Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXVI. kötet • 1925. november 10. - 1925. november 25.

Ülésnapok - 1922-470

336 A nemzetgyűlés 470. ülése 1925, bői a birtokokból 16.000 katasztrális holdat 15 millió lei árban akkor, amikor ezeknek a birtokoknak a forgalmi értéke 270 millió lei volt. Meghagyott összesen 250 hold belsőséget és erdőt. Ilyen formában végezte el a román agrártörvény az egyházi birtokok kisajátítását. Áz erdélyi róm. kath. püspöki kar birtokait is kisajátította, holott a törvény szerint ki kellett volna egésziteni ezeket a birtokokat 7435 holdra. Hasonló kisajátítások történtek a szatmári és nagyváradi római katholikus püspökségek egyházi birtokaiból. Az erdélyi református egyházközség mint közösség nem rendelkezett földbirtokkal, de egyes egyházközségeknek külön-külön volt némi kis birtokuk, amelyeket azonban egy birtoktestnek vettek, hogy a kisajátítást elvégezhessék. így 58.000 holdat sajátítottak ki ezekből a birtokokból meghagyván 21.000 holdat. Méltóztassanak elképzelni, hogy a református egyházközség hogyan tarthatja fenn ebből a megmaradt birtokból iskoláit és nevelőintézeteit. A legnagyobb kár érte a nagyenyedi Bethlen kollégiumot, a kolozsvári református kollégiumot és — amiről már múltkori beszédemben említést tettem — a szászvárosi Kun kollégiumot. Hasonlóképen jártak az orbai, udvarhelyi és marosi református egyházközségek. Egy csomó községben a református egyház összes vagyonát azon a ci men vették el, hogy azok többnyire leányegyházak és azt mondták, hogy azért veszik el, mert nem érik el a 300 lelket. Ilyen község volt egész sereg, s csak kuriozumképen olvasok fel néhányat, hogy méltóztassanak látni, hány községet tettek tönkre. Ezek a községek többek között a következők : Csiesómihályfalva, Cége, Brád, Szer, Sajóudvarhely, Kajántó, Galgó, Marosszentimre, Kisküküllő, Bolya, Klopódia, Karánsebes, Csávos, Nagylak, Nagykakucs, Szilágyfőkeresztúr, Sárközujlak, Nagytarna, Nagybocskó, Csomaköz, Érdengeleg, Krasznaszentmiklós, Kisnégerfalva és Dunaszentilona. És igy vették el az unitárius egyházak alapítványi birtokait és amelyek szintén iskolák fentartását szolgálták. (Baross János: Hát nincs igazam, hogy azonnal be kell szüntetni a jóvátétel fizetést? — Pintér László: De igy néz ki a földreform Romániában ! Baross János : Hogy hogy néz ki a földreform Erdélyben, arról már beszéltem. Hogy Romániában hogy néz ki, arról majd beszélek a földmivelésügyi tárca tárgyalásánál.) Elnök : Baross János képviselő urat figyelmeztetem, hogy most Pakots József képviselő urat illeti a szó. Pakots József: Az 1923-iki román alkotmány 22. §-a uralkodó egyháznak a görög keleti román egyházat minősítette, kiváltságos egyháznak pedig a görög katholikus román egyházat. Ezen megállapitás fotytán természetesen az uralkodó egyháznak reprezentálnia kellett a maga kiváltságos, előnyös helyzetét. Tekintettel arra, hogy a múltban nem voltak megfelelő templomai, javarészt csak nádfedeles és faépitményes templomaik voltak, ezen aztán segítettek. Meg kell jegyeznem, hogy e hiánynak természetes oka az volt, hogy csak a XIII. és XVII. században szivárogtak be Erdélybe a románok mint pásztornép, és hogy kultúrájuk is roppant kezdetleges volt, így aztán nem volt a templornépitkezés terén sem olyan a kulturális fejlődésük, amely lehetővé tette volna nekik, hogy katedrálisokat építsenek. Ezen most egyszerűen ugy segítettek, hogy a legmagyarabb városok főterére, pl. Kolozsvár főterére odaépitették a nagy görög keleti katedrálist. Ugyanezt csinálták Marosvásárhelyt. Ahol pedig nem volt pénzük arra, hogy építsenek, egyszerűen elvették a más vallású polgárok templomát, egyszerűen kisajátítottak templomokat, kisebbségi templomokat