Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXVII. kötet • 1925. november 26. - 1925. december 11.

Ülésnapok - 1922-480

A nemzetgyűlés 480. ülése 1925. szeméijéve, hanem csak politikájára vonatkoztattam ezt a kritikai megjegyzést, Most is csak azt mondhatom, hogy nem tartom fair, nem tartom nem kifogásolható politikának, ha a nemzetnek ennyi áldozatába, pénzebe kerülő hatalmas intézményt nem használják arra a célra, — a nemzet közérdekeinek megfelelő célokra — amelyre használni kellene. Mert, ami«' egyrészt azt kell látnom, hogy ennek az intézménynek sikereit, eredményeit lehetetlenné teszi más hatalmi ágazatok ellentétes irányban működő ereje, másrészt azt látom, hogy politikai célokra is felhasználják ezt a csendőrséget, és nagyrészben a rendőrséget is. S akkor ne méltóztassék haragudni, ha a belügyminister úrral, mint ministerrel szemben, a bizalom kérdését csakugyan felvetem és azt mondom, hogy nem bizom a t. belügyminister urban, mivel nem látom, hogy a nemzetnek rengeteg áldozatába kerülő ezt a nagy intézményét helyesen, okszerűen arra használná, amire kell, hogy a tisztességes emberek védelmezője legyen. Ennélfogva én bizalommal nem viseltetem a t. belügyminister ur iránt és nem fogadom el a kért költségvetési összeget. . Elnök: Kérem a t, képviselő urat, méltóztassék beszédét befejezni. Rupert Rezső: Ott látjuk a csendőrséget vidéki gyűléseinken felesleges számban felvonulni s ugyanúgy látjuk a rendőrséget is a fővárosban. Kérem, méltóztassék véget vetni ennek a rendszernek. Hiszen a kormánv is láthatja, hogy veszélyek támadhatnak belőle, hogv a nemzet szinte védtelen a támadások ellen, mert egyes politikai irányzatok már-már a kormányra nézve is veszélyesen fenyegetik az ország közrendjét. Méltóztassanak ezeket az intézményeket visszaadni hivatásuknak, mert ahhoz- hogy csendőrség és rendőrség legyenés belássuk, hogy ez közbiztonsági szempontból szükséges intézmény, szükség van még a nemzet rokonszenvére is. mert ha a nemzet rokonszenvét elfordítják egy^ intézménytől, akkor nehéz annak az intézménynek sorsáról kellőkénen és kellő áldozatokkal később gondoskodni. . A t. belügyminister ur szokott arra hivatkozni, hogv a konszolidáció megvan, igaz. hogy máskor azt mondja, hogy nincs meg. Talán itt volna a legfőbb ideje annak, hogy ezeket^ az intézményeket — a csendőrséget, rendőrséget stb, — arra a célra használják amire használták azelőtt és fel kellene oldani azt a nyomást, mely alatt a nemzet nyög- mert csak az a magyarázata ennek, hogy más célra használlak fel ezeket az intézményeket, mint amire kellene. Elnök: Másodszor figyelmeztetem a képviselő urat, ho^v méltóztassék beszédét befejezni. Ruuert Rezső: Méltóztassék egy lenest tenni a nemzet politikai felszabadítása felé. visszaadni szabadságio^ait. és meg méltóztatik látni- hogy akkor találkozni lehet abban, hogy az ilyen kiadásokat azután^ esetleg a nemzet szívesen viseli és nem kifogásolja. Elírok: Szólásra következiki TRndó ,Tá"os iee-yzőt "farkas Tsf-rán! Farkas István: T. Nemzetgyűlés! Igaza van ahban előttem felszólalt Rupert t. képviselőtársamnak, hogv azért olyan nagy a csendőrség létszáma, mert azt az álláspontot vallják:. — amit ő hangoztatott — hogy minden magyart el kell tartani! De amikor"nem tarthat el az állam minden magyart, amikor a költségvetésben takarékoskodni kell. amikor a Völtségveté« összeállításánál azt kell nézni, hogy mi szükséges és mi nem szükséges, akkor évi december hó 9-én, szerdán. 