrség teljesen felesleges. Ha azonban azt méltóztatnak mondani, hogy szükséges az, hogy ez az őrség meglegyen, nem tudom megérteni, hogy miért kell ennek az őrségnek élére államtitkári és helyettes államtitkári rangban lévő tisztviselőket állítani. Én azt hiszem, hogy ez nincs is arányban a többi ministeriumok létszámával és a rangsorozat beosztásával. Nem látom azt sem, hogy miért kell ennél az őrségnél, ahol nagyon különleges munkákat nem végeznek, ilyen magasrangu tisztviselőknek lenni, hiszen azok a kérdések, amelyek különleges előkészítést igényelnek, több mint valószínű, hogy a fölmivelésügyi, vagy a kereskedelemügyi vagy egy más ministerium által készíttetnek elő, és itt tényleg az a munka végeztetik, amely a címben kifejezésre jut. Amennyiben a nemzetgyűlés nem fogadná el Rothenstein képviselőtársamnak azt az indítványát, hogy az egész tétel töröltessék a költségvetésből, ugy bátorkodom azt javasolni, hogy a tételből töröltessék a III. és a IV. fizetési osztály. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Bodó János jegyző: Senki feljegyezve nincsen! Elnök: Kérdem, kiván-e még valaki szólni 1 (Nem!) Ha senki szólni nem kivan, a vitát bezárom. A belügyminister ur kivan szólni. Rakovszky Iván belügyminister: T. Nemzetgyűlés ! A folyamőrség felállítását a trianoni béke tette szükségessé, még pedig parancsoló szükséggé. Méltóztassék visszagondolni az ország vízügyi helyzetére a trianoni békeszerződés előtt és ha az igen t. képviselő urak szeme előtt lebeg Magyarország régi térképe, akkor emlékezni fognak reá. hogy ebből az országból jóformán egyetlen viziut vezetett ki egyetlen ponton, mert elvégre Bécs és Ausztria felé nem volt valóságos határ — legalább is vámhatár nem állott fenn, — úgyhogy a Duna belépési helye az országba egy olyan hely volt, ahol a rendészetre, különösen pedig a vámellenőrzésre alig volt szükség, ezzel szemben Orsovánál, a Vaskapunál egyetlen viziut vezetett ki az országból. Aki a Vaskapunál járt, bizonyára bölcsen tisztában van azzal, hogy ez nagyon könnyen őrizhető és ellenőrizhető viziut volt. Ezzel szemben a trianoni békeszerződés következtében az országból a vizi átkelő-utak egész sorozata vezet ki. Eltekintve attól, hogy a Tisza és a Duna két helyen van elvágva, távolról sem oly kedvező helyen hagyják el az országot, mint a Duna Orsovánál. Amellett egy hosszú dunai szakaszunk van, amelynek egyik partja Magyarországhoz tartozik, a másik pedig egy szomszéd államhoz, végeredményében tehát az egymással szemben fekvő partokon az őrségek egész sorát kell felállítanunk, annyival is inkább, mert a Duna Oroszvártól kezdve egészen Gönyüig annyira deltás és annyira szigetekkel van borítva, hogy őrzése kétszeres munkát ad, 51