Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXVI. kötet • 1925. november 10. - 1925. november 25.

Ülésnapok - 1922-466

150 À nemzetgyűlés Í66. ülése 1925. évi november hó 13-án, pénteken. rendeleteket, valamint a meghozott törvényt nem lehet végrehajtani. Most ki akarom mutatni, hogy ezzel az állitásommal igazat mondtam és a nemzetgyűlés előtt felsorolandó visszaélésekkel fogom igazolni állitásom helyességét. Először is megállapítom, hogy Magyarországon az utolsó népszámlálás szerint 551.000 németajkú, 141.000 tótajku és körülbelül 50.000 románajkú magyar állampolgár lakik. Ennélfogva a magyar kormány gondoskodása ezekkei és ezek anyanyelvével szemben teljesen szükséges. De szükséges volt ez annál is inkább, mert a magyar kormány külföldön a kisantant részéről támadásnak voll kitéve, és én a legszükségesebbnek azért tartom azt, hogy az utódállamokban lakó testvéreink helyzetének javítása érdekében kötelességünk, hogy a nemzetiségi kisebbségek érdekében itt is tegyünk valamit. Amikor 1923-ban a 4800. számú ministerelnöki rendelet megjelent, pártunk, amely mindenütt az egész világon az elnyomott kisebbségek érdekében szólalt fel, itt is megtette kötelességét. Arra fektette a legnagyobb súlyt, hogy maguk a nemzetiségek informálva legyenek ennek a törvénynek a létezéséről. Ezért pártom, a szociáldemokrata párt, azokon a vidékeken, ahol főkép németajkú lakosság van, mindenütt igyekezett népgyűlések és felolvasások keretén belül ezt a nemzetiségek tudomására hozni. (Esztorgályrs János : De a legtöbb helyen nem engedték meg !) Nagyon fontosnak tartottuk, hogy ha már hozunk a nemzetiségek érdekében törvényeket, akkor gondoskodni kell róla, hogy a nemzetiségeket ezekről a törvényekről anyanyelvükön föl is világosíts k (Esztergályos János : És ezt nem engedik a szolgabirák !) Kezdetben a rendelet megjellenésekor a közigazgatási hatóságok néhány ilyen gyűlést tudomásul vettek, de miután látták, hogy mi komoly munkát akarunk végezni és a nemzetiségeket fel akarjuk világositani, ezeket a gyűléseket mint a magyar államra veszélyeseket, betiltották. A betiltások egy jó nagy részét megfellebbeztük, (Esztergályos János : Körösi szentelt vizzel egyenlő a felebbezés ! — Báró Podmanicky Endre : Nem kell profanizálni a szentelt vizet 1) de sajnos, ezekre a fellebbezésekre a legtöbb esetben választ sem kaptunk. Ha a nemzetgyűlés az anyanyelv biztosítására törvényt hoz, elsősorban "a kisebbségeknek van jogukban erről tudomást szerezni. Miután ez nem történhetett meg, az egész rendelet végrehajtása papiron maradt és ahol mégis sikerült nagy nehézségekkel a nemzetiségekkel ezt tudatni, ott arról győződtek meg, hogy a kormány, de legalább is a közigazgatási hatóságok ennek a rendeletnek végrehajtását nem veszik komolyan. Csonka Magyarországon főképen az alábbi választókerületekben vannak németajkú lakosok, ahol pártunknak mindenütt tagjai is vannak : Eleki választókerület, regőeei választókerület, Sásd, Villány, Dorog, Mór, Tata, Tatabánya, Magyaróvár, Nezsider, Turány, Bia, Pilis vörösvár/ Pomáz, Ráckeve, Soroksár, Törökbálint, Sopron környéke, Bonyhád, Tolna, Szentgottha d, Ipolyszalka, Baja, Jánoshalma, Pécsvárad és Sopron. (Br. Podmaniczky Endre : Baján csak Vaskút van !) E választókerületek legtöbbjében próbáltunk nyilvános népgyüléseket tartani a akossággal, de. a közigazgatási hatóság teljesen lehetetlenné tette ilyen gyűlések és felolvasások megtartását. Én a múlt évben egynéhányszor több ilyen sérelmet felolvastam a nemzetgyűlésen és akkor a ministerelnök ur kijelentette, hogy ha ilyen panasszal fordulunk hozzá, ő a nem magyarajku