Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXVI. kötet • 1925. november 10. - 1925. november 25.

Ülésnapok - 1922-466

A nemzetgyűlés 466. ülése 1925. évi november' hó 13-án, pénteken. 323 vasutat mint üzemet teljesen függetlenítette. Ezekből az okokból is tehát feltétlenül revizió alá kell venni a magyar államvasút! nyugdíjasok ügyét, mert szerzett jogaiktól nem szabad őket megfosztani. (Barthos Andor : Az államiakét is !) Hasonlóképen az államiakét is ! Ha szükséges volt, amint szükséges, a közalkalmazottakon segiteni, — mert hiszen az államgépezetet ők szolgálják KÍ, az államrendet ők tartják fenn, — akkor szükséges a forrásokról is gondoskodnunk, szükséges minden forrást megnyitnunk, hogy ellátásuk az állam különös megerőltetése nélkül biztosítva legyen. A Takarékossági Bizottság annakidején bizonvára nagy körültekintéssel járt el akkor, amikor tételről-tételre szemügyre vette, hogy mit lehet törölni az állam terheiből, hol lehet az állam vállairól bizonyos terheket levenni, de én azt hiszem, hogy ez a körültekintés nem volt épen egészen kimerítő. Bizonyára elkerülte ennek a Takarékossági Bizottságnak figyelmét egy tétel, amely sem . erkölcsileg, sem anyagilag ennek az országnak nem használ, sőt csak erkölcsi és anyagi hátrányt s terhet jelent. Egy olyan kérdésről van szó, amelyből annakidején felekezeti kérdést csináltak. Persze, én nem akarnék senkit sem sérteni, ez távol áll tőlem, de tegye a szivére a kezét bárki, bármilyen felekezethez tartozzék, és feleljen arra a kérdésemre, hogy mi szükség volt a polgári házasságra és 30 év után milyen előnyt lát valaki ebben az intézményben "az országra nézve erkölcsileg és anyagilag?" Én nem mondom, hogy bizonyos dolgokat, bizonyos kérdéseket át nem lehet hidalni a polgári házassággal : igy, mint szükséges rosszat, én is hajlandó vagyok tűrni. (Klárik Ferenc : Micsoda hátránya van?) De épen azok, akik annakidején a polgári házasság mellett lándzsát törtek, most kénytelenek saját maguk előtt és a világ előtt is bevallani, — de ha a világ előtt nem is vallják be, akkor magukban hangtalanul panaszkodnak — hogy az a fegyver, amellyel annakidején a polgári házasság intézménye mellett harcoltak, visszafelé sült el. Csak nem is olyan régen olvastam, hogy a szentesi református egyházkerület fogadta, ha jó tudom, Balthazar püspököt, amikor vizitációt tartott egyházkerületében. Hangosan panaszkodott neki a református gyülekezet feje, vezetője, hogy híveinek egynegyed része az egyházi áldást egyáltalában nem respektálja, illetőleg arra nem reflektál, hanem csak polgári házasságot köt ; ennek következtében hiveinek jó részét elveszítette. Ennek az intézménynek sem erkölcsi, sem anyagi előnye az országra nézve nincs ; semmiféle felekezetnek nem használ. (Meskó Zoltán: Ugy van!) Legkevésbé használt azoknak, akik annakidején bizonyos liberális felfogásból harcoltak érte. Mondom, ugy beszélek, hogy meg ne sértsek senkit. Be kell azonban végre-valahára látnia minden felekezet vezetőjének és minden becsületesen gondolkozó magyar embernek, hogy az országnak ebből sem erkölcsi, sem anyagi haszna nincs, ellenben milliókra menő költségeket emészt fel, amelyek terhét mindnyájunknak viselnünk kell ! (Klárik Ferenc : A házasság alapja a kölcsönös szeretet és más semmi !) A consensus, melyre Isten áldását kérjük és amely felbonthatatlan t. képviselőtársam. (Rainpreeht Antal : Csak nem akarják ezt is vissza csinálni? Borzasztó dolog ! — Meskó Zoltán : : Nagyobb baj ne legyen I) Szeretném, ha az összes egyházi és világi férfiak, akik annak idején a polgári házasságért harcoltak, most gondolkodóba esnének, hogy az micsoda erkölcsi és anyagi hátrányt jelent az országra, és ennek az intézménynek eltörlését szorgalmaznák. Méltóztassék