Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXVI. kötet • 1925. november 10. - 1925. november 25.
Ülésnapok - 1922-466
124 A nemzetgyűlés 466. ülése 1925. kiirtása terén nem mi vagyunk az úttörők, a kezdeményezők, hiszen a napokban olvastam egy film-szaklapot, amely szerint Angliában minden, ami illetlen és botránykoztató, — szóval ami shoking — a filmen nem szabad lejátszani és előadni. Ugyancsak nem szabad házasságtörési témákat sem filmen játszani, amiket nálunk zavartalanul előadhatnak. I. Károlyt háromszor, négyszer le lehet a filmen fejezni, de ami shoking, azt filmen nem szabad előadni, mert annak erkölcsileg romboló hatása van. Hivatkozom Amerikára — s ezt ugyancsak a film-szaklapban olvastam — hogy Amerikában mindazokat a jeleneteket, amelyek az alkohol élvezetével vannak kapcsolatban, eltiltják és cenzúrával lehetetlenné teszik. A vasárés ünnepnapok megszentelését sértő vagy pellengére állító filmeket, a nagy szabad Amerikában szintén cenzúra alá vetik. T. Nemzetgyűlés ! Biztosithatok mindenkit -— mert hiszen olvasom, hogy nehéz milliárdokra rug a büntetés végrehajtására forditott összeg -— hogy ez az összeg bizonyosan redukálódnék akkor, ha nem volnának annyira álhumánusak és liberálisak a mi törvényeink. A Csemegicodexből hiányzanak bizonyos, a kor követelményeinek megfelelő rendelkezések. Bár hoznák csak egyszer ide a nemzetgyűlés elé a büntetőtörvénykönyv módosításáról szóló javaslatot, hogy alapos murikát lehetne vele végezni a kor követelményeinek megfelelően. Nincsen benne pl. a kényszermunka sem. Biztosithatok mindenkit, ha azt a bűnözőt, azt a visszaeső bűnöst az Alföld buckáinak kiplanirozására és a különböző vadvizek levezetésére fognák be, meggondolná, hogy ismét bűnözzön-e az állammal és a társadalommal szemben. Nekünk erre nincs pénzünk. Ha nézem a földmivelésügyi tárcát, látom, hogy minimális összeg van a földmivelésügyi tárcánál erre a célra praeliminálva. Hát itt van az alkalom, tessék ezeket munkába fogni, ha nincs pénzünk. Talicskázzanak, törjenek rögöt, csináljanak utakat ott, ahol az állam nagy áldozatok árán tudna csak kulturlehetőséget teremteni. A ki lop, csal, okiratot hamisít, sikkaszt vagy rabol, sőt gyilkol, erős munkára kell befogni, hogy alkalma legyen magábaszállni. Tessék levetni az álhumanizmust, amely a Csemegi-códexet jellemzi azokkal szemben, akik az állammal és társadalommal szemben semmi humanitást nem éreznek és tanúsítanak. (Ruppcrt Rezső : Minden gonosztevőt alaposan meg lehet büntetni a Csemegi-codex alapján, ugy, hogy meg«öldül bele ! Csakhogy a gonosztevőket üldözi, nem a tisztességes embereket !) Hogy jön ahhoz a tisztességes ember, hogy a társadalom parazitáit keserves adójával eltartsa, mikor ő maga soha bíróság előtt nem állt. A földreform végrehajtása még mindig lassan halad előre. Magam sem vagyok megelégedve, mint kormányt támogató. Mert pl. az én kerületemben másfél, vtigy két év óta tárgyalnak földreformról és házhelyekről, azonban egy jottányival sem tudtunk előrejutni. Jól tudom, hogy a birok meg vannak terhelve, hiszen bizonyos községeket, bizonyos érdekköröket egy biró kezébe tettek le elbírálás végett s azt is tudom, hogy nagyon nagy megfontolást igényel bizonyos dolgok elbírálása, de végrevalahára nyugvópontra kell ennek a témának is jutni, részben azok részére, akiknek a földet le kell adniok, részben azoknak, akik a földet igénylik. A házhelyek még mindig nem rendeztettek és egészen szerencsétlen helyzet az, ha földet adunk is a földreform alapján és házhelyet juttatunk is, azonban ez alátámasztva pénzügyileg nincsen. így részben terméketlenül és feldolgozatlanul áll a föld, részben pedig nem szolgálja a szociális szükségletek kielégítését. Az a ház, az a föld ott