Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXVI. kötet • 1925. november 10. - 1925. november 25.

Ülésnapok - 1922-470

A nemzetgyűlés 470. ülése 1925. évi november hó 20-án, pénteken. 325 csak ezt is figyelembe venni — nem birtokéite&Ként, vagy kataszteri tiszta jövedelemként, üanem Holdanként, ami egy nagybirtoknál oriasi összegre menet, öOOO korona ilietenet kell elobo leüzeaii az altruista bunk, pénztarába, hogy miiyen célra, igazán nem tudom, (ii'rieiirieu István: iüz az a kis altruizmus:) es csak azután, mikor ezt a nyugtat az illető mellékeli a kérvényhez, lehet szó arról, hogy a nyomorult hitelkeresőt, aki úgyis meg van szorulva, megfelelő hiteiben részesítsék. JNekem az a természetem, hogy keresem a törvényes aiapot és kiváncsi voltam rá, mikor ezt első izben hallottam, hogy micsoda törvényes háttere, alapja van ennek a rendelkezésnek? Arra jöttem rá, hogy a nemzetgyűlés által ebben az évben, vagy a múlt év végén elfogadott mezőgazdasági hitelről szóló törvény végrehajtási utasításába vette be a mélyen t. kormány ezt az intézkedést. Egész tisztelettel és a legnagyobb tárgyilagosság hangján kérem a mélyen t. minister urat, hogy ezt a gyalázatosságot — másnak nem nevezhetem — egy tollvonással méltóztassék megszüntetni, mert a mi türelmünknek is van határa, és ha a mélyen t. minister ur tisztviselői, akik neki referálnak, ennyi érzékkel sem birnak Magyarország agrárközönségének létérdekei iránt, akkor vigyázzanak, mert ebből baj lehet, mert még az a könynyen kormányozható agrár-öntudat is, amely az egységespártban lappang, megbokrosodhatik. Ajánlom a mélyen t. kormánynak, hogy ezt a lehetetlen és még egyszer mondom, gyalázatos intézkedést egy tollvonással méltóztassék abból a rendeletből kitörölni. Rátérek és gyakorlati példával kívánom illusztrálni a nemzetgyűlés előtt, hogy akkor az általam már előadott különféle direkt és indirekt egyébb adózásokon és vagyonváltságokon, szóval közterheken felül, amelyeket a földbirtok 1924 óta szakadatlan láncolatában a különféle eseményeknek már leadott, a direkt adózás hogy néz ki. az állami, községi és vármegyei egyenes adók mily összegeket jelentenek a gazdák háztartásában. Kiirtani egy tizenhárom katasztrális holdas kisgazdának adóját a falu adókönyvéből. Ennek a tizenhárom katasztrális holdas kisgazdának van egy kis belsősége a faluban és azon á belsőségen egy csinosabb, talán háromszobás háza. Ez az ember fizeti a következő adókat: földadóban 44.03 koronát — mindig aranykoronáról van szó — jövedelemadóban 12-5, vagyonadóban 18, községi és vármegyei pótadóban 17'76, vármegyei útadóban 7-11, mezőgazdasági kamarai illeték címén 0-88 aranykoronát. Most következik az a csodálatos dolog, amely a 17.000-szeres szorzószámnak 14.500-ra való átváltoztatásánál történt, amikor, hogy a földbirtoknál megmaradhasson a 17.000-szeres szorzószám, leszállították ugyan a 17.000-es szorzószámot 14.500-ra, ugyanakkor felemelték az adót 17%-kal. Ez a 17% adó pedig kitesz itt 5-11 aranykoronát. Házadót fizet 27 aranykoronát, kincstári házhaszonrészesedést — tekintetbe véve azt, hog}^ a házhaszonrészesedés fél évig 25%, fél évig pedig csak 12-5% — 16-87 aranykoronát, közmunkaváltság fejében 7, ebadó címén 4, egyházközségi adó címén pedig 20:70 aranykoronát. Összesen fizetett tehát ez a 13 holdas kisgazda egyenesadók és azok tartozékai fejében 180:96 aranykoronát, kereken tehát 181 aranykoronát. Ez a direkt adó. Most