Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXVII. kötet • 1925. november 26. - 1925. december 11.

Ülésnapok - 1922-480

A nemzet g y ülés 4.80. ülése 1925. fog jutni hasznos szociális célok megvalósítására. Hogy ez mennyire haszontalan intézmény, arra is rá akarok világítani egyetlenegy példával. És itt meg akarom kissé könnyíteni a belügyminister ur helyzetét egy olyan példa megemlítésével, a melyet talán legfőbb érv gyanánt hoznak fel az intézmény szükségességére vonatkozólag. Nem is olyan nagyon régen — ugy emlékszem, két és fél évvel ezelőtt — egy köztizemben is volt sztrájk. Újpesten a Phoebus villamossági gyárban a sztrájk kitörése előtt hosszú heteken át kérelmezték a munkások, hogy nagyon alacsony béreiket emeljék fel. Hiábavaló volt mindennemű kérelmezés, a gyárvezetőség elzárkózott a kérelem teljesítése elől. Hangsúlyozottan kijelentem, hogy bár a villamos áramszolgáltatás közérdekű dolog, ez mégis magánvállalat. Nem akarok faji vagy felekezeti kérdést csinálni, de legnagyobb részben zsidó magánvállalat. És mi történt? Amikor a munkások megunták a sok hiábavaló eljárást, ott a helyszínen beszüntettek a munkát, de munkahelyükön maradtak. A rendőrség nagy gyorsasággal megjelent a gyártelepen, nagy apparátussal vonult ki és mindkét csoport munkásságát ugy, ahogy voltak, 113 embert hosszú karavánsorbari bevitte Budapestre a toloncházba s ott elzárták őket. Kirendelték oda a munkavédelmi osztagokat, tányérsapkás fiatalembereket, — valósággal gyerekeket,, — azzal a bölcs elgondolással, hogy most meg fogják menteni Újpest népét és Újpest részére világosságot fognak szolgáltatni. Ezek haszontalanul — nem is mondhatom, hogy elvégezték a munkájukat, hanem töltötték el idejüket, pedig a munka legnagyobb része az lett volna, hogy az elhasznált szén salakját ki kellett volna hordani, vagy a szenet be kellett volna talicskázni s egyéb ehhez hasonló üzemi munkálatokat kellett volna, elvégezniök. Képtelenek voltak ezt a munkát elvégezni s nehogy azt higyje valaki, hogy az, hogy Újpest mégis kapott villanyvilágítást, ennek a munkavédelmi osztagnak tudható be, mert egyedül annak tudható be, hogy éjszaka, amikor már minden baj megmutatkozott, bekapcsolták az Istvántelki főműhely áramszolgáltatási telepét és ez szolgáltatott — ugy ahogy — mégis Újpest közönségének világítást. Mondom tehát, ez haszontalan dolog, mert rendeltetésének, kitűzött céljának megfelelni nem tud. A munkavédelmi osztagok a primitiv munkát fizikai erő hiányában nem tudják elvégezni, a szakmunkát pedig azért nem tudják r elvégezni, mert szakmai képzettséggel egyáltalán nem bírnák. Nem szabad tehát az ország adózó polgárainak pénzét, súlyos milliárdokat ilyen haszontalan célokra fordítani, mert erre egyáltalán semmi szükség nincs. Ismételten a leghatározottabban tiltakpzom az ellen, hogy súlyos milliárdokat ilyen haszontalan célokra elpocsékoljanak. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Kíván még valaki szólanil Ha szólni senki nem kivan, a vitát bezárom. A belügyminister ur kivan nyilatkoizni. Rakovszky Iván belügyminister: T. Nem zetgyülés! (Halljuk! Halljuk!) Mindenekelőtt is rektifikálnom kell egy téves számadatot. Az igen t. képviselő urak állandóan 33 milliárdról beszélnek, (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Annyi is az!) mint a nemzeti munkavédelmi szervezet költségeiről. . Őszintén megvallom, NAPLÓ. XXXVIT. ézn december hó 9-én, szerdán. 