a saját céljaikra. Igy vették el a marosvásárhelyi évi november hó 20-án, pénteken. református templomot 1923. július 10-én. Konstantinescu földmivelésügyi minister személyesen foglalta el a templomot. A lefoglalást azután 1923. december 14-én hivatalosan effektuálták. Amikor Sárkány Lajos református lelkész tiltakozott, egyszerűen félretolták, meghúzatták a harangot, feltűzték a templom tornyára a román trikolort. Pedig ez ős magyar templom, amelyet Hunyadi János építtetett 1442 március 15-én annak a nagy csatájának, diadalának emlékére, amelyet a község határában vívott meg, ahol 3000 magyar halt hősi halált. Ép igy vették el a vingesdi XV. századbeli róm. kath. templomot, és ezt az évszázados kegyhelyet kisajátították a hozzá tartozó birtoktesttel együtt. Ebben az esetben azonban megnyilatkozott a lelkiismeretük, mert a görög keleti egyház, amelynek át akarták adni, azt nem vette át. Tenkeszéplakon kisajátították a templomudvart csak azért, hogy ne lehessen hozzáférni a templomhoz. Bukarestben zár alá vették a magyar egyházak iskolaépületeit. A Cuza Voda utcában lévő róm. kath. templomból raktárhelyiséget csináltak. A római katholikus és református magyar iskolák szekvesztruma miatt 2000 magyar gyermek maradt Bukarestben iskola nélkül. A bukaresti ev. református iskola, amelyet kisajátítottak, 110 éves. Ezenkívül zárlat alá helyezték a református egyházközség parochiális épületeit is. íme így jártak el vallási téren és ezt a politikát, amely azt célozta, hogy a magyarságot teljesen kiirtsa vagy részben elrománositsa Erdélyben, folytatták egyéb kulturális területen is. A román impérium átvett a magyar uralom alól 5342 népiskolát, 117 négyosztályu polgári iskolát, 66 nyolcosztályu líceumot, 23 kereskedelmi iskolát, 35 tanítóképzőt, 645 kisdedóvót, 59 állandó gyermekmenhelyet, 280 nyári gyermekmenhelyet, 3561 általános ismétlő népiskolát, 194 ipari és kereskedelmi inasiskolát, 1002 gazdasági ismétlő népsikolát, 17 ipari szakiskolát, 10 ipariskolát, 14 földmivesiskolát, 1 gazdasági akadémiát, 1 kereskedelmi akadémiát, 2 jogakadémiát, 13 papnevelő intézetet és 1 teljes tudományegyetemet. A román impérium alá kerültek közkönyvtáraink, közgyűjteményeink, és ha képet akarok adni arról, micsoda kulturértékeket vesztettünk el, meg kell mondanom, hogy közkönyvtáraink között szerepel 1500 magyar falusi népkönyvtár, 83 magyar munkáskönyvtár, 82 középiskolai ifjúsági könyvtár, 86 magyar polgári könyvtár, 54 magyar szakkönyvtár, 16 magyar egyházi könyvtár, összesen tehát 1828 közkönyvtár 1,960.721 művel. A közgyűjtemények, muzeumok között szerepel 14 régiséggyüjtemény, 12 néprajzi gyűjtemény, 13 természetrajzi, 8 képzőművészeti, 2 iparművészeti és 5 vegyesgyüjtemény, azonkívül — és ez jellemző a magyar kormánynak az idegen nemzetiségű lakosságról való gondoskodására, —• 19 német tudományos és középiskolai könyvtár, 21 román tudományos és középiskolai könyvtár. Ezek, román uralom alá kerülvén, mind a román állam birtokába jutottak, és hogy a magyar kultúrának még ezek az értékei se tudjanak közrehatni a magyar nemzeti szellem fejlesztése terén, egyszerűen elkótyavetvélték, eladogatták ezeket a magyar könyveket mindenfelé, vagonszámra vitték Bukarestbe és árulták Erdélyben is mindenfelé. El is tűntek ezek a könyvek, nincsenek sehol, közgyűjteményeink teljesen ki vannak fosztva és magyar könyvtárról Erdélyben beszélni sem lehet. Nagy problémája volt a román államnak, a román kormánynak az, hogy az átvett magyar állami iskolákat hogyan alakítsa át román állami iskolákká. Először is, közbeeső megoldást talált, t. i. vegyesnyelvüvé tette a magyar állami iskolákat, amelyekbe pedig túlnyomórészt magyar I gyerekek jártak, sőt azt lehet mondani 100%-ban