Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXVII. kötet • 1925. november 26. - 1925. december 11.

Ülésnapok - 1922-478

246 A nemzetgyűlés 478. ülése 1925. Az egyik az előzetes összeírásra vonatko­zik. A nemzetgyűlés igen t. tagjai bizonyára emlékezni fognak, hogy a választójogi tör­vény eiőirja, hogy ötévenként a szabályszerű összeírást, tehát az összeiró küldöttségek mű­ködését megelőzően a 18 éven felüli lakos­ságnak hivatalos összeirását tartsuk meg, amely csak nyersanyagul szolgál az autonom összeiró-bizottságok részére, de mindenesetre alkalmas arra, hogy az összeiró-bizottság munkáját könnyebbé, egyszerűbbé és ponto­sabbá tegye. Bár a választójogi törvény az idén még nem lépett életbe, ezt az előzetes összeirást a folyó hónapban már elrendeltem, és az előzetes összeírás házanként az egész or­szágban meg fog történni a folyó hónapban. Az összeiró-bizottságok, amelyek a jövő esz­tendőben megkezdik működésüket, ezzel érté­kes nyersanyaghoz fognak jutni. Ezzel az elő­zetes hivatalos összeírással azt a célt vélem elérni, hogy pontosabb, töikélefsebb legyen az összeírás. Nem fognak kimaradni olyanok, akiknek választói jogosultsága kétségtelen,, (Helyeslés a jobboldalon.) és nem fognak fel­vétetni olyanok, akik talán egyáltalában nem is élnek, vagy ismeretlenek, (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) és nem fognak felvétetni olyanok, akiket a választói jogosultság nem illet meg. (Helyeslés.) A másik r intézkedés, amelyet megteendő vagyok, a névjegyzékek technikai összeállítá­sára vonatkozik. A nemzetgyűlés igen t. tag­jai talán nagyrészben tisztában vannak az­zal, hogy a névjegyzékek elkészítése a mai vi­szonyok között hogyan történik. De, mert talán nein mindnyájan vettünk már a praxis­ban is részt ezekben a technikai munkákban, kissé bővebben fogok erről szólni, hogy mi minden történik ezzel a névjegyzékkel, amíg a végleges névjegyzék a választáson szere­pelhet. (Farkas István: Egész kálvária!) Mindenekelőtt az összeiró-bizottság össze­állít egy ideiglenes névjegyzéket. Ez az ideiglenes névjegyzék, amely egyelőre még csak névsor, felvándoroi a központi választ­mányhoz, amely végig tárgyalja, javításokat tesz rajta. (Lendvai István: Aki az eilenzékre szavazott, azt kihagyja! — Zaj a szélsőbalol­dalon.) Ez ellen az ideiglenes névjegyzék el­len lehet felszólalni, lehet ellene közig*azgatási birói panasszal élni. Mire azonban az ideig­lenes névjegyzékből, ebből a névsorból, vég­leges névjegyzék lesz, (Zaj a szélsőbaloldalon. — Horváth Zoltán: Akkor már nincs benne ellenzéki!) már öt-hat esetben leírták a név­jegyzéket és végül az igy megállapított vég­leges névjegyzéket több példányban kellvén előállítani, megint a másolások egész soro­zata folyik. Mi következik ebből t. Nemzetgyűlés! Kö­vetkezik az, hogy drága az összeirás, mert hi­szen ezek a másolások töméntelen pénzbe ke­rülnek. Következik az, hogy pontatlanok az összeírások, mert hiszen a másolás folytán mindig történnek kihagyások, elirások és be­következik egy harmadik körülmény is, hogy t. i. deformálódnak a nevek. Ha valakit 20 esztendővel ezelőtt felvettek a névjegyzékbe és ezt a nevet 20 éven keresztül évente ötször­hatszor lemásolták, a 20 év elmultával talá­lunk a névjegyzékben olyan nevet, amely nem is hasonlít ahhoz, mely 20 évvel ezelőtt beke­rült. A névjegyzék hibáinak legnagyobb ré­sze ebből a körülményből kifolyólag áll elő. (Lendvai