Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXVII. kötet • 1925. november 26. - 1925. december 11.
Ülésnapok - 1922-477
A nemzetgyűlés 477. ülése 1925. évi december hó 3-én, csütörtökön. 225 azoknak a viszonyoknak, kapcsolatoknak kezelését és ápolását, amelyek külpolitikánkat jelentik. Hiszen mindenütt ezt látjuk. Tessék Bulgáriának békeidőbeli diplomáciáját, külpolitikáját megnézni. Ez az ország is egynéhány eszes ügyvédet küldött ki, de ma is szokásban van ott néhány eszes ügyvéd kiküldetése, akik sokkal jobban el tudják intézni a külpolitikát és — mi több — sokkal olcsóbban, mint ahogy azt a fényes arisztokrata diplomata urak megteszik. A magyar nemzet sorsa, anyagi, vagyoni helyzete ma tényleg az, hogy a mi külpolitikai, diplomáciai képviseleteinknek nem fényes palotákban kell lakniok, hanem padlás-szobában. (Derültség jcbbfelől.) Lehet erre is kapni embereket, hiszen vannak még magyar emberek, akik vállalkoznak arra, hogy elmenjenek padlás-szobába lakni, hogy ezzel kifelé is, külsőségekben is dokumentálják azt, hogy mi csakugyan nyomorultak és szegények vagyunk. (Derültség jobbfelől.) Ne méltóztassanak nevetni t. képviselőtársaim, nem arról van szó, hogy szószerint méltóztassanak venni, hogy csakugyan padlás-szobában lakjék, aki kimegy, hanem ezzel megengedett stilisztikai formában azt akarom mondani, hogy tessék szerény keretek közé beilleszkedni, tessék oda csakugyan dolgozó, jól kiképzett, szorgalmas, ügybuzgó, lelkes, hazájukért élő férfiakat kiküldeni, akik nem disznek, nem mutogatandó szerecseneknek, nem cégtáblának mennek ki, hanem valóban érdemleges munkát is végeznek. Nem tudom például megérteni, hogy mennyire öregbiti a mi tekintélyünket, mi- j csoda nagyszerű diplomáciai képviselet lesz [ az... Elnök : Figyelmeztetem a képviselő urat, j hogy beszédideje lejárt. Kérem tehát a kép- j viselő urat, méltóztassék beszédét befejezni. Rupert Rezső : ... amiyet Berlinben is látunk. Ott tudniillik látunk egy urat, aki hétköznapon Kánya, — mert amikor megtörtént az összeomlás és hazajött, akkor becsületes magyar »K«-val irta a nevét : »Kánya« — de amikor fordult a világ, akkor úgy, ahogy a Ballplatzon irta a nevét, Németországban is »C«-vel, »Caniá«-nak irja. (Derültség a baloldalon.) Ez maga csak kicsiség, de mégis jellemzi berlini diplomáciai képviseletünket, ' annak veztőjét illetőleg, hogy mennyire ko- j moly lehet egy ilyen ur, mennyire lehet rá- ; bízni olyan tragikus nagy érdekek képviseletét, mint amilyenek képviseletét jelenti ma a magyar külpolitika. Minthogy az az idő, amely számomra szabva volt, lejárt, kénytelen vagyok beszédemet befejezni, és pedig azzal, hogy mivel nagy gondatlanságot, nagy nemtörődömséget, paszszivitást látok a külügyministerium részéről a nemzet külpolitikai érdekeivel szemben, minthogy egyáltalában nem is látom, hogy komoly, reális külpolitikánk volna, minthogy továbbá ezeket a kiadásokat — eltekintve azoknak a tisztviselőknek dotációjától, akik munkájukhoz értenek és ki is veszik részüket a munkából j . — mind haszontalan pénzfeesérlésnek tekin- ! "tem, s minthogy végül a minister ur iránt bizalommal nem viseltetem, a külügyi költségvetést nem fogadom el. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: A képviselő ur beszéde során a volt királyi családnak egyik meg nem nevezett tagjával szemben azt a kifejezést használta, hogy: »nyomorult«. A képviselő urat ezért a j kifejezésért rendreutasítom. (Rupert Rezső: i Csak a nagyságára értettem azt, hogy: »nyomorult kis!