lakosság érdekében hozott rendeletek és törvények betartását biztosítani fogja. A felsorolt kerületekben, igy Sopronban, a dorogi választókerületben, Felsőgallon és Soroksáron az általános választások alkalmával szociáldemokrata képviselőt választottak meg részben titkos, részben nyilt szavazás mellett. Az mégsem járja, hogy most amiatt, hogy a választásnál szavazatukat titkosan vagy nyíltan edenzéki párti képviselőre adták, a választópolgárokat és az egész kerületet megbüntetik, amint azt látjuk a felsorolt választókerületekben. A vaiasziüjogi javaslat tárgyalásánál is azt láttuk, hogy Soprontui azért, mert szód áldemokrata képviselőt választott meg, az egységes párt bosszúból elvette a titkos szavazást és a nyilt szavazást vette fel Sopronra vonatkozólag a törvénybe, legnagyobb dicsőségére a magyar kormány politikájának, hogy mig azok a volt magyarországi állampolgárok, akik most Ausztriához tartoznak, általános, egyenlő és titkos szavazás mellett választhatnak, addig a soproniak, mert Magyarországhoz hűek maradtak és a népszavazásnál Magyarországra adták szavazatukat, büntetésül csak nyilt szavazás melleit \álaszthatják meg képviselőjüket. 1924 február 29-én hozott a nemzetgyűlés egy törvényt a közhivatalokban a kisebbségi nyelvek biztosítása tekintetében. Sajnos, nekem ma azt kell konstatálnom, hogy ez a törvény is csak papiron maradt és sok olyan hely van az országban, ahol a helyzet ahelyett, hogy javult volna, sokkal súlyosabb lett e törvény meghozatala óta. 1923-ban a közoktatásügyi minister ur egy rendeletet adott ki, amely a nem magyarajknak iskolaügyeit rendezi. Ebben ki van mondva, hogy minden év július elsején a nem magyarajku szülők szülői értekezleten határozhassák el, hogy községükben milyen típusú iskolát akarnak. Már a múlt évben sok németajkú községben megpróbálták keresztülvinni ezt a rendeletet, sajnos, annak keresztülvitele lehetetlenség volt. De nemcsak mi, hanem a kormányelnök támogatásával megalakult német népképző sem birt eredményt felmutatni, mert mindenütt, ahol e dologgal foglalkozunk, állandóan nehézségekbe ütközünk. Az én választókerületemben a németajkú szülők már a múlt évben felkérték az iskolaszék elnökét ilyen irányú értekezlet összehívására. Mivel a szülőket nem értesítették, az iskolaszék elnöke megigérte, hogy a németajkú lakosság kívánságait közmegelégedésre el fogja intézni. Vártuk az elintézést, ez azonban nem következett be. Ebben az évben hozzámfordultak a választópolgárok azzal, hogy egy ilyen irányú értekezlet összehívására irányuló kérvényt intézzek az iskolaszék elnökéhez és felkérjem arra, hogy a családi értekezletre engem, mint a kerület képviselőjét szintén meghívjon. Az értekezletet meg akarták tartani, de sem a szülőket nem értesitették, sem pedig engem nem tudattak idejében a dologról, mert csak aznap este, amikor az értekezletet meg kellett volna tartani, küldték részemre az értekezletre szóló meghívót. így tehát teljesen lehetetlen volt a szülők véleményét kikérni. Igaz ugyan, hogy én nem az iskolaszék elnökét hibáztatom, hanem azokat az egyéneket, akik az értekezlet összehívásával meg voltak bizva. Mint látható, teljesen lehetetlenné vált számunkra, hogy a nemzetiségi kisebbségeknek a számukra törvényben és rendeletben biztosított jogokat gyűléseken és .felolvasásokon tudomásukra hozzuk, mert a közigazgatási hatóság az erre vonatkozó és irányuló mozgalmat az egész vonalon terrorral elnyomja. Pártunk kötelességének tartotta, hogy különösen a németajkú lakosság között népgyüléseket tartson, de ezt a közigazgatási hatóság megakadályozta. Dorogon, Mórott, Magyaróvárott,