34.7 ilyen tételeket megállapítani nem lehet. Meri ha mindenkit el akarnak tartani, akkor valószínűleg nem lesz, aki eltartsa ezt a mindenkit, mert hiszen valakinek el is kell tartani azokat, akik az államon keresztül el akarják magukat tartatni. De ismétlem, elfogadom ezt a tételt, mert mással megindokolni a csendőrség létszámát nem tudom; nem tudja a minister ur sem, a többségi párt sem tudja, mert lehetetlen helyzet az, hogy ezen a címen ilyen nagy kiadások legyenek és a csendőrségi létszámot abban a számarányban tartsák, ahogy itt kontemplálva van. A másik felfogás az, hogy közbiztonsági szempontok teszik szükségessé ezt a nagy csendőrségi létszámot. Ez sem állja meg a helyét, mert hiszen most már nagyon sok helyen a vidéken az egyes őrsök felállításánál az- a helyzet, hogy a jó vidéki nép mulat azon, hogy hosszú évtizedeken és évszázadokon keresztül nem volt szükség csendőrörsre (B. Podmaniczky Endre: Mert nem volt!) és most sincs szükség, ellenben a csendőrörsöket szaporították egyes területeken, — most három csendőrörs van ott, ahol azelőtt egy volt; — mondom, nevetnek és mulatnak azon, hogy ugy néz ki ez a csendőrségi szolgálat, mint ahogy valamikor ama bizonyos faköpenyeg mellett a baka kinézett. Akkor t. i. egy osztrák generális kedvéért felállítottak egy faköpenyeget, ez elé állították a bakát, aki ott őrt állott még akkor is, amikor a generális már régen nem volt ott; osak mert benne volt a szabályzatban, ott kellett állania. Ezekkel a vidéki csendőrörsökkel is igy vagyunk. Nem tudnak a feles létszámmal mit csinálni, tehát ugy oldják meg a kérdést, hogy "jabb őrsöket állítanak fel, ezzel szaporítják a tisztek számát és a minden magyar eltartásának fogalmát valósítják meg, ezen az alapon helyezik el a tiszteket és szaporítják az állam kiadásait. A közbiztonság nem múlik azon, hogy 12 csendőr helyett 24 van-e, hanem azon múlik, hogy az ország népessége milyen anyagi viszonyok között van. (Klárik Ferenc: Ugy van! Ez a helyes!) A közbiztonságot szociálpolitikával is kell bővíteni, néppolitikával is kell fentartani és elsősorban erre kellene a súlyt helyezni. Ebben a költségvetésben azonban egyetlen fitying, egyetlen garas sincs erre felvéve, aminthogy az egész költségvetésben a legmostohábban bánnak az ilven kérdésekkel. A csendőröknek azután munkát kell keresniök, mert felesleges számban vannak. Keresnek tehát. Ha valamely városban vagy községben akad egy ember, aki liberális lapot, vagy mnnkáslapot olvas, ezt a csendőrök feltétlenül kikutatják, mee-állapitják — utasításuk is van rá — és zaklatják, hogy miért olvassa ezt az újságot, miért nem olvas más újságot. Annyira bántják, hogy nem mer előfizetni olyan újságra, amely gondolkozásának megfelel. A csendőrségnek ezt a nagy létszámát nem közbiztonsági okokból, hanem politikai okokból tartja fenn a kormány. (Klárik Ferenc: Ugy van!) Abból a politikai elgondolásból, hogy egyrészt — amint ő mondja — féken tartsa a vidéki népességet, másrészt elfojtson mindennemű olyan törekvést és megnyilvánulást, amely egyes társadalmi rétegekben, igy. hogy egyebet ne mondjak, a városi népességben megvan. Vidéken nem lehet akármilven lapot olvasnia a szegény embernek. (Ellenmondások a jobboldalon.) mert a csen dőlném engedi meg. A csendőr utánajár, kikutatja • és ha valaki nem olyan lapot olvas, amely a csendőrnek tetszik, az már gyanús, NAPLÓ, XXXVII. 50