Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXVI. kötet • 1925. november 10. - 1925. november 25.

Ülésnapok - 1922-468

A nemzetgyűlés 4,68. ülése 1925. évi november hó 18-án, szerdán. 257 én csak azt a felvilágosítást lennék bátor adni, hogy minálunk a kereskedelmi tárcánál egy bizonyos megbatározott terv szerint járunk ei az összes tárgyalásoknál. Mi mindjárt akkor, amikor a vámtarifa megalkoitatott, feláilitottun±c egy bizonyos tervet, amelyben összefoglaltuk azt, bogy azokkal az államokkal szemben, amely államok különös fontossággal birnak kereskedelmi tárgyalásoknál, milyen álláspontra fogunk helyezkedni, mely államokkal szemben, mely árucikkek azok, amelyeknél mi engedményeket fogunk tenni és igyekezetünk mindenkor, minden tárgyalásnál az, hogy az ilyen államokkal szemben azokat a cikkeket tartsuk fenn és azokból a cikkekből csináljunk engedményeket, amely cikkek elsősorban az illető államokat érdeklik. Természetesen nem lehet ezt egész következetességgel betariani, mert hiszen a tárgyalások folyamán merülhetnek fel olyan momentumok, amelyek szükségessé teszik azt, hogy egyik-másik olyan cikket, amelyet valamely mas állam számára kivántunk ientartani eredetileg, már abban a tárgyalás alatt álló szerződésben felhasználjuk és már ott tegyünk bizonyos engedményt. Ami a r ranciaországgal való forgalmat illeti, a helyzet az, Hogy mi tulaj doiiKepen nem latjuK tisztán azt, nogy £ ranciaországgal milyen luigaimuiik lug eioaiini es melyek reszneK azok a tetetek, amelyek ott minaenesetre nagyobb fontossággal lógnak birni. iNem tucljuK ezt azért, mert először is a iiaboru előtti Franciaország, amint Ueck .Lajos t. képviselőtársain igen neiyesen mondotta, nem ugyanaz, mint a mai _b ranciaorszag, tenát nem ugyanazokról az árukról van szo, amelyek 1 raneiaorszagot a ha ború előtt érdekeltek és csak most lógjuk látni, liogy a többi árucikk miiyen mértékben fog erre a forgalomra kihatni, Ez az egyik szempont, amelyet nekünk mindeneseti e erősen keii mérlegelnünk. De van egy másik szempont is. I\ekünk a háború előtti időkben Franciaországgal közvetlen forgalmunk jóformán alig volt. Ez a forgalom most, a háborút közvetlenül követő időkben sem alakult ki. Azért nem volt forgalmunk, mert hiszen javarészben Bécs közvetítésével bonyolódott le az az import, amely Franciaországból Magyarországba jött, úgyhogy itt sok esetben, mint osztrák import jelentkezett a francia áru. Ez az állapot a jövőben meg fog szűnni, még pedig azáltal, hogy kereskedelmi-szerződéses viszonyba kerülünk egymással. Nagyon helyesen mutatott rá t. képviselőtársam arra, hogy a kereskedelmi szerződés kötésénei sok esetben nemcsak a legszorosabban vett gazdasági kérdések játszanak szerepet. Tényleg ugy áll a helyzet, amint ő is mondotta, hogy ilyen esetben, amikor mi egy nálunk jóval erősebb állammal kötünk megállapodást, nem nézhetjük kizárólag azt, hogy mi ebben a szerződésben mit adunk és mit kapunk. Mi ezt nem tudjuk előre megítélni, mert eddig nem volt megfelelő forgalmunk; nem tudjuk megitélni, hogy amit kapunk, az tényleg teljes ellenérték-e azért, amit nyújtunk, de azt tudjuk, hogy ha mi Franciaországgal megfelelő szerződéses állapotban vagyunk, ez ki fog hatni a gazdasági kérdéseken kivül sok minden más kérdésre is. Egészen kétségtelen, hogy ez Franciaország és Magyarország között más hangulatot, más állapotot fog előidézni, mint