«) Minthogy én a t. képviselő urat egy meg nem engedhető imparlamentáris kifejezésért rendreutasítottam, a képviselő urnák nincs joga ahhoz, hogy ezt vita tárgyává tegye. Szólásra következik? Perlaki György jegyző: Rothenstein Mór! Rothenstein Mór: T. Nemzetgyűlés! Eredetileg nem volt szándékom a külügyi tárca költségvetéséhez hozzászólni, azonban két momentum: Bogya János képviselő ur mai beszéde és az^ Eckhardt képviselő ur által tegnap M szociáldemokrata párt ellen intézett kirohanás késztetett engem arra. hogy felszólaljak és mind a kettőt kellő értékükre leszállítsam. (Derültséq a jobboldalon.) Bogya képviselő ur ugy. mint más alkalmakkor is. amikor külpolitikai kérdésről volt szó, nagy beszédet mondott, de ezzel a beszéddel szerintem nem mutatta ki azt, hogy ő volna az az alkalmas egyéniség, aki valamely külföldi követségünkön feldatának eledet tudna tenni. Ma, amikor Lo^arnó^on világtörténelmi események történnek, amikor az összes nagyhatalmak képviselői együtt vannak, ha nem is személyesen de képviseltetés utján, és ott aláírnak egy olvan megállartodást, amely Franciaország és Németország között létrejött, amely ut a béke felé. akkor nem tudom megérteni, hogy mi szükség van arra. hogv itt a magyar neTr^etryüléshen a külügyi kérdések tárgyalása során a kormánypárt es-yik ta°;ja olvan modorban beszélje egy nemzetről, mint ahogy beszélt Bogya János képviselő ur Franciaországról, amely orezásreral kötött kereskedelmi szerződésrnV-vj-" épen most akarja a kereskedelmi minister ur a nemzetgyűléssel szankcionáltatni. Hát a franciák olyan naivak lesznek, ha Bogya János képviselő urnák, mint a kormánypárt tagjának beszédét olvassák, (Fever Károly: Jó, hogy nem olvassák! — Hedry Lőrinc: A Móricét sem fogják elolvasni. e<rëszen bizonyos!) hogy velünk olyan szerződést kötnek, amely Magyarországra kedvező? Természetes, hogy nem. Ha mi nem fogjuk keresni a körülöttünk levő államokkal és a távolabb eső államokkal is a jóviszonyt, arre"!y lehetővé teszi olyan kereskedelmi szerződések kötését, amelyek két állam mee-éHése alakján nyugszanak, akkor ne csodálkozzunk azon, ha kereskedelmi szerződéseket egyáltalában nem sikerül kö f nünk, ha pedig megköttetnek, olyan természetűek, mint a francia szerződés, amelyet a kereskedelmi minister ur a nmzetgyüles elé terjesztett. Bogya János képviselő ur azt mondotta többek között, hogy Franciaország oénze, a francia frank zuhanása bizonyít Franciaország tönkremenetele mellett. Én legalább ugy tudom, ho^y a francia frank zuhanása nem volt másnak a következménye, mint egy Bécsből kiinduló spekulációs rohamnak, amely ártott ugyan Franciaország pénzének, de azok, akik ebben a rohamban résztvettek, sokkal hamarább menjek tönkre, mint Franciaország. (Magasíts Géza: Krausz Simivel az élükön! — Pogya J^nos: Bécs ehhez egy kicsit gyenge lett voha!) Ha áll az, amit Bogya János képviselő ur mondott, hogy abban a momentumban látja egy ország tönkremenését, akkor áll ez Olaszországra is, mert az olasz lira épen olyan mély -oenton van. mint a francia frank. Semmi különbség etekintetben a kettő között nin^s. Tlyen e^entétnek tehát egy olyan férfiú beszédélen, aki azt vallja magáról, hogy diplomata, nem volna szabad előfordulni. 32*
