Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXVI. kötet • 1925. november 10. - 1925. november 25.

Ülésnapok - 1922-468

A nemzetgyűlés 468. ülése 1925. ország dolgozó népe érdekében ? Hol vannak azok a törvények, hol vannak a szociális intézkedések, hol van az a nagy keresztényi, nemzeti szeretet, amely talán olyan szépen buzog az önök szájából, amelynek azonban sehol semmi eredménye nincs. (Szabó József : Hol voltak az urak 1918-ban ? Az 1918-as alkotások hol vannak!) Szabó képviselő ur, önnek amúgy is van egy elintézetlen ügye. Beszédem későbbi folyamán, szünet után fel fogom önnek olvasni az 1918. és 1919. évi magyar törvénytárt, be fogom bizonyr tani, hogy a népkormány négy hónap alatt többet akart tenni (Szabó József : Akart !) az ország dolgozó népe érdekében, mint Magyarország történelmi osztálya ezer esztendő alatt. (Putnoky Móric : Szép sikerrel csinálták !) Különben jó, hogy tetszett jelentkezni. Tegnap Szabó József képviselőtársam, aki szintén munkásképviselőnek tartja magát .. . (Szabó József : Az is vagyok! Munkás voltam és vagyok is. Nem olyan mint ön, hanem tényleg munkás!) Ezt ön mondja. (Szabó József: Nemcsak én mondom!) De mégis rászorul arra, hogy az ön szervezetének tagsági dijait hivatalból vonják le. (Szabó József : Nekem nem vonták le! — Eothenstein Mór : Nem is fizet tagdijat!) Tegnap a képviselő ur valami olyasmit mondott, ami belőlem is kiváltotta az ellenmondást és azt mondottam, hogy a keresztény-szociális párt dugópárt. Ezt nem én találtam ki, világért sem akarom ezért a szerzői dicsőséget magamnak vindikálni. Szabó József képviselő ur azonban erre ismét

