Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXVI. kötet • 1925. november 10. - 1925. november 25.

Ülésnapok - 1922-468

242 À nemzetgyűlés 468. ülésé 1925. évi november hó Í8-an, szerdán. átlagos jövedelem felére csökkent a munkásoknál, tisztviselőknél, a középosztálynál, minden kereső ágnál, a kisexisztenciáknál. Tehát még Mr. Smith megállapitása szerint is dupla az adóátlag, mert feleannyi jövedelem után fizetik. Most azután — amit Mr. Smith szintén nem tesz meg és nem is kötelessége megtenni — szét kell választani a várost a falutól. Számításokat végeztem és ezeknek a számitásoknak az alája az, hogy ha a fővárosi terheket figyelembe vesszük, akkor a főváros minden lakosára nem 72 aranykorona átlag jut fejenkint, hanem 161.72 aranykorona. Ha ehhez hozzávesszük az állami fogyasztási adó és vámbevételekből a Budapestre eső 47 millió aranykoronát, akkor a 161.72 arany koronás átlag felszökik 210.57 aranykoronára. Ezzel szemben a produktiv keresők száma csökkent, ellentétben az alapja az, hogy ha a fővárosi terheket ügyeemelkedett. Az iparüzők száma 30.000-rel csökkent csonka Magyarország területén, — NagyMagyarország hasonló területét véve számitásba — a közalkalmazottak száma ugyancsak csonka Magyarország területére átszámítva 9000-rel emelkedett. Az önálló iparosok közül 63% segéderő nélkül dolgozik, 12% csak egy segéddel. Az ipartelepek száma 1910-től napjainkig 1300-ról 800-ra csökkent. Minden ötödik ember ma Magyarországon állami vagy városi alkalmazott, tehát a népesség 20%-a eltartott. T. Nemzetgyűlés! Ha továbbmegyünk a költségvetés rengetegében, még nagyon íurcsa számoKat találunk. Annak jellemzésére akaróin ezeket felhozni, hogy nemcsak politikai téren élünk diktatúra alatt, hanem gazdasági szempontból is azokra hárul a legnagyobb teher, akiknek a legkevesebb adatott a jogból. Ha összehasonlitom az 1924/25. évi és az ly2o/2ö. évi költségvetéseket a különböző adónemek szempontjából, a következő képet kapom. Jböldadóbol előirányoztak az 1924/25. évre 561 milliárdot, 1925/26-ra 580 milliárdot, a plusz 19 milliárd papirkorona. Házadóból előirányoztak 1924/25. évre 78 milliárdot, 1925/26-ra 290 milliárdot. A házadóból, a legantiszociálisabb adóból a plusz 221 milliárd. Társulati adóból előirányoztak az 1924/25. évre 78.200,000.000 koronát, 19^5/26-ra 108.750,000.000 koronát, a plusz 30 milliárd. Jövedelmi adóból előirányoztak 1924/25-re 569 milliárdot, az 1925/26. évre 520 milliárdot, ez az előbbi évi összegnél 49.500,000.000 koronával kevesebb, pedig itt a komoly jövedelem volna megadóztatandó. Vagyonadóból előirányoztak az 1924/25. évre 76.500,000.000 koronát, az 1925/26. évre 132.500,000.000 koronát, a plusz 56 milliárd. Forgalmi adóból az 1924/25. évre előirányoztak 1,360.000,000.000 koronát, az 1925/26. évre 1,502.200,000.000 koronát, a plusz 142 milliárd. Fogyasztási adóból az 1924/25. évre előirányoztak 165.240,000.000 koronát, az 1925/26. évre 212.075,000.000 koronát, a plusz 46 milliárd korona. Vámjövedékből előirányoztak az 1924/25. évre 506.379,000.000 koronát, az 1925/26. évre 1,243.590,000.000 koronát, a plusz összesen 737 milliárd. Dohányjövedékből előirányoztak 1924— 1925-re 543.077,000.000 koronát, az 1925/26. évre 736.600,000.000 koronát, a plusz 193.523,000.000 korona. Végül sójövedékből előirányoztak 1924— 1925-re 158.789,000.000 koronát, az 1925/26. évre 162.400,000.000 koronát. Tehát még a sónál, a krumplileves megsózására szükséges legelemibb fűszernél is 3.611,000.000 koronával többet irányoztak elő. összegezve ezeket a számokat, a következő eredményt kapjuk. Egyenes adókból erre a folyó költségvetési évre előirányoztak plusz 317,350,000.000 koronát a tavalyihoz képest. Forgalmi és egyéb közvetett adókból, tehát antiszociális adókból előirányoztak az előző költségvetési évhez képest erre a költségvetési évxe 1,345,180.000.000 koronát. Percentuálisan földadóból 4% forgalmi adóból 11%, fogyasztási adóból 27.5%, vámjövedékből 150%, dohány- és sójövedékből 28% volna a plusz. Egy lélekre esik a költségvetés szerint 128.300 korona államadósság, 190.060 korona nyugdíj, 349.680 korona közalkalmazotti illetmény, ezenfelül a dologi kiadásból esik fejenkint 339.000 korona. Magyarországon az 1925/26. évi költségvetés alapján minden egyes lakosra összesen esik 1,007.040 korona teher, a csecsszopókat is beleszámitva. Méltóztatnak látni, hogy a kormány gazdasági politikája szigorúan alkalmazkodik az ő hatalmi politikájához. A produktiv tárcákat elhanyagolják, a hatalmi tárcák pedig jó ellátásban részesülnek. Például a csendőrségre 326 milliárd, a rendőrségre 381 milliárd, a folyamőrségre 53 milliárd van előirányozva, összesen tehát 760 milliárd; a hadseregre 844 milliárd, a közbiztonságra külön 34 milliárd, a honvédség központi igazgatására 92 milliárd, összesen 970 milliárd. Együtt a két hatalmi tárca 1730 milliárd. Kifogásolták délelőtt és hadseregellenes kirohanásnak minősitették egy képviselőtársunknak ilyen irányú felszólalását. Ne méltóztassék ezt annak venni. A szociáldemokraták programmja a fegyveres erő szempontjából az, hogy néphadsereget kell szervezni, tehát mindenki legyen katona teher nélkül, ma azonban Magyarországon ezt a terhet Magyarország dolgozó népe kiizzadni egyszerűen nem tudja. Méltóztassanak megnézni a harmadik hatalmi tárcát, az igazságügyi tárcát. Költségvetési előirányzata 536 milliárd korona. Az igazságügyi személyzet 8145 millió koronába kerül. A csendőrség, a rendőrség, a folyamőrség összesen 25 ezer ember, a hadsereg 35 ezer ember, összesen tehát 70 ezer emberről van szó. Kell ma minden 100 emberre egy fegyver? Hiszen a hadsereg ma csak rendf

