Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXVII. kötet • 1925. november 26. - 1925. december 11.

Ülésnapok - 1922-475

126 A nemzetgyűlés 475. ülése 1925, reggel, mikor a szolga bejött, aki az előző este ott volt, a kereszt már meg volt szentségtelenítve , és meg volt szentségtelenítve a magyar Hiszekegy is. Megállapitást nyert az is, hogy egy jogszigorló akinek semmi keresnivalója az egyetemen nem volt, vette észre a tanteremben a kereszt és a magyar Hiszekegy meggyalázását. Megállapitást nyert az is, bogy midőn azt kérdezték tőle, mi az oka annak, bogy ő, akinek semmi keresnivalója ott nem volt, odament abba a tanterembe, erre, a válasza az volt, hogy melegedni akart, meri az ő szobája otthon hideg — holott reggel hat órakor az illető egyetemi tanterem soha nem füttetik, mert azt reggel fél nyolckor szokták befűteni. így tehát maguknak az egyetemi bajtársi egye­sületeknek vizsgálata állapította meg, és a lapok tudósitása szerint a bajtársi egyesületek vezetői mondták szemébe ennek a jogszigorlónak, hogy igenis ő volt az, aki legelőször jött az egyetem folyósójára és kezdte hirdetni a kereszt meg­szentségtelenitését, kezdte izgatni az egyetemi hallgatókat és futárokat küldött más egyetemekre azzal, hogy ezt a dolgot a zsidók csinálták. Tisz­telt Nemzetgyűlés és t. igazságügy minister ur, ez az ügy nem egy egyetemi ügy, ez egy országos ügy és elsősorban egy bűnügy. Bűnügy azért, mert a magyar büntetőtörvénykönyv ismeri ennek a cselekménynek a minősítését és a magyar büntetőtörvénykönyv szerint meg lehet állapítani, hogy miként kell az ilyen deliktumot büntetni. Én tehát igenis felhívom a t. igazságúgy­minister urnák és a t. igazságügyi kormánynak a figyelmét erre az ügyre. Mélóztassék nemcsak egyetemi szempontból és nemcsak az ország köz­nyugalma szempontjából, hanem általában a bűn­tetőeljárás megindításának szempontjából is ezt az ügyet kinyomozni és méltóztassék talán meg­keresni azt is, hogy kinek volt érdeke az, hogy a genfi tárgyalások idején itt az országban az egye­temeken súlyos zavargásokat idézzenek elő egy újólagos vérváddal. (Eckhardt Tibor: Nem volt zavargás!) Nem volt za>^argás, t. képviselő ur, inert ugy látszik, az egyetemi ifjúság sokkal mérsékeltebb, semhogy ilyen zavargásokba be le­hetne ugratni. (Lendvai István : Fegyelmezettebb!) ügy van, fegyelmezettebb! Elfogadom a t kép­viselő urnák ezt a megállapítását. (Zaj.) T. Nemzetgyűlés! Méltóztassék megengedni, hogy itt felhívjam az igen t. igazságügy minister ur figyelmét még egy kérdésre, amelyet különben egyik képviselőtársam ma a délelőtt folyamán is megemlitett. A bírói függetlenségnek teljes mér­tékben hívei vagyunk és azt kívánjuk, ellenben maguk a bírák is kötelesek politikai függetlensé­güket megőrizni. A birák politikai célzatú egye­sületeknek tagjai nem lehetnek. A birák politikai nyilatkozatokat nem tehetnek. Ez a birói függet­lenségnek az alapelve. (Eckhardt Tibor : Szabad­kőművesek sem lehetnek!) Igen, azok sem lehetnek. (Zaj.) A napokban értesültünk arról, hogy Bakonjá Kálmán, aki a m. kir. Ítélőtáblának egyik tanács­elnöke kúriai birói rangban, nyugdíjba ment állí­tólag azért, mert Gyöngyösön (Eckhardt Tibor: Rajtacsípték!) egy vacsorán vett részt, egyik ügy­védtársánál . .. (Eckhardt Tibor : Szabadkőmives összejövetelt rendezett. — Lendvai István : Csak Csocsó-féle vacsorákat szabad rendezni. — Derült­ség. — Peidl Gyula : Úgy tudom Cuzával is va­csoráztak együtt! — Lendvai István : Szabó Dezső azt is hirdette, hogy minden zsidót fel kell akasz­tani! — Állandó Zaj.) Elnök (csenget) : Kérem a képviselő urakat, méltóztassanak csendben maradni! Fábián Béla :. . . akit ő még gyöngyösi al­ügyész korából ismert és jóbarátja volt. Mondom, Bakonyi Kálmán egy vacsorán vett