Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXVII. kötet • 1925. november 26. - 1925. december 11.

Ülésnapok - 1922-480

HÓ " Ä nemzetgyűlés 480. ülése 1925. ban kijelentsen*, hogy a fővárosi választások­nál a nemzeti munkavédelem semmiféle ak­cióba nem lépett (Peyer Károly : Fentartom !) és aki ezt állítja, azt vagy félrevezették, vagy nem akarja elismerni, hogy félrevezették. (Peyer Károly : Okmányokat adtam át, ame­lyek megállják helyüket ! — Zaj.) Önök mindig sztrájktörésre hivatkoznak. Azt mondják a t. képviselő urak, hogy elvégre, ha bérmozgalomból kifolyólag sztrájk üt ki egy gyárban, a nemzeti munkavédelem hogyan akar segiteni azon, hogy a gyár folytassa mun­káját! (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Se­hogy sem!) Nem is segithet, hiszen nincs is erre megszervezve ! Azt mondják az igen t. képviselő urak, hogy Miskolcon a pincéi-sztrájk alkalmával egyetemi ifjúság ment le kiszolgálni és hogy ez a nemzeti munkavédelem akciója lett volna. Nincs is ilyen csoportja a nemzeti munkavéde­lemnek, nem is képez ki tagokat ilyen célra. Ha tehát ott az a fiatal ember a képviselő urak előtt esetleg erre hivatkozott, vagy ő tévedett, vagy pedig talán restelte bevallani azt, hogy ő szegény diák, aki megragadta ezt az alkalmat, bogy mellékkeresetet szerezzen magának. (Zaj a szélsőhaloldalon.) Ez a magyar nemzeti munkavédelem nem olyan rossz, mint ahogyan azt az igen t. kép­viselő urak mondják. Ott van az újpesti vil­lanyvilágitási sztrájk esete. Teljesen mellékes, hogy milyen technikai eszközökkel, de a vége mégis az volt, hogy a nemzeti munkavédelem gondoskodott arról, hogy Újpesten a sztrájk ellenére világítás legyen. (Peyer Károly: Az istvántelki főműhelyből kapcsolták be, mi job­ban tudjuk! — Zaj.) De ők intézték el. Azt mondja Propper t. képviselő ur, hogy ez a szervezet a mozdonyvezetők sztrájkja ide­jén abszolúte felmondotta a szolgálatot. (Peyer Károly: De nem a munkavédelem, hanem a főmérnökök és a gépészek intézték a dolgokat!) Ezek is be vannak szervezve a nemzeti munka­védelembe. Amikor a mozdonyvezetősztrájk ki­tört, pár óra múlva a vonatok megindultak s a forgalmat, ha korlátolt mértékben is, de biz­tosítani tudtuk és ez igenis a nemzeti munka­védelem érdeme volt. A t. képviselő urak opti­kai csalódásban vannak. (Zaj a szélsőbalolda­lon.) Azt hiszik, hogy ezek az alkalmazottak, akik itt a költségvetésben el vannak számolva, akik legnagyobbrészt nyugdíjasok, vannak arra rendelve, hogy a gépekhez odaálljanak, vezessék a vonatot, vagy a mozdonyt elindít- i sák. Ez csak a szervező keret, ezek a nyilván­tartásokat vezetik, inig magára a munkára vagy szakképzett erők esküdnek fel, amint mél­tóztattak említeni, főmérnökök, (Peyer Károly: Pl. a Nagybátonyi borbély!) akik valóban el is tudják látni ezt a szolgálatot. Ez a néhány ember pedig — az egész ország területére csak 121 ember — vezeti a nyilvántartásokat és so­rozza be az embereket. Az igen t. képviselő urak ezzel a kérdéssel kapcsolatban előhoztak egy állítólagos atroci­tást, amelyet a hatvani főszolgabíró követett volna el. Az igen t. képviselő urak akkor, amikor arról panaszkodnak, hogy a nemzeti munkavédelemnek egy embere, aki esetleg nem technikai munkára van beszervezve, hanem a dolgozók munkájának biztosítására, a munka ­foglalkoztatóba van beosztva. (Peyer Karolj': Borbélyizálásra!) Hogy lehet ezt kifigurázni'! (Peyer Károly: Nem figurázom ki, csak bá­nyásznak ne alkalmazzák!) Méltóztatik tudni, hogy a bányákra nézve a nemzeti munkavéde­évi december hó 9-én, szerdán. lem nincsen is beszervezve, méltóztatik tudni azonban azt is, hogy amennyiben a nemzeti munkavédelmet munkába szólítják, az a vesze­delem mindig- fenforog, hogy a sztrájkolok eset­leg megtámadják ezeket a dolgozókat; ezért van a nemzeti munkavédelemnek egy munkabizto­sitó része is, amelyben természetesen nemcsak munkások vehetnek részt. (Kováts-Nagy Sán­dor: Ott van a borbély! — Peyer Károly: Bizo­nyos, hogy olyankor ellóg onnan! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek! RakovSzky Iván belügyminister: Ezzel a hatvani esettel kapcsolatban a képviselő ur már ab ovo abból indul ki, hogy az a bizonyos fel­jelentő hamis feljelentést tett, de ugyanakkor azt mondja a képviselő ur, hogy az ő informá­tora bizonyára igazat mond, mert hiszen miért jött volna fel Budapestre? (Peyer Károly: Be volt idézve!) Azt hiszem, ha az az ur, aki ezt a feljelentést megtette, ezért utazott Hatvanba, ugyanazon jogalapon a másik szavahihetőségé­ben is lehet kételkedni. Ne döntsünk mi egy­oldalú bemondások alapján. (Helyeslés a szélső­baloldalon ) Vizsgálat nélkül ilyen kérdésben végleges eredményre nem juthatunk. (Ugy van! Ugy van!) Én a képviselő ur bemondása alapján természetszerűleg tartom, hogy a vizsgálatot megindítsam és amennyiben ilyen visszaélés vagy — mondjuk kegyetlenkedés — csakugyan előfordult, ennek konzekvenciáit az illető tiszt­viselővel szemben le fogom vonni. (Helyeslés.) Az igen t, képviselő urak, főleg Propper Sándor képviselő ur az egész közigazgatást azzal vádolják, hogy ha akárki van a közigaz­gatás elé megidézve, rettegéssel jön oda, mert mindig gummibotokkal találkozik. (Felkiáltá­sok a szélsőbaloldalon: Ez így van! — Ellen­mondások a jobboldalon.) Ezt a vádat a leg­határozottabban visszautasítom. (Propper Sán­dor: Ez nem vád, ez állapot! — Zaj.) Elhiszem, hogy voltak esetek, — amint elvégre minden szervezetben fordulhatnak elő kritizálható ese­tek — ahol testileg bántalmaztak valakit, de ezeket az eseteket általánosítani túlzás és igazságtalanság a kötelességtudó, becsületes, higgadt magyar közigazgatással szemben. (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon.) Ilyen esetek, ameilyenek hivatalbalépésem elején gyakrabban fordult elő, mindig szórványos esetek voltak; az illetők ellen fegyelmi és egyéb utón a legszigorúbban jártunk el, úgy­hogy még ha akadnának is az egyes egyének fegyelmezetlenségén alapuló ilyen visszaélé­sek, azok mind ritkábbak és ritkábbak lesz­nek és azokat továbbra is üldözni fogjuk. Kérem, méltóztassék a rovatot változatla­nul elfogadni! (Élénk helyeslés jobb felől.) Elnök; A tanácskozást befejezettnek nyil­vánítom. Következik a határozathozatal. A 8. rovattal szemben Kothenstein Mór képviselő ur indítványt adott be, amelyben az összes té­telek törlését hozza javaslatba. Szembe fogom tehát állítani az indítványt a rovattal. Kér­dem, méltóztatnak-e a 8. rovatot, szemben Bo­th enstein képviselő ur törlési indítványával elfogadni, igen vagy nem! (Igen! Nem!) Ké­rem azokat a képviselő urakat, akik a rovatot elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtör­ténik.) Többség. A nemzetgyűlés a rovatot el­fogadta és az indítványt elvetette. Következik a 9. rovat. Bodó János jegyző (olvassa):' 9. Rovat. Do­logi kiadások 2.792,830.000 korona. — Rothen­stein Mór ! Rothenstehi Mór: T. Nemzetgyűlés! Javas­lom, hogy az ezen rovatban a nemzeti mrnka-

Next

/
Oldalképek
Tartalom