fekszik, de téglát rárakni nem tudnak. Ugy érzem, hogy az, évi november hó 13-án, pénteken. akinek egy-két csirkéje van és hozzá van háza, ahol magát meghúzhatja és amelyet magáénak mondhat — ott a romboló szocialista hajlamok megszűnnek. (Propper Sándor : Mi az a romboló ? — Buday Dezső : A társadalmi rend megbontására irányuló ! Azt ön tudhatja legjobban ! — Propper Sándor : Ezt egy-két csirkével meg lehet akadályozni ?) Sok-sok szociális alkotásra van szükség ahhoz, hogy a belső rend helyreálljon. Azonban levertségünkben ezt csak fokozatosan lehet megvalósítani. Minthogy pedig ez a kiépítés, a belső erősségeknek és belső pilléreknek megfelelően a kormány részéről az ország teherviselési képessége arányában fokozatosan megtörténik, én a kormánnyal szemben bizalommal vagyok. Még csak a polgári házasság eltörlésével kapcsolatban óhajtok egy határozati javaslatot benyújtani, amelyet bátorkodom felolvasni (olvassa) : »Terjesszen elő a kormány egy a polgári házasságot, mint erkölcsileg az országra hátrányost és anyagilag megterhelőt hatályon kivül helyező törvényjavaslatot (Propper Sándor : Mit csinálna akkor a milliónyi vegyes házasságokkal ?), vagy ha ez az intézmény bizonyos okokból áthidaló intézményként mégis mint szükséges rossz még tűrendő, javaslatot terjesszen elő a kormány, amely azt fakultatívvá teszi«. (Rothenstein Mór: Visszamenőleg is ? ) A képviselő urat is megnyugtattam. Magát a költségvetést elfogadom. (Élénk helyeslés a jobboldalon és a középen.) Elnök : Szólásra következik ? Forgács Miklós jegyző : Rupert Rezső ! Rupert Rezső : T. " Nemzetgyűlés ! Előttem szólott t. képviselőtársam megemlítette, hogy ezt a költségvetést és egyáltalában a kormány javaslatait — amint ő képzelte — lehet birálni objektíve és viszont lehet birálni különféle pártállásoknak világnézeti szempontoknak az álláspontjából. Igen tisztelt képviselőtársammal nem szállok vitába és nem akarom rábizonyítani azt, hogy ő sem objektiven birálta ezt a költségvetést, hanem világnézeti szempontból, még pedig egy meglehetősen régi világnézet szempontjából. Ehelyett veszem magamnak is azt a bátorságot, hogy ugyanolyan joggal vitassam magamról, hogy legalább is olyan objektiven szólok a költségvetéshez, olyan objektíven bírálom a kormány politikáját. Én magamról nem fogok kiadni olyan bizonyítványt, mint amilyent előttem szólott igen tisztelt képviselőtársam kiadott magáról, amikor a polgári házasság eltörlésénél sürgősebbnek semmi eg\ r ebet nem tartott ; nem adok ki magamról olyan bizonyítványt, mint ő, aki csakugyan világnézeti szempontból birálta ezt a javaslatot, ami, azt hiszem, ország-világ előtt nyilvánvaló. De mindegy, az ő felszólalása azért ártatlan, jóindulatú felszólalás volt, ebből a szempontból nem lehet ellene kifogást tenni és ugylátszik, csakugyan előttem szólott t. képviselőtársamnak jószívűsége volt az egyik inidtó ok, az egyik motívum arra, hogy a kormány javaslatát elfogadja, hogy a költségvetéssel kapcsolatban vele szemben bizalmát fejezze ki. Sajnos, én nem vagyok ilyen jószivü ember és ennélfogva nem vagyok abban a helyzetben, hogy ezt a kormányjavaslatot olyan kegyesen cirógassam meg, hogy ezt a költségvetést, amelyet károsnak, elhibázottnak és a kormány összes, még pedig súlyos bűnei kodifikálásának tartok, elfogadjam. De először egy más vitás kérdést kell itt elintéznem. Napok óta, mióta a költségvetési vita folyik, vádak hangzanak fel, hogy a nemzetgyűlés nem teszi meg a maga kötelességét és ebben a kötelességmulasztásban még az ellenzék is részes. Ezzel a váddal foglalkoznom kell, annál is inkább, mert igen komoly helyről hangzott el ez a vád, nevezetesen a liberális sajtó részéről. Felhangzott ugyan nem komoly helyről is, az úgynevezett
