Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXV. kötet • 1925. október 14. - 1925. november 6.

Ülésnapok - 1922-455

218 A nemzetgyűlés 455. ülése 1925. évi október hó 28-án, szerdán. javaslom, hogy a Nemzetgyűlés ezt az ügyet vegye le a napirendről és utalja vissza a Nemzetgyűlés mentelmi bizottságához azzal, hogy most már a helyes okirat alapján hozzon határozatot. Elnök: Kérdem a t. Nemzetgyűlést, méltóztatnak-e az előadó urnák javaslatához hozzájárulni, hogy ez az ügy ujabb tárgyalás végett a mentelmi bizottságnak visszaadassék ? (Igen !) Ha igen., ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Következik a mentelmi bizottság jelentése becsületsértés vétsége miatt feljelentett Zeőke Antal nemzetgyűlési képviselő mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó ! Nánássy Andor előadó: T. Nemzetgyűlés! A szegedi kir. Főügyészség Zeőke Antal nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a gyomai kir. járásbíróság megkeresése szerint ellene Osváth János gyomai ügyvéd feljelen tésére büntetőeljárás tétetett folyamatba, miután Gergely István budapesti ügyvéd utján séitetthez intézett levelében olyan kifejezéseket használt, amelyek a Bv. 2. §-ába ütköző becsületsértés jelenségeit tűntetik fel. T. Nemzetgyűlés! A mentelmi bizottság meghallgatta Zeőke Antal képviselőt, aki a menteimi bizottság előtt kijelentette, hogy ő semmiképen sem hatalmazta fel Gergely István ügyvédet ilyen kijelentésekre és amennyiben az a levél sértő kifejezéseket tartalmazna, ezek csak Gergely István ügyvéd saját kifejezései lehetnek. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés a vélelmezett bűncselekmény és nevezett nemzetgyűlési képviselő személye közt kétséges, zaklatás eketét látja fenforogni, ezért javasolja a t. Nemzetgyűlésnek, hogy Zeőke Antal nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben ne függessze fel. Elnök: Kivan valaki szólani? Ha senki szólani nem kivan, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom, Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Nemzetgyűlést, méltóztatnak-e a bizottság azon jelentését, amely az előadott ügyben Zeőke Antal nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését nem hozza javaslatba, elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) A Nemzetgyűlés a mentelmi bizottság javaslatát elfogadja, ennek következtében Zeőke Antal nemzetgyűlési képviselő mentelmi joga az előadott ügvben nem függesztetik fel. Következik a mentelmi bizottság jelentése Esztergályos János, Klárik Ferenc és Saly Endre nemzetgyűlési képviselők mentelmi joguk megsértése tárgyában tett bejelentése ügyében. Az előadó urat illeti a szó ! Rubinek István előadó: T. Nemzetgyűlés! A nemzetgyűlés 1924. évi október hó 24-én tartott ülésén Esztergályos János, Klárik Ferenc és Saly Endre nemzetgyűlési képviselők mentelmi joguk megsértését jelentették be a következő tényállás alapján. Szabó Imre nemzetgyűlési képviselő a nemzetgyűlés október hó 7-én tartott üléseben mentelmi jogának megsértését jelentette be, mely bejelentés közben a szociáldemokrata párt tagjai közül többen a Szabó Imre képviselő ur által megnevezett Szentmiklóssy László m. kir. rendőrkapitány személyével kapcsolatban különböző megjegyzéseket tettek. Nevezett rendőrkapitány a »Népszava« című napilapban egy nyilatkozatot tett közzé, amelyben felhívta a nevezett képviselőket, hogy kijelentéseiket, illetve megjegyzéseiket ismételjék meg nyilvános helyen, ahol őket a mentelmi jog nem védi, hogy azokkal szemben a maga számára a bíróság előtt elégtételt szerezhessen. Nevezett nemzetgyűlési képviselők mentelmi joguknak megsértését — miként azt a mentelmi bizottság előtt való személyes meghallgatás alkalmával is előadták — abban látják, hogy a nemzetgyűlésen általuk előadottakért a nemzetgyűlésen kívül álló egyének, különösen köztisztviselők részéről, akiknek eljárását teszik kritika tárgyává, felelősségre nem vonhatók, s ama ténykörülmény által, hogy nevezett köztisztviselő felhívta őket, hogy a nemzetgyűlésen tett kijelentéseiket a nemzetgyűlésen kivül is ismételjék meg, hogy azért a megfelelő birói elégtételt megszerezhesse," magukat törvényhozói működésükben befolyásolva látják. Saly Endre nemzetgyűlési képviselő ur a nemzetgyűlés ugyanezen ülésén bejelentette továbbá, hogy mentelmi jogát megsértve látja azért is, mert megelőző vasárnap Cinkotán gyűlést tartott, amelyre Szentmiklóssy László rendőrkapitány lelt kiküldve. A g3

