Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXVII. kötet • 1925. november 26. - 1925. december 11.

Ülésnapok - 1922-478

A nemzetgyűlés 478. ülése 1925. menye szerint ebben az országban az utóbbi időkben teljes eredménnyel végződtek. Bátor vagyok a belügy minister ur figyelmét felhivni arra, hogy itt ezelőtt egy évvel és néhány hónappal a belügyminister ur és a honvédelmi Ministerium között egyfelől, másfelől pedig az igazságügyminister ur között, aki akkor nem is nagyon védte a maga bíróságát, azt a birói tanácsot, amely az Ítéletet hozta, egy súlyos komplikált kérdés merült fel — hiszen méltóztatnak tudni, hogy a birói és ügyészi egyesület ebben az esetben a belügyminister ur ellen támadt — mi a belügyminister ur véleménye szerint egy helyes nyomozás, és hogy egy rendes eszközökkel lefolytatott nyomozás nyomozta-e ki két súlyos bűncselekmény tetteseit? De nem óhajtunk erről a kérdésről beszélni, csak azt a kérdést intézem a belügyminister úrhoz, vájjon volt-e ebben az országban olyan gyilkosság, amelynek nem voltak politikai mellékhangjai, ameiyet ki nem nyomoztak volnál Tudomásom szerint minden gyilkosságot kinyomoztak, azonban egyetlen egy olyan gyilkosságot sem nyomoztak ki, amelynek bizonyos politikai mellékhangjai voltak. A belügyminister ur erre azt válaszolja, hogy ő ebben az irányban nem hibás, sőt nem hibásak nyomozati-közegei sem, mert azok kinyomozták a bűncselekményeket. Tisztelettel vagyok bátor megkérdezni a belügyminister urat: nem íartja-e szükségesnek, azokkal a birói Ítélet kapcsán fellebbezett támadásokkal szemben, amelyeket napnap után hangoztatnak kint a sajtóban és idebent a nemzetgyűlésben is, a belügyministerium magasrangu, kitűnő tisztviselőit, a m. kir. államrendőrség magas pozícióban lévő kitűnő tisztviselőit megvédelmezni, hiszen ennél a birói ítéletnél nem magasállásu és ma is magas állásokat betöltő tisztviselők, bírák, fogházorvosok vallomásait, hanem a vádlottak rokonainak, a vádlottak egyesületében — nem politikai, hanem társadalmi egyesületében — tömörült egyének vallomását fogadta el perdöntőnek a kir. Liróság. Az általános vitában bátor voltam a belügyi tárcára vonatkozólag csak néhány szóval megjegyezni, hogy a belügyi tárca és az egész belügyi igazgatás legjobb jellemzője egy mondat, az, hogy Gödöllőn még mindig Endre László a főszolgabíró. Tudjuk, hogy Gödöllő Magyarországra nézve ugyanazt a szerepet tölti be, mint ÜarszkojeSzelo a régi cári Oroszországi an, pedi^ Gödöllőről nem lehet elmondani azt, amit a cári Oroszországról. Vladivosztokról, Turkesztánról elmondhatunk, hogy t. i. az atyuska, a cár messze van, nem tudhat meg mindent: ami ezekben a messzeeső tartományokban történik. (Az elnöki széket Huszár Károly foglalja el.) Amikor a belügyminister urnái, az alispánoknál, a bíróságoknál, a ü.űnvádi és fegyelmi feljelentések egész özöne van, amelyek közül csak egy adatatott volna be egy másik főszolgabíró ellen, az már rég felfüggesztetett volna állásától, akkor kérdem, miként lehet elképzelni is, hogy Magyarországon, a székesfővárostól néhány kilométer távolságra legyen egy főszolgabíró, aki a biróválasztást akként képzeli el, hogy kimegy és a tömegnek kijelenti: jelöltek voltak ezek és ezek és közfelkiáltással ez választatott meg — azután a tömeg mehet tovább. — Miként lehetséges az, hogy amikor egy iparengedély kiadását a főszolgabíró megtagadja s az illető ez ellen fellebbezéssel él az alispánhoz, az megadja az engedélyt, azt leküldi a főszolgabíróhoz, aki azonban egy esztendeig nem adia ki, csak az alispán utolsó felszólítására! Miként lehetséges az, hogy piaci árust tartóztatnak le, mert az nem ismerte a főszolgabírót évi december hó 4-én, pénteken. 