entartest szolgál, ezt szolgálja a csendőrség, a rendőrség, az igazságszolgáltatás is. (Malasits Géza: A folyamőrség!) Hetvenezer ember! Kell ma minden 100 emberre egy fegyver, kérdezem, a belső rend fentartására? Munkával, kenyérrel, kultúrával, joggal, közszabadsággal ezeket a tételeket nagyrészt fel lehet szabadítani, ezek nagyrészben megtakarítható tételek. De ha már itt tartunk, miért áll szemben 70 ezer fegyverrel 4400 állami néptanító? (Szabó Imre: Fordítva kellene lenni!) Nem méltóztatnak gondolni, hogy helytelen az arány akkor, ha minden 100 emberre esik egy fegyveres rendfentartó hatalmi közeg és csak minden 1600 emberre esik egy állami néptanító? Méltóztatnak gondolni, hogy ilyen tehermegoszlás mellett az állam rendjét különösképen lehet őrizni és megőrizni? Természetes, hogy ilyen viszonyok mellett még mindig egy millión felüli azoknak a felnőtt férfiaknak és asszonyoknak száma, akik nem tudnak írni és olvasni, és akiket ezért a bűnükért, amely tulajdonképen az állam bűne, azzal sújtanak, hogy kirekesztik őket a választójogból. Nagyon érdekes az igazságügyi költségvetés. Csonka Magyarország mai területén 1914-ben a háború előtt 7700 letartóztatott volt, — állapítja meg az igazságügyminister ur —