i korcsmai gorombasággal felelt. (Szabó József: Erre nem lehet másképen felelni!) Tessék oda adresszálni, ahova való vagy tessék tényekkel és tettekkel bebizonyítani, hogy valóban a munkásság érdekeit képviseli, ami semmiesetre sem merülhet ki abban, hogy ön állandóan az ország dolgozó népe ellen trafik ál a reakcióval. (Szabó József: Soha!) Szabó Dezső keresztény iró, akinek kvalitásait Szabó József képviselő ur sem fogja kétségbe vonni, (Szabó József: A hóbortjait sem!) két cikket irt a keresztény-szocializmusról. Egyikben azt irta, hogy a keresztény-szocializmus a szociáldemokrácia kontreminálása. (üabók Lajos : Nem is más !) Méltóztatik megérteni ? A másikban tovább ment és azt irta, hogy a keresztényszociális párt — mert ők ezt a szót »ista« végzettel nem fejeznék be, nekik különleges kell, csupán keresztény-szociális — olyan, mint a kis gyermek szájába dugott cucli, hogy elmaradjon tőle a gyerek, mert tej ugyan nincs benne, nincs benne semmi, a gyerek azonban öntudatlan és azt hiszi, hogy csakugyan szopogat valamit; egy darabig marad, amig azután rá nem jön arra, hogy száraz gummit szopogat, hogy a saját nyálából táplálkozik. Mondom tehát nem én találtam ezt fel, de igaza van ebben Szabó Dezsőnek, mert csakugyan ugy van, hogy a keresztényszociális párt arra való, hogy a szociáldemokrácia munkáját, becsületes és jogos törekvéseit ellensúlyozza ; a szájába dugnak egy dugót, hogy higyje azt, hogy ez is valami és amig öntudatlan, ezt szopogatja, mindaddig, mig rá nem jön, hogy a saját nyálával táplálkozik. (Viczián István : Kenyéririgység ez uram ! — Peyer Károly : Már akinél ! — Szabó József : Nagyon sokat mondottak már rólunk ! Azt is mondták, hogy mi fehér kommunisták vagyunk ! Vigyázzon, Fényes sorsára kerül ! — Peyer Itároly : Ne nagyon legénykedjen, mert már háromszor elbliccelte a tárgyalást ! — Szabó József : Nem igaz ! — Peyer Károly : Majd bebizonyitom ! Maga mindig csak igéri a bíróságot, ha azonban helyt kell állania, akkor nem jelenik meg. — Zaj.) évi november hó 18-án, szerdán. 231 Elnök: Csendet kérek képviselő urak. Szabó József és Peyer Károly képviselő urakat kérem, méltóztassanak csendben maradni. (Egy hang a jobboldalon : Már megint teregetnek !) Propper Sándor : Ezt a vádat is kénytelen vagyok visszautasitani, mert mi nem teregetünk. Mi ezt a nemzetgyűlést — megmondottuk a legelején a mi deklarációnkban — nem akarjuk gravaminális országgyűléssé megtenni. Az, hogy a sérelmeket felpanaszoljuk, természetes és meg fogjuk tenni a jövőben is, ez a kötelességünk. Ezt ne méltóztassanak teregetéseknek minősíteni, de tessék természetesnek találni, hogy ha bennünket piszkálnak, nem vagyunk olyan szükkeblüek, mint a pénzügyminister ur a valorizációval, mert mi valorizálva piszkálunk vissza. Ezzel tessék mindenkinek számolni, akinek velünk baja akad és velünk akasztja össze a tengelyt. Visszatérek gondolatmenetemre. (Zaj a jobboldalon.) Eínök : Csendet kérek ! Propper Sándor : E vita folyamán van még bőven idő, méltóztassanak felállani és felsorolni azokat az intézményeket, azokat a jogokat, előnyöket, törvényeket és institúciókat, amelyeket 970 esztendő alatt, tehát a szociáldemokrácia nem létezésének ideje alatt az uralkodó osztályok létrehoztak a magyar dolgozó nép érdekében. (Putnoky Móric: Mi volt 1848-ban?) Sokat lehetne beszélni 1848-ról. Talán a jobbágyság felszabadítására méltóztatik gondolni, ugyebár 1 (Putnoky Móric : Arra is !) A jobbágyság felszabadítása a kényszerült gazdasági helyzetből folyt. Én állitom, hogy önök ma jobban vannak földmunkásaikkal, mint a jobbágyság idején. Sismondi, aki nem szocialista, hanem polgári történettudós, állapitotta meg, hogy Rómában a régi korszak alatt a proletárok a társadalomból éltek ; a kapitalizmus alatt, megfordítva a társadalom él a proletárokból. Önök tehát nem hoztak áldozatot a jobbágyság idején, mert akkor a jobbágyság oda volt kötve, azt kénytelenek voltak ellátni és gondoskodni róla. Akkor nem lehetett hatosos napszámmal elhajtani, amikor nem volt munkaalkalom, hanem egész esztendőben gondoskodni kellett a jobbágyokról. A jobbágyfelszabaditó urak tehát elsősorban maguknak tettek nagy szivességet, amikor a jobbágyokat felszabadították és a munkának szabad piacot engedtek. (Viczián István : Ezt Kossuth Lajosra érti ?) Hagyja maga Kossuthot, ő nem szorul a maga védelmére. (Viczián István : De ön becsméreli ! Kossuth szabadította fel a jobbágyokat !) Biztosítom róla, hogy az ő icejében sem Kossuth, sem roinistertársai nem vették volna el a mozikat tulajdonosaiktól. (Viczián István: Nagyon szellemes dolog ! De ha hadirokkantak lettek volna, odaadták volna!) Tudok esetet, amikor ön hadirokkanttól vett el mozit t. képviselőtársam. (Viczián István : Ezt nem tudja bizonyítani !) De tudom, Békéscsabán egy hadirokkanttól vette el a mozit és olaadta egy közkereseti társaságnak, amelyben zsidópénz volt. (Viczián István : Az sem igaz ! — Sütő József: Mozi-kommünard ! — Viczián István : Könnyű ezt mondani !) Tessék megcáfolni. (Platthy György : Először bizonyitani kell ! — Battez Gyula közbeszól. — Zaj.) Elnök: Csendet kérek képviselő urak ! Baticz Gyula képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni ! Propper Sándor: Bebizonyítom. Békéscsabán egyetlen mozi van. Ez egy rokkanté volt, ettől elvették, s a Viczián-féle rendelet alapján átadták egy közkereseti társaságnak és annak a szegény rokkantnak, akinek ez tulajdona volt, most havonta — mond és i t d — adnak egy métermázsa búza