Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXVI. kötet • 1925. november 10. - 1925. november 25.

Ülésnapok - 1922-468

232 A nemzetgyűlés 468. ülése 1925. haszonbért, (Vicz'án István : Kérem, ez nem igaz!) Majd be fogom önnek bizonyítani. (Viczián István : Én nem csináltam, az bizonyos ! Soha­sem vádoltak filoszemitizmussal ! Most először ! — Kabók Lajos : Felső-Gallán is elvették egy hadirokkanttól, még a saját házából is kizavarták l) Amint méltóztatnak látni, nem jó ezeket a kérdéseket nagyon vakargatni, (Viczián István : De nagyon jó, mert liloszemitizmussal vádol!) mert kibújnak a bűnök és az ellen mondások. Nem akarom ezeket felhozni. Ismétlem, százszor és ezerszer, mi nem tekintjük gravaminális ország­gyűlésnek ezt a nemzetgyűlést, mi az alkotás területének akarjuk megtenni, de ez azután alkotás legyen, amint leszek majd bátor a későbbiekben rámutatni az önök alkotásainak minőségére és hatásaira. Ha lesz önökben objektivitás, konce­dálni fogják azt, hogy ezek az alkotások valóban nem olyanok, amelyek a mai időknek, a mai kor­szaknak megfelelnének. Lenne szabad egynéhány perc szünetet kérnem? Elnök : Az ülést félórára felfüggesztem. (Szünet után.) (Az elnöki széket Zsitvay Tibor foglalja el) Elnök : Az ülést újból megnyitom ! A szó folvtatólagosan Propper Sándor képvi­selő urat illeti meg ! Propper Sándor : T. Nemzetgyűlés ! Szabó József képviselőtársunk tetemre hivta délelőtt az októberi kormányok működését és felvetette a kérdést : vájjon mi az, amit az októberi kormány alkotott Magyarország és a dolgozó magyar nép érdekében ? Megigértem, hogy nem maradok adós a vá­lasszal, noha ez nem engem illet, mert én az októberi forradalomnak nem voltam sem minis­tere, sem kormánybiztosa, de hogy ne álljon a közvélemény előtt tisztázatlanul a kérdés, meg­ígértem, hogy válaszolni fogok reá. íme a válaszom : Az 19]8. évi Országos Tör­vénytár 219. oldalán kezdődik az októberi kor­mány működésének a nyoma. Október 31-én volt a forradalom és november 23-án már kihirdették az 1918. évi I. Néptörvényt a nemzetgyűlési, tör­vényhatósági és községi választójogról. Ennek a törvénynek csak két paragrafusát fogom felol­vasni. Az 1. § igy szól (olvassa): »Nemzetgyű­lési választójoga van minden férfinak, aki életének 21. életévét betöltötte és legalább hat éve magyar állampolgár. Nemzetgyűlési választójoga van min­den nőnek ; aki életének 24. évét betöltötte, leg­alább hat év óta magyar állampolgár és bármely hazai élő nyelven irni-olvasni tud.« Ugyanennek a törvénynek 6. §-a igy szól (olvassa) : »A vá­lasztás községenként, szavazókörönként, közvetlen, titkos szavazással történik.« Ez volt az októberi kormány első alkotása — s amint méltóztatnak látni — rövid három hét alatt megoldotta azt, amin az előző kormányok ezer esztendőn keresztül nem tudták magukat keresztülrágni és amit nem akart megcsinálni a keresztény és nemzeti felbuzdulás kormánya. (Szabó József; A gyakorlatban nagyon szépen nézett az ki !) A gyakorlatban nem nézhetett ki sehogy, mert sajnos a forradalom megbukott és következett a forradalom egy másik változata, amely ugyanolyan jellegű volt, mint ez a mai rendszer. (Zaj.) A II. Néptörvény rendelkezett a sajtó sza­badságáról olyan értelemben, ahogy azt az 1848. évi szabadságharc eredményeképen törvénybe ik­tatták. A III. Néptörvény a nép esküdtbiráskodá­sáról szól, a IV. Néptörvény a munkaügyi és népjóléti igazgatásról, az V. Néptörvény az önálló évi november hó 18-án, szerdán. magyar külügyi igazgatásról, a VI. Néptörvény I az államháztartás továbbviteléről, a VII. Néptör­vény