részt, ame­lyen a gyöngyösi társadalom előkelő tagjai je-> évi december hó 1-én, hedden. lentek meg, többek között az ottani járásbíróság­nak két tagja is. Erre azt mondották, hogy ez szabadkőműves összejövetel volt és az eredmény nagyon gyorsan az lett, hogy a vacsora után, — amely állítólag 1 szabadkőműves vacsora volt, — Bakonyi Kálmánnak be kellett adnia a nyugdíja­zás iránti kérvényét. í Pesthy Pál igazsáeügy­minister : Miért kellett?) Rögtön rátérek arra is, hogy miért, de méltóztassék megengedni, hogy elő­zőleg szembeállítsak egy másik esetet. Én az igaz­ságügyminister urnái itt nemzetgyűlés nyilvános­sága előtt voltam bátor panaszolni, hogy egy szol­noki kir. járásbiró, amikor a csongrádi bűnügyet átvitték Csongrádról Szolnokra, egyik gyűlésen azt a kijelentést tette, hogy ő a birói székben is éb­redő marad. (Pesthy Pál igazságügyminister : El is jártam ellene!) Ugy tudom azonban, hogy az illető még mindig szolnoki járásbiró. (Pesthy Pál Igazságügyminister: Fel nem akasztathatom!) Ellenben annak az Ítélőtáblai tanácselnöknek, aki soha semmiféle ilyen kijelentést nem tett, sőt hosszú időn keresztül az egész magyar birói kar­nak mondhatom, egyik disze és büszkesége volt, el kellett távoznia a birói székből. (Pesthy Pál igazságügyminister : Én nem távolítottam ei, el­ment önként!) Nem a minister ur; kijelentettem, hogy nekem egyáltalában semmi kétségem nincs abban az irányban, hogy nem a minister ur tá­volította el. Meg vagyok erről győződve, amint­hogy Zsiga Lajos sem azért maradt a helyén, mintha a minister ur ott akarta volna tartani. Ellenben vannak más ható erők is, olyan ható erők, amelyek nincsenek a minister ur kezében s kell, hogy a minister ur . . . (Östör József : Ezért nem felel a kormány. — Peidl Gyula : Hát ki 1 Valaki csak felel, vagy ha senki sem. akkor jo­gosult, ha meginog az igazságszolgáltatásba ve­tett hit. Vagy-vagy. — Pesthy Pál igazságügy­minister: Hogy helyezhetek én át egy bírót! — Zaj.) Ezt a két esetet óhajtottam itt egymással szembeállítani, ^azért, hogy rátérjek (Pesthy Pál igazságügyminister : Tárgyilagosabban kellett volna !) arra a másik dologra, hogy a lapokban nyilatkozatok jelentek meg, amelyek magától Bakonyi Kálmántól származtak, akinek a szava­hihetőségében nincs okom kételkedni. (Pesthy Pál igazságügyminister : Tessék vele elintézni ! Én annyit tudok, hogy beadta a nyugdíjazás iránti kérvényét. Én eleresztettem, ennyit tudok az egész dologról. — Zaj-) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Fábián Béla : Nekem, s azt hiszem, vala­mennyi képviselőtársamnak egy célja van, az, hogy semmiféle politikai egyesülésnek bíró a tagja ne lehessen, (Helyeslés a jobb és a balolda­lon.) hogy semmiféle olyan, akár titkos, akár nyilvános egyesülésnek, amely valamelyik irány­ban érdekelve van, s amely az ország politikáját valamely irányban befolyásolni akarja, birói tagja ne lehessen. Ezt az igazságügyminister úr­tól és elődeitől is mi nagyon régóta kérjük és ugy tudom, hogy ez törvényben, intézményesen is meg van állapítva. (Pesthy Pál igazságügy­minister : Hogyne !) Ha ez igy van, akkor én nem tudom megérteni, hogyan lehetséges az, amint hallottam egyik képviselőtársunktól, amikor épen Zsiga Lajos esetéről volt szó, hogy nem Zsiga Lajos az egyedüli ébredő bíró, hanem hogy a birák többsége ébredő. Ez itt a nemzetgyűlésen hangzott el. (Pesthy Pál Igazságügyminister : Tessék megmondani, kik azok ? — Eckhardt Tibor : Az Ébredő Magyarok Egyesülete nem politikai egyesület !) A t. képviselő ur, mint az Ébredő Magyarok Egyesületének elnöke, erre azt feleli, hogy nem politikai egyesület az Ébredő Magya­rok Egyesülete. (Zaj. — Elnök csenget.) Mi tudni akarjuk régre az igazságügyminister úrtól és a

Next

/
Oldalképek
Tartalom