339 egyáltalán nem tudom, hogy honnan méltóztatnak ezt a számot venni, mért hiszen a nemzeti munkavédelmi szervezet költségei csak 7 és félmilliárdot tesznek ki. (Peyer Károly: Nem lehet igy beszólni. Hát a dologi kiadások! — Rupert Rezső: I., II., III. rovatok együttvéve! — Zaj.) Amennyiben a képviselő urak egy esetleg megbocsátható tévedés alapján a két következő alrovatot is hozzáadják, akkor sem 33 milliárd végeredményben ez az összeg, hanem. 35 milliárd, tehát ennek a tévedésnek alapján sem tudom megállapítani, honnan kerül ki az (Zaj.) igen t. képviselő urak adata. Az általános munkavédelem költsége 7.775,000.000 korona, ezt egyszerű összeadási művelettel meg lehet állapítani. A személyi járandóságokat és a dologi kiadásokat össze kell adni, akkor 7-7 milliárd korona kerül ki. Igen t. képviselő urak, a sajtószolgálati című tétel és az álamrendészeti szervek ellátási üzemeinek költségei egyáltalán semmi összefügigésben nincsenek a nemzeti munkavédelemmel. (Rupert Rezső: Ugyanaz!) Elismerem, hogy itt technikailag nem egészen következetesen van keresztülvive a dolog, azonban az igen t. képviselő urak a lényeggel teljesen tisztában vannak, mert hiszen a mull költségvetési vita folyamán a következő két költségvetési rovat mibenlétéről egész részletesen nyilatkoztam. Igen t. képviselő urak, én gondolkoztam rajta» hogy a költségvetés szerkezetét olyan irányban megváltoztassam, hogy ezek a tételek világosan el legyenek egymástól választva, de nein tettem meg ezt azért, mert ez ujabb félreértésekre vezetett volna. Ha én a költségvetés szerkezetét vagy az egyes tételek elnevezését megváltoztattam volna, ez olybá tűnt volna fel, mintha esetleg uj intézményeket számolnánk el, azt a benyomást keltette volna, hogy ahelyett, hogy csökkentenők a létszámot, uj intézményeket állítunk fel. Helyesnek láttam tehát, hogy ezt a technikai változtatást ne vigyem keresztül. Szükségesnek tartom azonban hangoztatni, hogy a nemzeti munkavédelem személyi járandóságai címén kereken 5 milliárd, dologi kiadásai címer pedig 2.700,000.000 korona van felvéve a költségvetésbe. Most a dolog lényegére áttérve, nem egészen áll az, amit az igen t. képviselő urak mondanak, nevezetesen, hogy ha vannak is általános sztrájkok, közüzemekben nem szoktak sztrájkok kitörni. Igenis, láttunk erre példákat itthon is, külföldön is. Méltóztassanak emlékezni, amikor Berlinben néhány esztendővel ezelőtt a spartakuszok csak közüzemi sztrájkot rendeztek, ott is a Technische Notlihilfe, tehát az ottani nemzeti munkavédelem tartotta fenn az üzemeket. Ha sztrájkjog van, akkor elvégre munkajog is van és ha az igen t. képviselő urak azt tartják, hogy esetleg pártoknak vag-y bizonyos osztályoknak joguk van általános sztrájkot rendezni, akkor viszont ezzel ellentétben az államnak nemcsak joga, hanem kötelessége is védekezni azok ellen a hatások ellen, amelyek az egész közönséget egyformán érintik. (Ugy van ! Ugy van ! a jobboldalon. — Peyer Károly : De a fővárosi választásoknál miért akartak akcióba lépni 1 Okmányokkal bizonyitottam ! — Ellenmondások a jobboldalon.) Nem akartak akcióba lépni. A t. képviselő ur tudja, hogy hamis okmányokat hozott. (Peyer Károly : Az nem volt hamis. Tudom, hogy mi volt hamis ! — Zaj.) Elnök : Csendet kérek ! Rakovszky Iván belügyminister : Méltóztassék megengedni, hogy a leghatározottab4Ü