Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXVII. kötet • 1925. november 26. - 1925. december 11.

Ülésnapok - 1922-475

A nemzetgyűlés 475. ülése 1925. 7815 főben állapította meg 1 . Én ebből a létszám­ból ezideig már elbocsátottam 1242 főt, s még 641 fővel több a létszámom a takarékossági bi­zottság által megállapított létszámnál. Ez a többlet onnan ered, hogy a fogházőri személy­zet létszáma még 280 fővel nagyobb a megál­lapítottnál, de nagyobb a bírói és ügyészi lét­szám is 148 fővel. Ebből a 148 főből az Orszá­gos Földbirtokrendező Bíróságnál beosztott Í03, a lakásügyek intézésére beosztott 16 és egyéb különleges alkalmazásban lévő 8 biró nem jön számításba, ngy hogy ezek levonása után mindössze 20 fő az, amelyet nekem a ta­karékossági bizottság által megállapított lét­szám eléréséig a meglevő létszámból apaszta­nom kell. (Propper Sándor: Az akasztás sok­kal több volt, mint az apasztás! — Lendvai István: Már megint a Szamuelli idejéről be­szél?) Nem tudom, hogy ennyi akasztás lett volna, azonban az én időmet megelőző forra­dalmi időkben több volt! Erről tudok, igen t­képviselő ur! (Igaz! — Ugy van! — Derültség jobb felől és a középen.) Nekem az a tervem, hogy est a 20 főt a teljes szolgálati idővel rendelkezők elbocsátá­sával lecsökkentsem, ugy hogy már ez év végén abban a helyzetben leszek, hogy a takarékos­sági bizottság által megállapított kereteket el­értem és a jövő évben megüresedő^ bírói állá­sokat már a státusrendelet értelmében betölt­hetem s ezzel megindul az a fluktuáció, amelyre szükség van, hogy egészséges testü­leti szellem alakuljon ki. (Helyeslés.) A bírósági segédszemélyzet létszámának re­dukciója már megtörtént annyira, hogy 48 fő­vel kevesebb volt a létszám a takarékossági bizottság által megállapított létszámnál és ezt a 48 állást már a most foganatosított joggya­kornoki kinevezésekkel be is töltöttem. Ugyanez volt a helyzet a telekkönyvvezetői ál­lásoknál, ahol a státusrendelet kibocsátása után 14 fővel volt kevesebb a létszám. Ezekre a pályázatokat már is kiírtam és be fogom azokat tölteni. Ez az az általános kép, amelyet a bíróság, a bírósági testület és a segédszemélyzet hely­zetéről adhatok. Azt hiszem, ha ezek a kineve­zések már a megállapított uj keretekben meg­történhetnek, és ezzel a fluktuáció is megindul, szociális szempontból is lényeges lesz az ered­mény, mert egy magasabb bírói állás megüre­sedése, illetőleg betöltése azt jelenti, hogy 4—5 ember helyzetében áll be javulás, és jelenti azt, hogy egy intelligens ember — akinek eddig exisztenciája biztosítva nem volt — az uj kine­vezés révén exisztenciához jut. (Rupert Rezső: Mi lesz azzal, akit apasztanak?) Igent, képvi­selő ur, előrebocsátottam, hogy a teljes idejü­ket kiszolgált emberekről van szó, akinek exisz­tenciális helyzetében per absolutu nincs válto­zás, (Rupert Rezső: Nem hallottam kérem!) sőt javulás áll be, mert nyugdíjjárulékaik levoná­sának megszűntével anyagilag is előnyösebb helyzetbe jutnak. Legyen szabad ezek után áttérnem a bíró­ságok ügymenetének ismertetésére. (Halljuk! Halljuk! — Strausz István: A státusrende­zésre!) Erről majd később fogok pár szóval megemlékezni, igen t. képviselőtársam. (Strausz István: Szomorú státus). Nagyon szomorú ada­tokról kell beszámolnom a bírósági forgalmat és ügymenetet illetőleg. A helyzet az, hogy ösz­szevéve és összehasonlítva az összes bíróságok­hoz beérkezett ügyek számát, azt kell megálla­pítanom, hogy az emelkedés általában 33%-kai nagyobb, mint a múlt évben. A m. kir. Curián és az ítélőtáblán különösen nagyok ezek az évi december hó 1-én, %edden. 