Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXVII. kötet • 1925. november 26. - 1925. december 11.

Ülésnapok - 1922-475

'Â nemzetgyűlés 475. ülése 1925. évi december hó 1-én, kedden, 127 kormánytól, hogy a kormánynak is az-e a felfogása ebben a kérdésbem mint az Ébredő Magyarok Egyesületének, hogy t. i. az Ébredő Magyarok Egyesületének tagjai lehetnek a birák, (Eckhardt Tibor : Világos !) mert az politikával nem foglalkozik. (Eekhardt Tibor : Ugy van ! Benne van az alapszabályokban !) A Coza-ügyben azonban foglalkozott. (Lendvai István : Minden zsidó biró lehet tag 3a a Chevra Kadischának !) Elnök : Lendvai István képviselő urat folytonos közbeszólásai miatt kénytelen vagyok rendreutasitani. Én már vagy tizszer kértem a képviselő urat arra, hogy méltóztassék meghallgatni a szónokot. (Lendvai István : Összetéveszti az elnök ur a hangomat máséval !) Fábián Béla : Én tehát az egész nemzeti és az egész polgári társadalomnak, az egész magyar társadalomnak a megnyugtatása céljából, épen azért, hogy a bíróságok tisztaságába és elfogulatlanságába vetett hit ebben az országban ismét a régi nagyságában csillogjon és a régi piedesztálon álljon, szeretném, ha az igazságügyminister ur itt a nemzetgyűlés szine előtt nyilatkoznék arról a kérdésről, hogy lehet-e hát biró az Ébredő Magyarok Egyesületének tagja, avagy pedig az a tény, hogy egy biró az Ébredő Magyarok Egyesületébe tartozik, ellentétben áll a törvénnyel, amely a bírónak a politizálást tiltja. (Eekhardt Tibor : Tévedés !) Méltóztassanak megengedni, hogy áttérjek azokra a programmpontokra, amelyeket itt az igazságügyminister ur előadásából _ a jövő alkotásokra vonatkozólag hallottunk. Én az igen t. igazságügyminister ur nyilatkozatával szemben is teljes mértékben az előttem felszólalt képviselőtársamnak adok igazat. A polgári törvénykönyvnek megalkotása, amely hosszú évtizedeknek követelése volt, ma nem időszerű. Nem időszerű azért, mert elsősorban vannak függő kérdések... (Pesthy Pál igazságügyminister: Ezt mondtam én is !) Akkor teljes mértékben egyezik véleményem az igazságügyminister úréval. Vannak ma függő kérdések, amelyeknek elintézése előtt a polgári törvénykönyvnek megalkotásáról beszélni sem lehet. De akkor is, ha ezek a függő kérdések megoldattak, a polgári törvénykönyv oly fontos intézmény egy egész nemzetre nézve, hogy annak megalkotásához sokkal nyugodtabb idők kellenek. A minister ur beszédéből láttam, hogy a jelzálogjog kodifikálásának gondolatával foglalkozik. Ezzel kapcsolatosan egyes t. képviselőtársaim felpanaszolták azt, hogy a vidéken, különösen a telekkönyvi bíróságoknak rengeteg sok dolguk van. Erről nekem is tudomásom van. Ez, sajnos, azért következett be, mert az általános hiteléletnek és gazdasági életnek megromlásával az egész országban nyomorúságos gazdasági helyzet állott be, nemcsak a fővárosban, hanem ma már a vidéken is, ugy, hogy emberek, akik egy-két esztendővel ezelőtt, mint a falunak gazdagjai szerepeltek, ma egészen kis összegekért betáblázási kölcsönökért kénytelenek a vidéki takarékpénztárakhoz fordulni. Méltóztassék tehát a hiteléletnek és jelzálogjognak egész területére kiterjedő intézkedéseket foganatosítani, de már itt felhívom az igen t. minister ur figyelmét arra, hogy a kamatszolgáltatás terén, sajnos, oly súlyos visszaélésekkel találkozunk, amelyek az országban a rendes, normális termelést lehetetlenné teszik. Lehetetlen állapot az, hogy a vidéken még ma is súlyos, 20%-os kamatokkal találkozzunk, amely kamatozást semmiféle, akár ipari, akár mezőgazdasági üzem elbirni nem képes. Kénytelen vagyok itt felhívni