Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXVI. kötet • 1925. november 10. - 1925. november 25.

Ülésnapok - 1922-466

A nemzetgyűlés 466. ülése 1925. évi november ho 13-án, pénteken. Wí Bián, Pilisvörösvárott, Pomázon, Törökbálinton, Sopronban, Sopron környékén, Bonyhádon és több más németajkú városban és községben bejelentettük ilyen gyűlések megtartását, ezeket a gyűléseket azonban rendesen betiltották. Hogy ezt igazoljam, kötelességemnek tartom egynéhány ilyen gyűlést betiltó végzés felolvasását. Ilyen pi. egy Sopronban kelt végzés, ahol, mint képviselőtársaim tudják, a város képviselője Hébelt Ede képviselőtársam súlyos betegen szanatóriumban fekszik. Mielőtt bement a szanatóriumba, választói előtt egy gyűlésen meg akart jelenni és megkért egyes képviselőket, hogy ennek a gyűlésnek megtartására engedélyt kérjenek. Erre a soproni rendőrség, mely a gyűlést engedélyezte, a következő indokoknár fogva nem engedte meg, hogy ezen a gyűlésen képviselőtársaink beszéljenek (olvassa) : »iNem volt azonban tudomásul vehető a bejelentésnek az a része, hogy a beszámoló keretén belül Esztergályos János (Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Hja, Esztergályos ! Nagyon rossz cég ! — ír. PodmaniczkyEndre: Az veszedelmes ember ! ) és Saly Endre nemzetgyűlési képviselők és mások beszélni fognak, mert egyfelől ez a képviselői beszámoló kereteit meghaladja, másfelől pedig mindazokról a bejelentés szerinti kérdésekről, minő az általános politikai és gazdasági helyzet, az általános, egyenlő és titkos választójog, amelyek a fent ne vezettek beszédének tárgyát képeznék, módjában lesz magának dr. Hebelt Ede nemzetgyűlési képviselőnek beszámolója keretében hallgatósága elet: bőven és részletesen nyilatkozni.« (Propper Sándor : Gyönyörű dolog !) Most az egységespárt ügyvezető elnökének kerületéről akarok beszélni (Halljuk ! Halljuk !) és olyan végzéseket felolvasni, amelyekkel az ő kerületében a nemzetiségi községekben népgyüléseket betiltottak. Dunabogdány községnek a ministerelnök ur statisztikája szerint 1525 németajkú lakosa van. Ott terveztünk egy gyűlést, amelynek napirendjén ezeket a nemzetiségi törvényeket akartuk megtárgyalni, de a gyűlést az ottani főszolgabíró a következő .indokokkal betiltotta (olvassa) : »Knáb János és társai pomázi lakosok ama kérést terjesztették elő, hogy folyó hó 29-én délután három órakor Dunabogdányban nyilvános politikai népgyűlést szándékoznak tartani, amelyen a nemzetiségi kisebbségek védelmére vonatkozó kormányrendeletet akarják magyarázni. Miután azonban a helyi közbiztonsági viszonyokat aggályosnak látom, amelyek a gyűlés nyugodt lefolyását megzavarnák, (Propper Sándor : Hol a konszolidáció?) ezeknek alapján Knáb János és társait beadott kérésükkel elutasítottam s igy a bejelentett népgyűlés megtartását nem engedélyezem.« (Propper Sándor : Szóval nincs konszolidáció ! — Rothenstein Mór : A kisebbségek védelme !) Ugyanebben a választókerületben van Békásmegyer község, amelynek a ministerelnök ur statisztikai kimutatása szerint 2154 németajkú lakosa van. Itt ezzel tiltotta be a népgyűlést a főszolgabiró (olvassa) ; »A benyújtott kérelmet Fühl Károly és három társa irta alá, de csak egyedül Fühl Károlynak van feltüntetve a pontos lakcime, foglalkozása azonban nem ; (Mozgás a szélsőbaloldalon.) a többi három kérelmezőnek sem foglalkozása, sem lakása nincsen a kérvényben felsorolva, ezért a 6000/1922. belügyminiszteri rendelet 2 §-a értelmében a kérelmét teljesíthetőnek nem találtam.