101 emelkedések, mert a Curián 17%, az Ítélőtáblán pedig 6*5% az emelkedés. A törvényszéknél ez­zel szemben csak 1"5% S az emelkedés. (Rupert Rezső: Itt a hiba!) Viszont igen nagy az emel­kedés a járásbíróságoknál, mert a járásbíró­ságnál a polgári és büntetőügyeket tekintve az összes emelkedés 41-4%. (Östör József : Csak Budapesten?) Nem, az összeseknél együttvéve. (Rupert Rezső: Ez a 25 milliós értékhatár kö­vetkezménye!) Majd külön ki fogok térni Bu­dapestre. Nagyon emelkedett még a forgalom a telekkönyvi ügyszakban. Az emelkedés 36-4%. T. Nemzetgyűlés! Hogy kuriozitással él­jek, fel kell említenem a budapesti központi járásbíróság ügymenetére vonatkozó adato­kat. Már az előadó ur is utalt arra, hogy a budapesti központi járásbíróságnál az emelke­dés 99%. Ezt közelebb is részletezve, megálla­píthatjuk, hogy 95%-kal emelkedett a vagyon­jogi perek száma, 446%-kal^ a váltókeresetek száma és 387%-kal a fizetési meghagyások száma. Ezek oly szomorú és oly súlyos szá­mok, amelyekkel a bíróságoknak meg kell küzdeniök, hogy én igen is aggódással nézek a jövő elébe és komoly aggódásom tárgya az, hogy miként és hogyan tud ennek a nagy fel­adatnak a bíróság megfelelni, (östör József: Ez a kérdések kérdése! — Rupert Rezső: Min­denekelőtt le kell szállitani a 25 milliós érték­határt!) Nem mulaszthatom azonban el. hogy kö­szönetet ne mondjak erről a helyről a felsőbb bíróságok tanácsainak és bíráinak azért a munkáért és eredményért, amelyet a torlódó munkával szemben elértek. Aki egy ilyen hie­rarchiában szolgál, az tudja, hogy milyen deprimáló hatással van az illető munkásra, ha folyton látja maga előtt a folyton torlódó munkát. Meg kell állapitanom, hogy az elinté­zés tekintetében ugy a Curiánál, mint a buda­pesti táblánál örvendetes javulás mutatkozik, mert a hátralékokból is százszámra dolgozták fel a pereket. (Ugy van! Ugy van! a jobb­oldalon.) Ha azt keresem, hogy hol itt a megoldás, azt találom, hogy helyes nyomon járok, ha az­zal foglalkozom, hogy miből ered a perek nagy száma. Itt különféle okokat vélek meg­állapítani ... Az első — hogy ugy mondjam, — a konjunkturális időkben felburjánzott köny­nyelmü gazdasági vállalkozás eredménye egy­részt (Propper Sándor: A faüzlet!) másrészt, hogy az ország közgazdasági életében nem tértünk vissza még ahhoz a realitáshoz, meg­fontoltsághoz, amely megfontoltságot a gaz­dasági élethez, gazdasági munkához és gazda­sági tevékenységhez kívánunk. Azt hiszem, a perek nagy számának és a torlódó munkának ez a főeredője. Eredőié az a nehéz helyzet, amely a valorizációs kérdé­sekben, a trianoni szerződés eg-yéb követelmé­nyeinek elintézésében reánk hárult. Ez kettős hatású eredményt vált ki, mert ezek a perek nemcsak a számukkal hatnak, hanem olyan bonyolult kérdések foglaltatnak bennük, hogy ezeknek a pereknek, az ezekbe tömöritett kér­déseknek megoldása kétszeres terhet ró a bíró­ságokra. Nevezetesen a valorizációs perben figyelemmel kell lenni mindakét fél helyzetére. Amíg a rendes polgári perben, hogy ugy fe­jezzem ki magamat, csak az egyik fél szem­pontjából kell a helyzetet tisztázni és a kér­dést eintézni, hogy áll-e az igazság, vagy nem, a valorizációs perekben mindakét félnek hely­zetét kutatva,, kiderítve és megállapítva lehet csak határozni. Ez kétszieresen nehézzé teszi ezeknek a pereknek elintézését. Azt hiszem, ha

Next

/
Oldalképek
Tartalom