Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXVII. kötet • 1925. november 26. - 1925. december 11.

Ülésnapok - 1922-479

306 À nemzetgyűlés 479. ütése 1925. taps a jobboldalon. Szónokot számosan üdvözlik. — Zaj a baloldalon. — Kiss Menyhért : Három óráig beszélt! Farkas István: Elveszik az időt az ellenzéktől!) Elnök : Csendet kérek ! Kérem a képviselő urakat, méltóztassanak a tanácskozás rendjét megóvni ! Szólásra következik í Bodö János jegyző : Saly Endre ! Saly Endre : T. Nemzetgyűlés ! A belügyi tárcával nem kivánok részletesen foglalkozni, csak néhány megjegyzésem van, amelyre a t. belügyminister ur szíves figyelmét volnék bátor felhivni. Elöljáróban legyen szabad kijelentenem és legyen szabad hivatkoznom arra, hogy a felszólalt képviselő urak közül nagyon sokan folyton azt hangoztatták, hogy a karhatalomra, a rendőrségre azért van szükség, mert a belső rendet minden körülmények között meg kell tartani és meg kell védeni. Ügy állították be a dolgot, mintha ini a belső rendet nem akarnánk. Ki kell jelentenem, hogy mi is akarjuk a belső rendet ugy, mint a belügyminister ur, sőt — mondhatnám — sokkal jobban szeretnénk a belső rendet megvédelmezni, mint ő és pedig azért, mert ugy látszik, a belügyminister ur bele tud nyugodni abba, hogy még ma is gyilkosok járjanak szabadon az országban, mi azonban ebbe semmi körülmények között nem tudunk belenyugodni s ezért kivánjuk a belső rend megteremtését. Ami a belső rendet illeti, a különbség túloldali képviselőtársaink és közöttünk az, hogy mi a belső rendet nem ugy kivánjuk megcsinálni. hogy minél több rendőrt állitsunk be. Nem rendőrökkel akarjuk megteremteni a belső rendet, hanem azt kivánjuk, hogy a kormány olyan közgazdasági politikát folytasson, amely lehetővé teszi, hogy az állampolgárok munkához és munkájuk révén tisztességes megélhetéshez tudjanak jutni. Ha ez a munkásság részére biztositva van, akkor nem kell a belügyminister urnák féltenie a rendet, mert akkor azt maga a polgárság is meg tudja védelmezni és lesz is oka és módja, hogy megvédelmezze. Legyen szabad rámutatnom arra, hogy az idei költségvetésben a belügyministeriumnál 777 millió koronával kevesebb van beállitva, mint a múlt évben, ha azonban figyelembe vesszük, hogy amikor az 1924-25. évi költségvetést összeállították, a korona vásárló értéke nagyobb volt, mint amikor az 1925/26. évi költségvetést összeállították, tehát tulajdonképen semmi néven nehezendő csökkenés nem konstatálható. Legfeljebb csak azt állapithatjuk meg, hogy például egy tételben volt beállítva vasúti menetdíj kedvezmények váltsága címén az idén 15.349,330.000 korona, a múlt évben pedig 15.349,334.000 korona, tehát a belügyministerium 4000 koronát takarított meg a menetdíjkedvezmény váltságnál, 4000 koronával kevesebbet ad ki ezen a címen, mint a múlt évben. Mondhatom, hogy ez nagyon szép és nagyon nagy megtakarítás ! A költségvetésben hozzájárulás címén be van állitva 127.827,000.000 korona, amelyet a beiügyministeriumtól az egyes törvényhatóságok kapnak, azonban ezzel szemben a belügy minister ium olyan összegek megfizetését utalta át a törvényhatóságokhoz, amelyek 195 milliárdot, vagyis ennél sokkal többet tesznek ki. Meg vagyok róla győződve, hogy amikor ezt a két tételt ezt a 127 és 195 milliárdot, össze-vissza könyvelik kisebb részletekben, éhez legalább 10 tisztviselőt kell alkalmazni, akik egész é\en át könyvelik és nyilvántartják ezeket, úgyhogy nem tudom, nem volna-e helyesebb és jobb, ha a belügyministerium a törvényhatóságok költségeihez semmivel sem