az adókivető és adófelszólamlási bizottságok újraalakításáról, a VIII. Néptörvény az elemi népiskolai tanítóknak és tanítónőknek, a kisebb képesítésű gazdasági szaktanítóknak, továbbá az óvónőknek állami tisztviselői fizetési osztályokba való sorolásáról, valamint illetmény- és nyugdíj­viszonyaik rendezéséről, a IX. Néptörvény a mun­kaügyi bíráskodásról. Ugyanolyan szociálpolitikai törvény és követelmény ez, amelyet sem azelőtt nem tudtak, jobban mondva nem akartak meg­valósítani, sem azután nem valósítottak rreg. 1919-ben megalkotta az októberi kormány az egyesülés és gyülekezés szabadságáról a III. Nép­törvényt, (Rakovszky Iván belügyminister : Na­gyon szomorú!) megalkotta a magyarországi német népkisebbség önrendelkezési jogának gya­korlásáról szóló néptörvényt; megalkotta az ár­drágító visszaélések hatályosabb megtorlása tár­gyában a XII. Néptörvényt; megalkotta a szeszes­italok mértéktelen fogyasztásának eltiltásáról szóló XIII. Néptörvényt; megalkotta az adótól való menekülés meggátlásáról szóló 1919. évi II. nép­törvény némely rendelkezésének módosításáról szóló néptörvényt. Ea volt egyik borzasztó nagy bűne az októberi kormánynak, mert meg akarta gátolni az adófizetéstől való szabadulást. Megal­kotta továbbá ,a közkegyelem gyakorlásáról a XV. Néptörvényt; megalkotta a földmivelő nép földhöz juttatásáról a XVIII. Néptörvényt, — azt a törvényt és azt a problémát, amely a keresz­tény és nemzeti felbuzdulás alatt szintén nem tudott tető alá jutni. Megalkotta a háborúval kapcsolatban felelős személyek elleni eljárás elő­készitéséről szóló Néptörvényt. Ez volt a második borzasztó nagy bűne a forradalomnak, s ezért támadt sok ellensége azok részéről, akik bűnösök­nek érezték magukat a háború felidézésében. S megalkotta a hadinyereségadó felemeléséről a XXIV. Néptörvényt. Ez volt egy következő bor­zasztó nagy bűne a forradalomnak. T. Nemzetgyűlés ! Amint méltóztatnak látni, a felhivás nem volt egészen jogszerű, mert na­gy oni s meg lehet arra felelni, hogy az októberi kormány rövid négyhónapi munkálkodása alatt mit cselekedett és mit akart cselekedni. AH tehát tétel, hogy a népkormány, illetőleg a forra­dalmi vivmányok megmaradása esetén _ Magyar­ország valóban elindulhatott volna a fejlődés ut­ján és semmiesetre sem lett volna kitéve annak a megrázkódtatásnak, amely bekövetkezett. J t T. Nemzetgyűlés ! Ezek után rátérek a költ­j ségvetés tulaj donképen i bírálatára. Valamikor ré­] gen, amikor a miniszteri felelősséget még tar­| tották vaiamire és egy kis alkotmányos élet is j volt, a költségvetési viták külső képe is más volt. Az ülésterem minden szektora tele volt képvise­} lökkel. A pártok felvonultak egymás ellen érvek­! kel. ellenérvekkel. Szónoklatok hangzottak el. j Megelőzőleg a miniszter urak expozékat tartottak í és tájékoztatták a parlamentet a kormány gazda­I sági tevékenységéről és céljairól. Felvilágositá­| sokat adtak. A miniszteri székek meg voltak j tömve valódi miniszterekkel és nemcsak tévedés­! bői és véletlenül botlott be egyik vagy másik ! miniszter az ülésterembe. — (Sütő József : j Inspektiót tartani ! —- Rothensíein Mór : Jó, j hogy szocialista képviselők vannak, akik benn ; vannak a teremben, máskülönben üres lenne a j terem !) A miniszterek meghallgatták a képvise­; lők beszédeit és érveit s szükség esetén feleltek | is rájuk, s a kifogásolt dolgokra felvilágosításokat | adtak. Ez az alkotmányos élet követelménye is. Még • a régi világban is, noha alkotmányosság szem­pontjából az sem volt egészen kifogástalan, erre

Next

/
Oldalképek
Tartalom