István: Végül a Steinmetzet Kákó­évi december hó 4-én, pénteken. czinak hivják. —- Derültség, — Propper Sán­dor: így lett a Léhnerbői is Lendvai!) Én ezt az egész összeirási folyamatot gé­pies alapra szándékozom teütetni. üöviden le­irom azt az eljárást, amelyet megvalositani szeretnék. Az a gépies eljárás, amellyel ez a névjegyzék készül, két részből áll. Az egyik gép egy nyomógép, amely kis bádoglemezek­kel nyomja le a választók nevét s a választóit nevéhez tartozó különböző adatokat. Az igy előállított pléhlemezeket azután kartotéksze­rüen lehet rendezni, ugy hogy a névjegyzékek nyersanyaga állandóan rendelkezésre ail. En­nek következménye az, hogy elirások nincse­nek, a sokszorosítás röviden történhet és elő­nye az, hogy a nyersanyag állandóan rendel­kezésre állván, évröl-evre csak a kihagyotta­kat kell a kartotékból kiemeini, helyuM.be bele­tenni az újonnan felverteket és ezáltal arány­lag kis munkával a névjegyzék elkészítéséhez szolgáló nyersanyag mindig rendelkezésre áll. A másik, gép arra szolgál, hogy ezeket a pléhlemezekből összeállított kartoteteket abba behelyezve, villanyerővel lenyomja a névjegy­zékeket annyi tiszta és olvasható példányban, ahányra szükség van. Kapni fogunk tehát ki­fogástalan, rendes, tiszta névjegyzékeket, ahol elirások nevek deformálása nem forciaJiat elő. üizzel az államkincstár javára aránylag nagy összegeket fogunk megtakarítani és végül, — azt hiszem, ez a túloldalon is örömet fog okozni — kiszolgálhatjuk a pártokat is, ameny­nyiben az igy rendelkezésre álló anyagból rö­viden és olcsón tudunk magánfeleknek is név­jegyzékeket kiszolgáltatni. (Zaj a szélsőbal­oldalon.) Ennek az uj rendszernek költségei már körülbelül biztosítva vannak, ; s azt hiszem, még az idén lebonyolíthatjuk ezt az először majdnem reménytelennek látszott akciót. Azt hiszem, hogy ha a nemzetgyűlés segítségével és a pénzügyminister ur által rendelkezésre bocsátott összegekkel ezt az uj rendszert meg­honosíthatjuk, a választók összeírása terén és a névjegyzékek használhatósága terén uj kor­szak fog bekövetkezni. (Szeder Ferenc: Csak el ne rontsák a lemezeket! — Fábián Béla: Le kellene csukni egy pár hamisítót, mindjárt jó névjegyzékek volnának!) Ezekben voltam bátor a belügyministe­riumnak közjogi hatáskörben a jelen esztendő folyamán tett intézkedéseiről beszámolni. Most áttérek egy nagy és nem kevésbé fontos jogkörre, ez az autonómiák feletti fel­ügyelet és azok irányítása. (Halljuk! Halljuk! jobbfelől.) A magyar közigazgatási rendszer szerint a közigazgatás helybeli végrehajtása, — mint méltóztatnak tudni — az autonómiák hatáskörébe van letéve. Ezen a téren is hosszas fejtegetésekkel vehetnem igénybe a nemzet­gyűlés türelmét, ezt azonban nem teszem, és csak arra a szűkebb terrénumra fogok szorít­kozni, amely a műit esztendő folyamán a leg­fontosabb és legsúlyosabb vagyonjogi felügye­letre s az autonóm életben a múlt hónapokban előfordult ilyen vagyonjogi jellegű intézkedé­sekre vonatkozik. j Mindenekelőtt bátor vagyok az igen í. | Nemzetgyűlés előtt ismertetni azokat az intéz­j kedéseket. amelyeket a vármegyei törvényha j tóságok költségvetéseinek megállapítása és | felülvizsgálata terén tettünk. Az 1883 :XV. te, j amely a vármegyei háztartásokról intézkedik, a költségvetések megalkotása és jóváhagyása J terén meglehetősen komplikált eljárási módo­î kat ír elő. A költségvetést meg kellett csinálni,

Next

/
Oldalképek
Tartalom