« (Esztergályos János : Hogy hol tanulják a szolgabirák ezeket az agyafúrt indokolásokat ! — Propper Sándor : Külön tanfolyam van erre.) Pótoltuk a kérvényben az illetők lakását és foglalkozását és akkor más cimen tiltotta be a gyűlést a főszolgabiró. (Zaj. — Saly Endre : Odaát nevetnek, hogy miiven leleményes szol gabirák vannak ! Nem szégyelik magukat ? — Halász Móricz : Ezért a beszédért szegyeij ék magukat !) "A tolna vármegyei völgységi járásban van Györe, egy kisközség, amelynek lakosai legnagyobb részben bányászmunkások. Annakidején ezek is gyűlést jelentettek be, amelyet a bonyhádi főszolgabiró a következő indokolással tiltott be (Halljuk ! Halljuk ! Olvassa) : »A kérelmezett népgyűlés megtartása tudomásul vehető nem volt, mert a szociáldemokrata párt azon állandó törekvése, hogy a földmivesek és földmunkások körében a jelen nehéz gazdasági és politikai helyzetben politikai agitációt folytasson, közbiztonsági szempontból aggályos és a gazdasági helyzetre nézve épen az aratás előtt káros hatással lehet és a földmiveléssel foglalkozók békéjét és nyugalmát és a legfontosabb gazdasági munkák elvégzését megzavarhatja. A legutóbb történt köztudomású politikai események pedig az agitáció által kihasználva alkalmasak arra, hogy általában a lakosság politikai békéjét, a törvényes rendet károsan érintsék és a közbiztonságot veszélyeztessék. Azon indokok tehát, amelyek a Nagymányok községben folyó hó 14-ére ugyanazok részvételével tervezett gyűlés betiltásának alapjául szolgáltak, a jelen esetben is fenforognak, miért is a legsürgősebb és legfontosabb gazdasági munkák idejében a földmivesek s általában az egész vidéki lakosság békéjének megzavarását előidézhető agitáció elhárítása közérdekből s a közbiztonság n egjrzése és megvédése érdekében indokolt, miért is a kérelmezett gyűlés megtartása betiltatott.« (Propper Sándor : Szóval nincs konszolidáció ! — Halász Móric : Sőt nagyon is van, csak nem engedik megzavarni,) Kötelességemnek tartom a szobi járás szolgabírójának egyik végzését is felolvasni, mert ez foglalkozik a nemzetiségekkel, főképen a német nemzetiséggel és konstatálja, hogy teljesen szükségtelen, hogy a szociáldemokraták ott a gj ü és keretén belül foglalkozzanak azzal a kérdéssel. (Propper Sándor : Ezt a szolgabíró állapítja meg. — Br. Podmaniczky Endrej Természetes ! — Halász Móric : Igaza van ! Ő felelős a járás nyugalmáért ! — Saly Endre : És mi történik, ha gyűlés van? Volt már zavargás, baj, ahol gyűlést tartottak? — Halász Móric : Volt épen elég ! — Saly Endre : Egyetlen egyet tessék megnevezni !) Azt mondja ennek a végzésnek az indokolása (olvassa) : »A nemzeti kisebbségek védelme — a magyar királyi kormánynak, ezt az ügyet annyi megértéssel és méltánylással folytató politikájával — csonka Magyarországon teljesen biztosítva van. A hatóság tudomása szerint a nagymarosi németajkú polgárságnak, amely a magyar kormány e téren való álláspontjával szemben elismeréssel és bizalommal van, eszében sincsen ezt a sajnos csak a megszállott részeken aktuális kérdést boncolgatni és ezért nem engedheti meg, hogy a szociáldemokrata párthoz tartozó három bejelentő, kmek a rendfentartás és a törvényes intézkedések betartásáért felelősséget vállaló egyének számszerű elégtelensége miatt is nem vehető tudomásul a bejelentése - a nemzetiségi gyűlölködés magvát hintse szét, s megtartani szándékolt népgyüléssel a magyarsággal lelkileg teljesen összeforró nagymarosi polgárság sorai közt akkor, amikor a nemzet újjáépítése nehéz munkájához erők egyesülésére van épen szükség. Egyébként pedig a helyi közbiztonsági viszonyokra aggályos a gyűlés engedélyezése.« (Propper Sándor : Hát ki csinálja a politikát, a kormány, vagy a szolgabíró? — Halász