7

ülés engedélyezve volt, de mielőtt megkezdődött, nevezett rendőrkapitány a képviselő ur egyik munkatársával azt üzente neki, hogy haza- és társadalomellenes beszédet ne tartson. Személyes meghallgatása alkalmával a képviselő ur a bizottság előtt kijelentette, hogy a gyűlést zavartalanul megtartotta. A mentelmi bizottság az ismertetett tényállások alapján megállapította, hogy Esztergályos János, Klárik Ferenc és Saly Endre nemzetgyűlési képviselő urak mentelmi joga az általuk előadott s a bizottság által ismertetett esetekben sérelmet nem szenvedett. A bizottság véleménye szerint ugyanis ama körüiméiryt, hogy a nemzetgyűlésen kivül álló egyén, - legyen az köztisztviselő, vagy magánember, — a nemzetgyűlésen személyével foglalkozó képviselőket felhívja, hogy a vele szemben használt sértő kifejezéseket a nemzetgyűlésen kivül olyan helyen ismételjék meg, ahol őket a mentelmi jog nem védi, hogy ezen sértő kifejezésekkel szemben birói védelmet kereshessen, a mentelmi jog megsértésének tekinteni nem lehet. (Ugy van ! jobbfelöl.) Tény ugyan, hogy a képviselő azért, amit a nemzetgyűlésen elmond, egyedül a nemzetgyűlés által vonható felelősségre, azonban kétségtelen tény az is, hogy a mentelmi jog nem szolgálhat védelmül büntetendő cselekmények elkövetésére s nem ad jogot arra, hog}

7 a nemzetgyűlésen kivül álló személyekkel szemben becsületüket sértő kifejezéseket használhassanak, minek folyománya gyanánt ama körülmén}

7

, hogy az ilymódon magát becsületében sértve érző egyén felhívást intéz a nemzetgyűlés tagjához, hog}

7 a nemzetgyűlés ülése közben a mentelmi jog védelme alatt személyéve! kapcsolatban telt nyilatkozatokat ismételje meg a nemzetgyűlésen kivül álló nyilvános helyen is, nem alkalmas arra, hogy az illető képviselőt törvényhozói működésében befolyásolja, még kevésbé hogy abban gátolja. Hasonlóképen nem állapított meg mentelmi jog sérelmét a mentelmi bizottság Saly Endre képviselő ur második bejelentésével kapcsolatban, mert ama esetieg teljesen jóhiszemű figyelmeztetés, hogy beszédében törvénybe ütköző kijelentéseket ne használjon, a képviselő törvényhozói működésében befolyásolni nem alkalmas, miért is a mentelmi bizottság javasolja a t. Nemzetgyűlésnek, hogy Esztergályos János, Klárik Ferenc és Saly Endre nemzetgyűlési képviselő urak bejelentései felett térjen napirendre. (Helyeslés a jobboldalon és a középen.) Bátor vagyok bejelenteni, hogy a mentelmi bizottság többségének határozatával szemben Györki Imre és Rupert Rezső nemzetgyűlési képviselő urak kisebbségi véleményt jelentettek be, amelyet bátor bátor leszek felolvasni (olvassa): »Kisebbségi vélemény. Javasoljuk, mondja ki a nemzetgyűlés : Esztergályos János, Klárik Ferenc és Saly Endre nemzetgyűlési képviselő urak mentelmi jogát Szentmiklóssy rendőrkapitány megsértette s utasítja a nemzetgyűlés a kormányt, hogy a sere-