Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXVI. kötet • 1925. november 10. - 1925. november 25.

Ülésnapok - 1922-467

176 A nemzetgyűlés 467. ülése 1925. Van jó értelemben vett demagóg- is. De ha azt gondoltam volna, — mint ahogy nem gondoltam egy pillanatig sem — hogy a ministerelnök ur ilyen értelmezéssel nevezett ki engem demagógnak, akkor egész rövid néhány nappal későbben a pénzügyminister ur okvetlenül kiábrándított volna, amikor Kaposvárott egy beszédében megállapította, hogy a demagóg akármilyen köntösbe is öltözteti mondanivalóját, a legutolsó ember. Ugyanebben a beszédében a pénzügyminister ur azt a kijelentést is tette, hogy ő ellenzi az egyoldalú pénzügyi politikát. En most ráolvasom a pénzügyminister úrra, hogy Magyarországon az állami szükségletek 84%-át szedik be közvetett adókból, mig ugyanakkor Franciaországban a közvetett adó az adóknak 68'8% -a, a legyőzött Németországban 56/7%-a, Angliában 51*7%-a, az Egyesült-Államokban pláne 45-3%-a. Ezekből a számadatokból megállapítom, hogy sehol a világon nem folytatnak olyan egyoldalú pénzügyi politikát, mint Magyarországon. (Ugy van! Ugy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Ha hozzáteszem, hogy sehol a kormányzat adópolitikájában nem istápolják annyira egyoldalúan a tehetős birtokost és a vagyonos osztályt, hogy sehol nem nyomják el olyan arányban a dolgozó kisembereket, mint épen Magyarországon, akkor gróf Bethlen István ministerelnök ur megállapítása szerint egy veszedelmes demagóg, a pénzügyminister ur megállapítása szerint pedig egy legutolsó ember áll önök előtt. (Derültség a bal- és szélsőbaloldalon. — Mándy Samu: Csakhogy az adatok, amiket fel- • olvasott, hibásak! Franciaországban 86% és nem 50% a közvetett adó. Nálunk kevesebb, mint Franciaországban. — Horváth Zoltán: Angliában 51%! Nem figyelt ide a képviselő ur! — Sándor Pál: Nagy tévedés!) Ha már a 84% lehet egyáltalában kevesebb, ez csak olyan országgal szemben lehet, ahol egyenesadót egyáltalában nem fizetnek, olyan közel vagyunk már a 100%-hoz. (Horváth Zoltán: Si tacuisses!) Rosszul van informálva! T. Nemzetgyűlés! Én nem véletlenül bocsátom előre a minister urnák és a pénzügyminister urnák ezt a modorbeli és hangbeli finomságát, hanem azért, mert nem minden jogosultság nélkül sokféle kifogás tárgyát ké- . pezi az a hang, mely ebben a nemzetgyűlésben úrrá lett és én rá akarok mutatni arra, hogy ennek a nem ok nélkül kifogásolt hangnak az alaptórmsát a túloldal (Ugy van! Ugy van! a bal- és szélsőbaloldalon.) és jórészt a kormány tagjai adják. (Ellenmondások a jobboldalon. — Bogya János: Ez már nem tárgyilagosság! — Esztergályos János: Emlékezzenek az urak! — Malasits Géza: Legutóbb Bessenyey képkiveslő ur adott nagyszerű példát az illemről! — Szabó Imre: Gorombáskodni, azt tudnak! — Kiss Menyhért: Barom orvosnak is a ministerelnök ur nevezte az ellenzékieket. — Zaj.) T. Nemzetgyűlés! Én szoktam olyan állításokat nyilvánosan hangoztatni, amelyek fájnak s amelyek tehát logikusan ellenvéleményt váltanak ki, de minden alkalommal szoktam állításaimat bizonyítani is. Engedjék meg tehát, hogy a jelen esetben is folytassam bizonyítékaimat. (Halljuk! Halljak!) ^ Az igazságügyminister ur gyönki beszámolójában — talán ugyanazon a napon, amidőn Bud pénzügyminister ur — hasonló kijelentést tetí, mondván, hogy a szociáldemokrata pártnak elsősorban és kizárólag az osztályuralom a programja. (Ugy