Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXVII. kötet • 1925. november 26. - 1925. december 11.

Ülésnapok - 1922-479

 nemzetgyűlés- 479. Mése 1925. megint kiteszik őket. Meg kell említenem még azt is, hogy a Mosonyi-utcai toloncházban olyan rémes állapotok vannak, hogy ha annak esak fele igaz, amit nekem elmondottak, akkor megérdemli az eset, hogy a belügyminister ur tegye sürgős vizsgálat tárgyává az ottani állapotokat. Tudomásom van ugyanis arról, hogy ott 50 — 60 embert bezsúfolnak egy szobába, akik a földön feküsznek; ninesen még fadeszka sem, amire ráfeküdjenek. Tudomásom van arról, hogy ott, a Mosonyiutcai rendőrségnél ezek a foglyok és internáltak nem kapnak reggelit, esak ebédet kapnak —- ez sem nevezhető ugyan ételnek — s vacsorára kapnak hat deka kenyeret. A foglyok, akik oda be vannak szállitva, emiatt kénytelenek eladni ingüket, nadrágukat, kalapjukat két-három darab kenyérért, hogy nyomorúságos életüket meg tudják menteni. Iiyen állapotok vannak ott a mosonyiutcai fogházban. Ott van már hónapok óta egy teljesen világtalan gyermek, akibe mindenkinek belerúg a lába, akit mindenki üt, s aki le van rongyolódva és mezitláb járkál ott. S abszolúte nem törődik senki sem ezekkel a dolgokkal. Arra kívánom felhívni a belügyminister ur figyelmét, hogy legyen szíves és intézkedjék, hogy ezek az állapotok a Mosonyi-utcában minél hamarabb megszűnjenek, mert nem tűrhető az, hogy az emberekkel a Mosonyi utcában így bánjanak, különösen nem tűrhető akkor, amikor tudjuk, hgy bekerülnek oda egészen véletlenül ártatlan emberek is. Akárhányszor megtörténik^az olyan eset, amilyen a múltkor velem is megtörtént. Megyek a keleti pályaudvar előtt és megfog egy mezitlábas ember, — szeptemberben, amikor már hideg volt — és azt mondja: Munka végett jöttem Budapestre, nem tudtam munkát kapni, haza szeretnék menni Kőrösre, mert a családom ott van, legyen szíves, adjon valamit, hogy hazautazhassam. Tiszta véletlenség, hogy ez az ember engem szólított meg és nem egy detektívet, mert ha egy detektívet talál megszólítani, egészen bizonyos, hogy kitoloncolás és 30 napi börtön jár neki azért, amiért engedély nélkül mert koldulni. Ilyen emberek százával vannak benn a toloncházban. Ehhez hozzájárul még az is, hogy az ilyen embereket, akik így kerülnek oda be, a notórius jasszgyerekek, akik Pesten a Ferencvárosban és egyéb vidékeken laknak, valósággal kihasználják és kiuzsorázzák. Ezek hordják be ugyanis nekik kalapért, ingért, nadrágért a két-három karéj kenyeret, hogy éhen ne vesszenek azok az emberek. Ez a rendőrség szemeláttára történik ott, és a rendőrség abszolúte nem törődik ezekkel a dolgokkal. Szóvá kell tennem még azt is, hogy a gyermekvédelem tekintetében is szeretném a belügyminister ur szivés intézkedését. Nevezetesen, mint tudjuk, nagyvárosokban megtörténik az, hogy amig a szülők munkába járnak, a gyermek otthonról elesatangol, az utca neveli fel őt, igy az nem sokra viszi, nem lesz belőle nagyember és megtörténik akárhányszor, hogy a rendőrség az ilyen gyermekeket, mert valamilyen csínyt vagy bűntényt elkövettek, az utcán összefogdossa és beviszi a rendőrségi fogdákba. A gyermekeket a rendőri fogdákban berakják a többi foglyok közé, oda, ahol a felnőttek vannak. Kicsiny, gyenge idegzetű, 12—13 éves leáiryokat együvé raknak felnőtt leányokkal és asszonyokkal. Mire azután az a szegény gyermek esetleg bekerül a javítóintézetbe, vagy a gyermekbiróság elé jut, már teljesen meg van fertőzve az ott tapasztaltaktól, mert a rendőrség utján ezen mind keresztül ment és ezeket a dolgokat mind látta. A belügyminister urnák tehát intézkednie kellene abban az irányban, hogy ha ilyen gyermekek el is követnek valamilyen csinyt vagy bűntényt, évi december hó 5-én, szombaton. 