térek rá arra, amit már nagyon sokszor hallottam szocialista t. képviselőtársaimtól, hogy forgalmi adót csak a városi közönség lizet, senki mas. (Derültség és eUenmondások a jobboldalon.) Ezzel szemben — csak egy átlagszámítással elek — a minimum, amit egy gazdának holdanként a birtokán külömele anyagokra ki kell adnia, egy évben minimum egymillió korona, Ez jelent 70 békebeli koronát. ( Jb elktáliások a szélsőbaloldalon: Forgalmi adof — Zaj.) Ebben benne van minden, amit a gazdának be kell szereznie s ami után forgalmi adót kell űzetnie. S a gazda űzeti ezt a forgalmi adót nem egy közbenső fázison, hanem a legvégén, aüol már az összes közbenső forgalmi adók áthárittattak reá s nála megakadnak, úgyhogy ő azt többé soha senkire áthárítani nem képes, mert hiszen terményeinek árát soha sem maga szabja meg, hanem a világkonjunktura s azokat mindig csak ugy tudja eladni, ahogy tőle megveszik. Szóval, az utolsó fázison számítva, holdanként egymillió korona évi bevásárlás után a forgalmi adó kitesz, — csak 10%-ot számítva, mert ugy veszem, mintha az az áru csak három kézen fordult volna meg, pedig akárhányszor megtörténik, hogy öt-hat stáción megy át és esik mindannyiszor forgalmi adó alá — vagyis a 13 katasztrális hold földnél 13 millió korona értékű évi bevásárlás után fizet az illető kisgazda forgalmi adó fejében 1,300.000 koronát. Ez a kisgazda fizet tehát egyenesadó és forgalmi adó fejében — egyéb haszontalan kisebb adókat, mint pl. a fogyasztási adót, stb. nem is számítva — 4,150.120 koronát, ami katasztrális holdanként megfelel 319.240 koronának, vagyis 103 kg. búzának. (Igaz! Ugy van! jobbfelől.) És ezt fizeti olyan vidék kisgazdája, amely átlag 10 korona kataszteri tiszta jövedelemmel bír, amely tehát Magyarországnak nem épen a legjobb földjei közé tartozik s ahol a 7—8 mázsás évi termésátlag már azt hiszem nagyon magasan volna számítva, ha ennyire becsülnénk gabonatermését. Most felsorolom egy másik kisgazdának, egy valamivel nagyobb birtokkal bíró kisgazdának, egy 35 katasztrális holdas kisgazdának ugyanezeket az adóit. Ezeket már nem részletezve sorolom fel, hanem csak a végűsszeget jelölöm meg. Ez a 35 katasztrális holdas gazda űzet egy évben egyenes adó cimén 5,332.01)0 korona 95 fillért, forgalmi adó fejében pedig 3,500.000 koronát, vagyis fizet összesen: 8,832.9a0 koronát. Méltóztassék csak a budapesti orvosprofesszor urak, ügyvédek és hasonló foglalkozású emberek közül megmutatni azokat akik ennél az összegnél sokkal többet fizetnek! (Zaj.) Mondom, ezt egy 35 katasztrális holdas kisgazda fizeti. Ez holdanként kitesz 252.370 koronát, ami megfelel 81*5 kg búzának. Mit jelent ez? Miután a mi vidékünkön maximum egy métermázsa búzáért lehet egy hold földet bérbeadni, ez annyit jelent, hogy csak közadóban az egész bérösszeget fizeti be az a szegény kisgazda a maga földje után az államnak. Hol vannak még a többi költségek

1

? Hiszen annak az embernek nemcsak adót kell fizetnie, hanem meg is kell élnie, a családját is el kell tartania és egyéb kötelezettségeinek is eleget kell tennie ! T. Nemzetgyűlés! Én csak ezt a két adatot akartam felhozni annak illusztrálásául, hogy az adóteher jelenlegi alakjában tovább fenn nem tartható. Ma az a helyzet, hogy a falumban, ahol a békében — tekintettel arra, hogy a falunak egy része fürdőhely — kétezer aranykoronán alul egy magyar hold földet megvenni nem lehetett, s ha ott egy magyar hold NAPLÓ. XXXVI. 4-