évi december hó 5-én, szomhnton. járulna hozzá s legfeljebb csak azt tenné meg részükre, hogy külföldi kölcsöneiket garantálja, de ezzel szemben a belügyministerium nem avatkozna bele az egyes törvényhatóságok belső autonómiájába. Kifogásolom és sérelmesnek tartom az egyes törvényhatóságokra nézve, hogy a. belügyministerium minden fontosabb, de nem is fontos, hanem egész^ kiskaliberű ügyekbe is, beleszól, s vétójogával élve elveti az általuk hozott határozatokat. Hozzá kell tennem ehhez azt is, hogy a legtöbb esetben nem is a belügyminister ur csinálja ezt, hanem egy fogalmazó, számtiszt vagy számtanácsos, aki ott van a belügy minister iumban hivatalban és ez őrködik és ügyel fel az egyes törvényhatóságokra. Én sokkal szélesebb körű autonómiát kívánnék biztosítani az egyes törvényhatóságoknak, mint amilyennel jelenleg birnak és arra hívnám fel a belügyminister ur figyelmét, hogy tegye megfontolás tárgy következő törvényjavaslat beterjesztésénél, hogy azt lehetőleg máiebben a szellemben készítse elő. Szóvá kell tennem még azt is, hogy a legtöbb esetben a törvényhatósági választásoknál a választásokat csak három nappal előbb irják ki, mint ahogy azok tényleg megtörténnek. Ez nagyon súlyos sérelem az egyes pártokra, de a polgárságra nézve is, mert a legtöbb esetben nincs módjukban összeszedni, megszervezni és leszavaztatni a választókat- Természetes, hogy a kormánypártiak, a kormánypárti kortesek és a hivatalos apparátus tudja, hogy mikorra, tűzik ki a választásokat és jóelőre dolgozva megmunkálják az egész környéket, csak az ellenzék nem tudja, hogy mikor lesznek a választások, mert a belügyminister ur, úgyszólván mindig, meglepetésszerűen rendeli el a választásokat ugy, hogy az ellenzéki pártokat ezen a téren is súlyos sérelem ériSzóvá keli tennem azt is, amit egy közbeszólásomban említettem és utaltam reá, hogy Budapesten, de Magyarországon mindenhol rendőröket állítanak olyan helyekre is, ahol szerintem semmi szükség nincs arra. Nézzük meg Bécset: ott nincsek rendőrök a mozikban, mert nincs erre semmi szükség, nem látják szükségét annak, hogy a mozikhoz is rendőröket állítsanak, mint ahogy Magyarországon teszik. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy az ország szegény közönsége, amely mozgószínházakba jár, többet fizessen, megfizesse a rendőrök jelenléti diját is, mert a rendőrség ingyen nem küld oda senkit. Nem sokára ott fogunk tartani, hogy minden kofa meilé is egy-egy rendőrt állítanak. A költségvetésben a mozgószinházak bevétele címén 425 millió korona van beállitva. Ennyit kivan bevenni a belügyministerium és ezen összeget jótékony cél okra kívánja fordítani. Ezzel szemben, ha a kiadási rovatot nézzük, azt látjuk, hogy a jótékonycél címén beállított 425 milliós bevétellel szemben a ministerium csak 146 millió koronát ad ki. Nagyon kíváncsi volnék arra, hogy a megtakarított összeget hova fordítja a belügyministerium, hiszen a mozgófényképszinházaktól beszedett rendőrségi jelenléti díjaknak az a rendeltetése, hogy jótékony célokra fordítsák, itt a költségvetésben azonban ennél lényegesen kevesebbet kivan jóléti célokra fordítani aministerium. Legyen szabad még ezenkivül egy dologra rámutatnom. A belügyministerium annakidején a zalaegerszegi internálótábort feloszlatta, megszüntette. Nem tudom, van-e tudomása a minister urnák arról, hogy egy internálótábor még ma is fennáll, ha nem is Zalaegerszegen, de a Mosonyiutcában 1 A Mosonyi-utcában állandóan 30—40 ember van internálva, ott tartják őket 8—10 hónapig és azután, ha megunják az illetőket