267 és nem vette le a kalapját! Miképen lehetséges az» hogy hó el nem takarítása miatt eljárást indítanak meg egy újságíró ellen» azért, mert a főszolgabíró ellen irt, azonban a hótakaritást olyankor követelték tőle, amikor hó nem esett. (Derültség— Halász Móric: Csakhogy ezt az aszódi főszolgabiró is megállapította s az illetőt meg is büntette külön !) T. képviselőtársam tévedj nincsen bebizonyítva. A meteorológiai intézet jelentéséből állapították meg, hogy hó aznap nem esett és a községi biró is azt vallotta ... Hogyan lehetséges az, h<>gy a főszolgabíró akként képzeli el az üzletek ellenőrzését, hogy ha neki valami nem tetszik, a pultról mindent lehajigál, szódás üvegeket tördel! Tisztelettel kérdem, hogyan lehet jó képet állitani össze arról a közigazgatásról, amelyet a belügyminister ur és az igen t. képviselőtársaim védenek, akkor, ha a székesfőváros közvetlen közelében még mindig hivatalban lehet egy ilyen főszolgabíró. (Halász Mórié: Üldözés folyik ellene!) Tisztelt képviselőtársam nagyon jól tudja, hogy nem igy van a dolog. Méltóztatik tudni, hogy abból a járásból, amelyben az illető ur főszolgabírónak megválasztatott, az összes községi jegyzők megjelentek a vármegye alispánjánál, kérve őt, hogy az illetőt ne válasszák meg főszolgabírónak. Méltóztatik tudni, hogy abban a járásban, amelyben előzőleg ismerték, a leadott 92 szavazat közül még tévedésből sem esett egyetlen egy sem a főszolgabíró úrra. (Varsányi Gábor : Mi köze a választáshoz a jegyzőknek?) Méltóztatik tudni azt is, hogy erre a választásra nem minden megyebizottsági tag kapott meghívást. (Halász Móric : Ezt is megcáfolták !) A vármegye maga a jelentést fölterjesztette a közigazgatási bírósághoz. (Halász Móric : Amely elutasította a panaszt ! — Vázsonyi Vilmos : Pótolja Förstert, a kiskirályt! — Elnök csenget.) Méltóztassék megengedni, rátérek a rendezett tanácsú városokban és általában a községekben a községi választásoknál tapa.sztalt olyan szabálytalanságokra, amelyek azért lehetnek ma szabálytalanságok, mert a törvény megalkotásakor még senki sem gondolt arra, hogy mammut rendezett tanácsú városok lesznek 60—70.0JO lakossal, hanem mindenki 5—10.000 lakosú rendezett tanácsú városokra számitott ; hiszen méltóztatnak tudni, hogy Selmec- és Bélabánya szabad királyi városok voltak 3000 lakossal. Méltóztatnak tudni, hogy a rendezett tanácsú városokban a női szavazati jogot ugy gyakorolják, hogy a női választók valamelyik pártnak vagy személynek meghatalmazást adnak, hogy helyettük a szavazati jogot gyakorolhassák. Ennek az a következménye, hogy minden egyes nőnek szavazatával minden egyes párt megjelenik, aminek az volna a következménye, hogy a női szavazókat valamennyit el kellene ütni szavazati joguk gyakorlásától, mert a több hasonló meghatalmazás, amelyekről hirtelenében nem is lehet megállapítani, melyik a hamis, paralizálja egymást. Ezért egy határozati javaslatott ter. esztek elő amelynek értelmében (olvassa :) »A nemzetgyűlés utasítja a belügyminister urat, hogy a csalások és visszaélések meggátlása végett haladéktalanul nyújtson be törvényjavaslatot a rendezett tanácsú városok női választóinak közvetlen joggyakorlásáról. Addig is, amig ez megtörténik, a minister ur rendeletileg gondoskodjék a visszaélések megakadályozásáról.« Ugyancsak figyelmébe ajánlom a belügyminister urnák azt, hogy a rendezett tanácsú városokban lehetetlenség hétköznap reggel 9 órától délután 4 óráig lefolytatni a szavazást, mert például — hogy egy környékbeli várost, Kispestet említsem, ahol 17.000 szavazó van - másodpercenkint 16 embernek kellene leadnia szavazatát, 88*