Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXVI. kötet • 1925. november 10. - 1925. november 25.
Ülésnapok - 1922-468
232 A nemzetgyűlés 468. ülése 1925. haszonbért, (Vicz'án István : Kérem, ez nem igaz!) Majd be fogom önnek bizonyítani. (Viczián István : Én nem csináltam, az bizonyos ! Sohasem vádoltak filoszemitizmussal ! Most először ! — Kabók Lajos : Felső-Gallán is elvették egy hadirokkanttól, még a saját házából is kizavarták l) Amint méltóztatnak látni, nem jó ezeket a kérdéseket nagyon vakargatni, (Viczián István : De nagyon jó, mert liloszemitizmussal vádol!) mert kibújnak a bűnök és az ellen mondások. Nem akarom ezeket felhozni. Ismétlem, százszor és ezerszer, mi nem tekintjük gravaminális országgyűlésnek ezt a nemzetgyűlést, mi az alkotás területének akarjuk megtenni, de ez azután alkotás legyen, amint leszek majd bátor a későbbiekben rámutatni az önök alkotásainak minőségére és hatásaira. Ha lesz önökben objektivitás, koncedálni fogják azt, hogy ezek az alkotások valóban nem olyanok, amelyek a mai időknek, a mai korszaknak megfelelnének. Lenne szabad egynéhány perc szünetet kérnem? Elnök : Az ülést félórára felfüggesztem. (Szünet után.) (Az elnöki széket Zsitvay Tibor foglalja el) Elnök : Az ülést újból megnyitom ! A szó folvtatólagosan Propper Sándor képviselő urat illeti meg ! Propper Sándor : T. Nemzetgyűlés ! Szabó József képviselőtársunk tetemre hivta délelőtt az októberi kormányok működését és felvetette a kérdést : vájjon mi az, amit az októberi kormány alkotott Magyarország és a dolgozó magyar nép érdekében ? Megigértem, hogy nem maradok adós a válasszal, noha ez nem engem illet, mert én az októberi forradalomnak nem voltam sem ministere, sem kormánybiztosa, de hogy ne álljon a közvélemény előtt tisztázatlanul a kérdés, megígértem, hogy válaszolni fogok reá. íme a válaszom : Az 19]8. évi Országos Törvénytár 219. oldalán kezdődik az októberi kormány működésének a nyoma. Október 31-én volt a forradalom és november 23-án már kihirdették az 1918. évi I. Néptörvényt a nemzetgyűlési, törvényhatósági és községi választójogról. Ennek a törvénynek csak két paragrafusát fogom felolvasni. Az 1. § igy szól (olvassa): »Nemzetgyűlési választójoga van minden férfinak, aki életének 21. életévét betöltötte és legalább hat éve magyar állampolgár. Nemzetgyűlési választójoga van minden nőnek ; aki életének 24. évét betöltötte, legalább hat év óta magyar állampolgár és bármely hazai élő nyelven irni-olvasni tud.« Ugyanennek a törvénynek 6. §-a igy szól (olvassa) : »A választás községenként, szavazókörönként, közvetlen, titkos szavazással történik.« Ez volt az októberi kormány első alkotása — s amint méltóztatnak látni — rövid három hét alatt megoldotta azt, amin az előző kormányok ezer esztendőn keresztül nem tudták magukat keresztülrágni és amit nem akart megcsinálni a keresztény és nemzeti felbuzdulás kormánya. (Szabó József; A gyakorlatban nagyon szépen nézett az ki !) A gyakorlatban nem nézhetett ki sehogy, mert sajnos a forradalom megbukott és következett a forradalom egy másik változata, amely ugyanolyan jellegű volt, mint ez a mai rendszer. (Zaj.) A II. Néptörvény rendelkezett a sajtó szabadságáról olyan értelemben, ahogy azt az 1848. évi szabadságharc eredményeképen törvénybe iktatták. A III. Néptörvény a nép esküdtbiráskodásáról szól, a IV. Néptörvény a munkaügyi és népjóléti igazgatásról, az V. Néptörvény az önálló évi november hó 18-án, szerdán. magyar külügyi igazgatásról, a VI. Néptörvény I az államháztartás