megnézni, a belügyi tárcánál 200 millió korona, tehát nem is olyan nagyösszeg van praeliminálva állami anyakönyvek címén. Maga ez az összeg nem volna olyan sok hiszen még ha takarékoskodunk is, 200 millióra nem olyan nagy ügyet vetünk az állami háztartásban. Ám az indokolásban megmondja azután a belügyminister, hogy : a többi költségek pedig a városokat és községeket terhelik. Én megnéztem a tavalyi 1924/25. évi költségelőirányzatot, bizony ott milliárdokra rug az az összeg, amelyet azelőtt a belügyi tárca viselt közvetlenül, amelyet azonban ma a városokra és községekre hárítanak át. Méltóztassanak elképzelni, hogy milliárdokat meg milliárdokat kell a városoknak és községeknek viselniök az anyakönyvek fentartása, általában a polgári házasság intézményének fentartása címén, azoknak a városoknak, amelyek ma súlyos külföldi kölcsönök után kénytelenek szaladgálni. (Propper Sándor : így van az egész világon, anakronizmus erről beszélni ! — Rupert Rezső : Jó, de legalább ártatlan dolog !) Én olyan uj jövedelmi források megnyitásától sem irtózom t. Nemzetgyűlés, amely az érdekelt feleket nem sújtják valami nagyon terhesen. A nagy anyagi küzdelemben rendesen azok maradnak alul, akiknek nagy számú a családjuk, mert az iramot nem birják, a gyermekek neveltetésének költségeit nem tudják fedezni. Ezzel szemben a nőtlenek és gyermektelenek, de még azok is, akik egy vagy legfeljebb két gyermeket adnak a hazának, sokkal könnyebben tudnak megélni és inkább tudnak maguknak kényelmes életberendezkedést biztosítani. Helyesnek tartanám ezeknek a megadóztatását azok javára, akik az államnak hajlandók egynél több : két-három vagy négy gyermeket is nevelni és nem irtóznak, nem idegendednek a gyermekneveléstől ; sérelmet egyáltalán nem jelent az, ha azokat ezek javára megadóztatjuk. (Meskó Zoltán : Helyes !) Én nem tartom szükségesnek, hogy erre nézve külön határozati javaslatot terjesszek be, hiszen Kéthly Anna igen t. képviselőtársam propoziciójához annak idején helyesléssel hozzájárultam s ma is kijelentem azt, hogy Kéthly Anna igen t. képviselőtársamnak ezt a propozicióját elfogadom és annakidején, ha ő és én egyedül állunk is fel a parlamentben, én meg fogom azt szavazni. (Egy hang a szélsőbaloldalon. : Mi is megszavazzak !) Olvasom az igazságügyi tárca indokolásában a fiatalkorú, bűnözők bírósági kiadásainak tételeit, amelyek feltűnően nagyok. Olvasom az indokolásban, hogy lényeges munka- és költségtöbbletet okozott a büntetőjog szolgáltatása terén a háború és a forradalmi idők erkölcslazitó hatása, valamint a gazdasági élet válságos helyzete miatt megnövekedett kriminalitás. Az igazságügyi tárca indokolása tehát a háborúról és a forradalomról ugy beszél, mint amelyek erkölcslazitó hatással vannak. T. Nemzetgyűlés ! Igen, mi hármas háborút viseltünk. Az első háború csonkaságunkkal, az ország megcsonkításával végződött és ez külső háború volt. A második belső háború volt, midőn még azokból a javakból is, amelyeket megmentettünk a magunk számára, kifosztott bennünket egy belső tatárjárás, a harmadik pedig, amelynek pergőtüzében állunk, az erkölcsre vetette rá magát. Az államnak minden megerőltetés nélkül módjában van ezt a nagy kiadást redukálnia azzal, hogy a mozik és a ponyvairodalom erkölcstelen hatásait preventív intézkedésekkel letompitja, mint ahogy sikerült a belü'gyministernek a rendszeres és következetes kártyarazziával a kártyaklubbokat valamiképen megrendszabályozni. Azt mondottam, hogy a moziknak és a ponyvairodalomnak erkölcsileg romboló hatása van az ifjúságra és ebből származik az, hogy annyi fiatalkorú bűnöző ad nekünk munkát és rak terhet a vállainkra. Legyen szabad hangsúlyoznom azt, hogy a mozik megrendszabályozása és a ponyvairodalom 1§*