307 ezekkel ne bánjon a rendőrség ugy, mint a felnőttekkel, hanem ezeket helyezze el külön ugy, hogy ezek a gyermekek ne tanulják meg a rendőrségen azt, amit a felnőttek már jól tudnak. Még arra kívánok röviden reflektálni, amit Kószó igen t. képviselőtársam mondott, hogy t. i. az elégedetlen embereket nagyon könnyen fel lehet izgatni. Nekem ezt helyesbíteném kell. Én azt mondom, hogy ezek nem elégedetlen emberek, ezek szenvedő, nyomorgó, éhes és iakásnélküli emberek, akik azért elégedetlenek, mert* nincs nekik munkájuk, élelmük és lakásuk. Ha a kormány azt akarja, hogy ne legyen ennyi elégedetlen ember és ezeket az embereket ne lehessen felizgatni, tessék olyan politikát folytatni, amely lehetővé teszi, hogy ezek az emberek munkához jussanak és ne legyenek elégedetlenek. Nem akarok ezzel a kérdéssel hosszasan foglalkozni, mert át akarom adni a szót a többi képviselőtársaimnak is, azért tehát én csak a következő határozati javaslatokat vagyok bátor a t. nemzetgyűléshez beterjeszteni, kérve azoknak elfogadását (olvassa): »A nemzetgyűlés utasítja a belügyministert a budapesti toloneházi szabályzatnak oly irányú sürgős megváltoztatáS Étivel« hogy a toloncházban akár az eljárás alatt álló, akár a közigazgatási utón elitéltek elhelyezésük, élelmezésük, és a velük való bánásmód tekintetében ne kerüljenek hátrányosabb helyzetbe, mint amilyent a törvény és ügyészségi fogházakban elhelyezett vizsgálati foglyok számára biztosit. A toloneházi foglyoknak az önköltségen, kívülről való élelmezését minden körülmények között meg kell engedni.« »Utasítsa a nemzetgyűlés a belügyminister urat, hogy addig is, amig a közigazgatás reformjáról alkotandó törvény életbe lép, sürgősen rendelje el az egész országban a vármegyei, városi és községi autonómiák újraválasztását.« »A nemzetgyűlés utasitja a belügyministert, hogy a Nemzeti Munkavédelmi Hivatalt szüntesse meg, miután ennek a hivatalnak működése minden tekintetben káros és az ország érdekeit sérti. A nemzetgyűlés utasítsa a belügyministert, hogy a Nemzeti Munkavédelmi Hivatal közegeit addig is, amig a hivatalt megszünteti, mindenféle propagandától tiltsa el, különösen tiltsa meg, hogy r e hivatal _ közegei önmagukat hatósági személyeknek adják ki, s az üzemeknél, gyáraknál és vállalatoknál akár az üzemekre, akár a munkásokra vonatkozó adatokat kérjenek, ilyeneket beszerezzenek, vagy ilyennek beszolgáltatására bárkit^ is felszólítsanak.« Végül bátor vagyok még a következő határozati javaslatot beterjeszteni (olvassa) : »A nemzetgyűlés utasitja a belügyministert, hogy utasitsák és ellenőrizzék a magy. kir. államrendőrség összes kapitányságait, de különösen a budapesti főkapitányságot, hogy a nyomozati eljárások során a bűnvádi perrendtartás intézkedéseit szigorúan tartsák be. Különösképen vonatkozik ez az intézkedés a nyomozati eljárások során előállítottak bántalmazásának mellőzésére, általában a testi fenyítés alkalmazása melletti vallomásod kivételére, és az előáilitottaknak vagy az ngyne^ vezett őrizetbevetteknek 48 órán tul a rendőrségen tartására. Az ezen tilalmat megszegő rendőri közegek, amennyiben cselekményük nem esik súlyosabb beszámítás alá, állásukból végkielégítés, és nyugdíjjogosultság nélkül azonnal elbocsátandók.« A költségvetést nem fogadom el. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök : Szólásra következik 1 Perlaki György jegyző : Viczián István ! Elnök: A képviselő ur nincs jelen, töröltetik. Szólásra következik 1 Perlaki György jegyző : Meskó Zoltán !