ami korábban, a múlt időkben volt. Azt hiszem, ez olyan szempont, amelyet ennek a szerződésnek mérlegelésénél feltétlenül tekintetbe kell venni. (Helyeslés jobbfelől.) Ami azt illeti, — bogy a t. képviselőtársam által megemiitett cikkek közül például a bort emlitsem — hogy mi a bornál aránytalanul nagy kedvezményt tettünk, a helyzet az, hogy a magyar vámtarifa szerint bi) aranykorona a bor tétele. A francia szerződésben a 60 aranykoronáról lementünk 48 aranykoronára de olyan kikötéssel, hogy ez csak bizonyos borvidékekre vonatkozik. Francia részről ugyanis bizonyítvánnyal kell igazolni azt, hogy bizonyos fajta, bizonyos quaiitásu borokról van szó és további korlátozás is van a szerződésben, még pedig az, hogy ennek a bornak palackozása a vámkezelés alkalmával történjék és a vámhatóságok által lebélyegeztessék. Ez a kikötés benne van a szerződésben. Ezzel szemben mi a franciáktól nemcsak a borra, hanem más tételekre vonatkozólag is általában megkaptuk mindazt, amit mint követelést felállítottunk. Ezeket a követeléseinket a kereskedelemügyi ministeriumnak olyan tisztviselői, akik már két évtized óta dolgoznak ezekben a kérdésekben, állították össze és én azt hiszem, hogy igazán nincs okunk kételkedni abban, hogy ők ezt a legnagyobb lelkiismeretességgel és a legmegfelelőbben tették. iNa^yoii lontos szempontra kivánnáni már most, mielőtt ez a szerzoues részletes tárgyalásra a törvényiiozás ele kerül, a nemzetgyűlés ügyeimét feinivni. Ez a szempont, az, nogy euoen a szerződésben olyan rendelkezés van, ameiy kereskedelmi szerzouesekoen rendszerint nem szokott logiaitatni. A kereskedelmi szerzőuesekuen rendszerint az a megállapodás van, hogy a szerződés bizonyos üx batáridőre szol és azután bizonyos felmondási idővel megszüntethető, A jelen esetben mi a szerződést ugy lógtuk fel, hogy ez két olyan fél kozott jött létre, amelyek kozott rendszeres forgalom még nem alakult ki, tehát szükség van bizonyos tapasztalati időre, hogy ez alatt alakulhasson ki véglegesen az, hogy mi mindegyik államnak az érdeke ennél a kommerciális lorgalomnai. Epen ezért bevétetett a szerződésbe a rendes felmondási klauzulákon kivül olyan pont, amely azt tartalmazza, hogy a jövő évi juluis 1-től kezdődően mindegyik lelnek jogában áll a másik féllel közölni azokat a változtatásokat, amelyeket a szerződésen eszközölni kivan és pedig mindegyik fél közölni fogja ezt azoknak a tapasztaloknak alapján, amelyek juliusig már előreláthatóan meglesznek. Ha ilyen közlés történik, haladéktalanul megkezdik a felmerült kérdésekre vonatkozóan a tárgyalást és amenynyiben ezek a tárgyalások két hónap alatt eredményre nem vezetnének, bekövetkezik az az eset, hogy a szerződés minden külön felmondás nélkül két hónap múlva önmagától hatálytalanná válik. Ez igen lényeges differencia minden más szokásos kereskedelmi szerződési kikötéssel szemben. Biztosithatom a t. Nemzetgyűlést, miután alkalmam volt erről a kérdésről külön is beszélni a francia kormány megbizottaival, hogy itt tényleg az az intenció ugy a francia, mint a magyar kormány részéről, hogy tapasztalataink alapján július 1. után komolyan revizió alá vegyük ezt a szerződést. Nem kétlem, hogy ha netalán az átmeneti időben arra jönnénk rá, hogy egyik-másik cikket illetően nem találtuk el a helyes mértéket, júliusban meglesz a lehetősége annak, hogy a helyes mértékek megtaláltassanak. NAPLÓ xxxvi y »