továbbviteléről, a VII. Néptörvény az adókivető és adófelszólamlási bizottságok újraalakításáról, a VIII. Néptörvény az elemi népiskolai tanítóknak és tanítónőknek, a kisebb képesítésű gazdasági szaktanítóknak, továbbá az óvónőknek állami tisztviselői fizetési osztályokba való sorolásáról, valamint illetmény- és nyugdíjviszonyaik rendezéséről, a IX. Néptörvény a munkaügyi bíráskodásról. Ugyanolyan szociálpolitikai törvény és követelmény ez, amelyet sem azelőtt nem tudtak, jobban mondva nem akartak megvalósítani, sem azután nem valósítottak rreg. 1919-ben megalkotta az októberi kormány az egyesülés és gyülekezés szabadságáról a III. Néptörvényt, (Rakovszky Iván belügyminister : Nagyon szomorú!) megalkotta a magyarországi német népkisebbség önrendelkezési jogának gyakorlásáról szóló néptörvényt; megalkotta az árdrágító visszaélések hatályosabb megtorlása tárgyában a XII. Néptörvényt; megalkotta a szeszesitalok mértéktelen fogyasztásának eltiltásáról szóló XIII. Néptörvényt; megalkotta az adótól való menekülés meggátlásáról szóló 1919. évi II. néptörvény némely rendelkezésének módosításáról szóló néptörvényt. Ea volt egyik borzasztó nagy bűne az októberi kormánynak, mert meg akarta gátolni az adófizetéstől való szabadulást. Megalkotta továbbá ,a közkegyelem gyakorlásáról a XV. Néptörvényt; megalkotta a földmivelő nép földhöz juttatásáról a XVIII. Néptörvényt, — azt a törvényt és azt a problémát, amely a keresztény és nemzeti felbuzdulás alatt szintén nem tudott tető alá jutni. Megalkotta a háborúval kapcsolatban felelős személyek elleni eljárás előkészitéséről szóló Néptörvényt. Ez volt a második borzasztó nagy bűne a forradalomnak, s ezért támadt sok ellensége azok részéről, akik bűnösöknek érezték magukat a háború felidézésében. S megalkotta a hadinyereségadó felemeléséről a XXIV. Néptörvényt. Ez volt egy következő borzasztó nagy bűne a forradalomnak. T. Nemzetgyűlés ! Amint méltóztatnak látni, a felhivás nem volt egészen jogszerű, mert nagy oni s meg lehet arra felelni, hogy az októberi kormány rövid négyhónapi munkálkodása alatt mit cselekedett és mit akart cselekedni. AH tehát tétel, hogy a népkormány, illetőleg a forradalmi vivmányok megmaradása esetén _ Magyarország valóban elindulhatott volna a fejlődés utján és semmiesetre sem lett volna kitéve annak a megrázkódtatásnak, amely bekövetkezett. J t T. Nemzetgyűlés ! Ezek után rátérek a költj ségvetés tulaj donképen i bírálatára. Valamikor ré] gen, amikor a miniszteri felelősséget még tar| tották vaiamire és egy kis alkotmányos élet is j volt, a költségvetési viták külső képe is más volt. Az ülésterem minden szektora tele volt képvise} lökkel. A pártok felvonultak egymás ellen érvek! kel. ellenérvekkel. Szónoklatok hangzottak el. j Megelőzőleg a miniszter urak expozékat tartottak í és tájékoztatták a parlamentet a kormány gazdaI sági tevékenységéről és céljairól. Felvilágositá| sokat adtak. A miniszteri székek meg voltak j tömve valódi miniszterekkel és nemcsak tévedés! bői és véletlenül botlott be egyik vagy másik ! miniszter az ülésterembe. — (Sütő József : j Inspektiót tartani ! —- Rothensíein Mór : Jó, j hogy szocialista képviselők vannak, akik benn ; vannak a teremben, máskülönben üres lenne a j terem !) A miniszterek meghallgatták a képvise; lők beszédeit és érveit s szükség esetén feleltek | is rájuk, s a kifogásolt dolgokra felvilágosításokat | adtak. Ez az alkotmányos élet követelménye is. Még • a régi világban is, noha alkotmányosság szempontjából az sem volt egészen kifogástalan, erre