van! Ugy van! a középen.) Aztán így folytatta az igazságügyévi november hó 17-én, kedden. minister ur:, »Mi, szociáldemokrata párt — mondotta a minister ur — nem látjuk be az összefogás szükségességét, hanem izgatunk és bujtogatunk«. Aztán — folytatta — »a kormány szeretettel és megértéssel iparkodik bennünket, a szociáldemokratákat meggyőzni arról, hogy téves utón járunk, de ha a szeretetteljes bánásmód nem vezet eredményre, akkor erélyes kézzel fog bennünket arra az útra kényszeríteni, mely a nemzet boldogulásához vezet«. (Petrovácz Gyula: Bár látnánk! — Szabó Imre: Ha össze akarunk fogni, mindig a kezünkre ütnek!) Petrovácz képviselő ur közbeszólása szerint teljességben kielégíthetetlen, mert hat esztendő óta látja azt, amit még mindig tovább szeretne látni, hat esztendő óta látja és tettekkel tényező abban, hogy Budapestet lezüllesztették és korrumpálták. (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon. — Petrovácz Gyula: Nem áll! — Egy hang a szélsőbaloldalon: Politikai szadista! — Szabó Imre: Az a baj, hogy már nem lehet tovább korrumnálni! — Propper Sándor: Ott a Beszkár pénztárkönyve! Mennyi volt a borravaló a Beszkár-nál? Mennyi borravalót kanták? —- Elnök csenget. — Horváth Zoltán: Jó lesz nyilatkozni! Kíváncsian várjuk! — Esztergályos János: De szép is az a régi nóta, iigy-e? — Malasits Géza: A herélőkés kéne még, ugy-el — Elnök csenget.) Nekem volt már szerencsém rámutatni ebben a Házban egyrészt az osztályuralom lényegére, másrészt arra, hogy mi nem osztályuralomra törekszünk, hanem épen homlokegyenest ellenkezően: az osztályuralommal szemben folytatunk elkeseredett harcot. (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon. — Hermann Miksa: Azt csak ugy mondják!) Mert mi az osztályuralom? (Propper Sándor: Ami mostvan!) Nem az-e. ami itt most történik? (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Nem az-e az osztályuralom, amikor egyik osztálynak, a számbelileg alig számbavehető osztálynak kezében van minden kormányzati hatalom és ezzel a kormányzati hatalommal (Propper Sándor: Visszaél!) elnyomja, kiszipolyozza jogilag is, gazdaságilag is, adónénzűgyileg is a sokkal számosabb nénosztályt? Ha mi osztályuralomra törekednénk, osztályuralomra a szeles néprétegek érdekében: abban mindenesetre több morális erő és több morális indok volna (Bogya János: Nagy tévedés!), mint a mai osztályuralom. De emellett sem osztályurauralomra törekszünk és ha a fejünkhöz vagdossák az úgynevezett proletárdiktatúrát e tekintetben, akkor megállapítom, hogy ez nem becsületes dolog, mert önök is tudják, hogy az nem volt proletárdiktatúra és azt nem mi csináltuk, hanem csinálta az önök háborúja (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon.), az abból folyó összeomlás ós a végső kétségbeesés. (Ugy van! a szélsőbal oldalon. — Bari a Szabó József: Ilyen naivságot ne állítson! — Bogya János: Ez szofizma! Önök nem vettek részt a háborúban! — Petrovácz Gyula: Rákosi Mátyás szerint a kommunizmus a végcéljuk! — Szabó Imre: Az is a maguk osztályából került ki! — Bogya János: Marx is!) Azt mondja az igazságügy miniszter ur, hogy mi nem látjuk be az összefogás szükségét, hanem izgatunk és bujtogatunk. (Petrcvácz Gyula: Ugy van!) Közbevetőleg hadd jegyezzem- meg, hogy az igazságügymiiiisztsr ur volt szives egy sajtónyilatkozatában utólag arra hivatkozni, hogy amit mondott, azt nem mi reánk mondta, hanem a kommunistákra.