az igazságügyminister ur figyelmét arra, hogy amikor a hitelkérdéssel foglalkozik, legyen szives és nézzen bele az állami hiteléletnek dzsungeljébe is és ne engedje meg — épen az uzsoratörvénynek komoly megalkotása céljából — hogy még mindig legyenek állami intézkedések, amelyek évi 36%-oss késedelmi adókat állapítanak - meg egyes adók után, mint pl. a forgalmi adónál, ahol megtörténik, hogy ha valamelyik adós az állammal szemben késedelembe kerül, havonként 3%-os késedelmi kamatot kell fizetnie. (Bogya János : Bírságot kell fizetni!) Ez kamat és nem birság. A bírság és a kamat között az a különbség, hogy a bírságot egyszer kell megfizetni, a kamat pedig mindaddig tartó szolgáltatás, amig a tőke törlesztve nincs. Ezekben óhajtottam röviden összefoglalva elmondani mindazt, amit az igazságügyi tárca költségvetésének tárgyalása alkalmával elmondani akartain. Tisztelettel kérem a minister urat és az egész nemzetgyűlést is, méltóztassék ezeket a kérdéseket megszivlelés tárgyává tenni. Ne játsszunk egymással ezekben a kérdésekben bújósdit, mert az egész nemzeti közvélemény ezekkel a kérdésekkel foglalkozik, és az igazságügyminister urnák, valamint a kormánynak ezeket a problémákat meg kell oldania. Minthogy a kormány iránt bizalmatlansággal viseltetem, a költségvetést nem fogadom el. (Helyeslés half elől.) Elnök: Szólásra következik % Perlaki György jegyző : Gaal Gaston ! Elnök: A képviselő ur nem lévén jelen, töröltetik. Ki a következő felszólalói Perlaki György jegyző : Östör József ! Östör József: T. Nemzetgyűlés! Őszintén szólva nem óhajtottam az igazságügyi költségvetés vitájában sem felszólalni, miután azonban abban a szerencsés helyzetben voltam, hogy ezt a költségvetési vitát egész terjedelmében végighallgathattam, nem tudom megállni, hogy az igen t. igazságögyminister urnák és a jobbról, valamint a balról felszólalt és a kérdésekhez hozzászólt t. képviselő uraknak egy és más felszólalására ne reflektáljak és így a vitában i'öviden mégis részt vegyek. Azokkal a részletekkel, amelyek azt hiszem, a t. baloldalt különösen izgatják és politikai természetűek, majd beszédem végén fogok foglalkozni, egyelőre engedjék meg, hogy tisztán és kizárólag a szakszerű kérdésekre szorítkozzam. Az egyik kérdés, amellyel foglalkozni óhajtok, az ügyvédség kérdése. Mindegyik oldalon, még pedig ugy a jobb, mint a baloldalon, valamint az előadó ur és az igen t. igazságügyminister ur, tehát a hivatalos tényezők részéről is azzal az egyhangú megállapítással találkoztam, hogy az ügyvédség helyzete számbeli sokasága folytán az országban, de különösen Budapesten tarthatatlan. Ezt kell elsősorban is megállapítanom és leszögeznem, mert azt hiszem, nem mindegy az, hogy a nemzetgyűlés mindegyik pártjának felszólalója, az igazságügyi tárca előadója és maga az igazságügyminister ur is milyen véleményen van. Ámde, amikor egyhangúlag megállapították azt, hogy a számszerüség tekintetében korlátokra van szükség, amidőn megállapították, hogy micsoda súlyos következmények fűződnek az ügyvédi kar túlnépesedéséhez, egyidejűleg nem hallottam sem az igazságügyi tárca előadójától, sem az igazságügyminister úrtól, hogy mi volna az az orvosság, amely ezt megszüntetné. Már pedig az orvosságokról való gondoskodás elsősorban a kormánynak kötelessége. Szerény felfogásom szerint tehát az előadó urnák és az igazságügyminister urnák első kötelessége, hogy az idevonatkozó orvosságot megjelölje és kimondja,vájjon lehetséges-e, keli-e, és ha igen, mikéoen kell ezt a bajt orvosolni. Ha kétségtelenül túlnépesedéssel állunk szemben — ebben az esetben erről van szó — ugy