Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXV. kötet • 1925. október 14. - 1925. november 6.

Ülésnapok - 1922-455

A nemzetgyűlés 455. ülése 1925. lem orvoslása iránt sürgősen intézkedjék. Különösen megsértette a rendőrkapitány Saly Endre nemzetgyűlési képviselő ur mentelmi jogát azzal, hogy hozzá előre sértő és lenyegető figyelmeztetést intézett, mikor azt üzente neki, hogy haza- és társadalomellenes Beszédet ne tartson, mert különben megvonja tőle a ^zót. Györki Imre, Rupert Rezső.« Elnök: A házszabályok értelmében a kisebbségi véleményt aláiró, Györki Imre vagy Rupert Rezső képviselő urat illetné a szó, azonban a képviselő urak egyike sincsen jelen. Kérdem kivan e valaki szólani? (Rothenstein Mór szólásra jelentkezik./ Rothenstein Mór képviselő ur kivan szólani. Rothenstein Mór : T. Nemzetgyűlés ! Az előadó ur által előadottakkal szemben, amely szerint Klárik Ferenc, Saly Endre, Esztergályos János képviselő urak mentelmi joga nem sérieteít meg, én a magam részéről épen az előadó ur érvelése, indokolása alapján csatlakozom az előadó ur által felolvasott kisebbségi véleményhez, amely szerint nevezett képviselő urak mentelmi joga megsértetett. Ha az, amit az előadó ur mondott, hogy t. i. ha itt valamely képviselő felszólalásában személyeket érint, és ezek sértve érzik magukat azáltal, hogy róluk egy képviselő itt a törvényhozó testületben valamit elmond, amit ők a maguk részéről becsületsértésnek, rágalmazásnak, vagy valamely más büntetendő cselekménynek minősítenek, mondom, hogyha ez elég arra, hogy a nemzetgyűlés az ilyen képviselőket egyszerűen vogelfrei-oknak minősitse és az előadó ur, illetőleg a mentelmi bizottság többsége az illető képviselők mentelmi jogát ne találja megsértve : ez azt jelenti, hog}

7 az ilyen képviselőknek igenis a bíróság elé kell menni. Pedig a gyakorlati életből tudjuk azt, hogy bizony nagyon sok dolog élőfordult, ami igaz, de nem bizonyítható annyira, hogy ezt a biroság előtt ki lehessen mutatni, azért, mert nagyon sok eset van, amikor a bíróság a bizonyitást nem engedi meg. hiába van az illetőknek igazuk, ezt tehát a törvény alapján a bíróság előtt bizonyítani nem lehet. Ha azonban mégis szükséges, hogy az ügyet a törvényhozó, mint ebben a konkrét esetben is pellengére állítja, jelentkeznek ezek a személyek és itt a mentelmi bizottság részéről igenis védelmet kapnak azáltal a határozat által, amely szerint az illető képviselők írentelmi jogát nem sértették meg. Bocsánatot kérek, igen t. előadó ur ; mit szólna ön ahhoz, ha ön mint képviselő tartana egy gyűlést, és mielőtt a g3

7

ülés megkezdődnék, önnek a kiküldött rendőrtisztviselő azt üzenné, hogy vigyázzon, mit beszél, mert majd nem engedem meg azt, hogy az állam vag}

7 a társadalom ellen önnek kifogásai legyenek ? Hát hogyan tudja előre a rendőrtisztviselő, hogy a szónok mit fog mondani ? Mi köze neki ahhoz? Ilyen törvényes szabály nincsen, amelynek alapján a szónoknak — pláne ha az képviselő — előzetesen be kell jelenteni a rendőrtisztviselőnek, hogy ő miről és milyen formában fog beszélni, hogyan inszinuálhat neki mar előre ilyen szándékot. Hát már odáig jutottunk, hogj

7 anélkül, hogy erre valamely rendelet, törvény vagy szabály ezidőszerint Magyarországon fennállana, a rendőrtisztviselőnek mégis joga van ilyen sértő inszinuációval eJőállani a képviselővet szemben azért, mert arra a képviselőre, mint az adott esetben is történt, haragszik ? Engedelmet kérek, én mégis nagyon furcsálom, hogy a mentelmi bizottság ilyen esetekben — eltekintve attól, hogy az adoti esetben három szociáldemokrata képviselőről van szó — ilyen javaslattal jött a nemzetgyűlés elé A mentelmi ügyet egyáltalában nem szabad pártnéző szögletből nézni vagy bírálni, hanem ettől függetlenül es sokkal máéi'?' október hó 28-án, szerdán. 319 gasabb szempontból kell a nemzetgyűlésnek és minden egyes tagjának ezt a kérdést elbírálni. Hiszen nem egészen véletlenül van az agy, hogy mindenütt az egész világon, ahol parlament van, megvan a mentelmi jog, mert enélkül nemcsak mi ezen az oldalon, ebben a sarokban, hanem az urak odaát is — ha nem volna mentelmi jog — tudnának-e olyan szabadon mozogni, tudnának-e olyan bátran a nemzetgjmlésben akármilyen kérdéshez hozzászólni és saját felfogásuk szerint kritikájukat elmondani, ha attól kellene tartaniok, hogy. valaki, talán valamely haragosuk azért, mert itt valamit felderít, valamit elmond, utólag felelősségre vonhatná őket, még pedig eredménnyel, mert ilyen esetben a mentelmi bizottság azt mondja, hogy a mentelmi jog nincsen megsértve ! Nem tehetek róla, de azt látom, hogy pártszempontok is mérvadók akkor, amikor valamely képviselőnek mentelmi jogáról van szó. (Hajós Kálmán : Soha Î) Mindezek alapján azt javaslom, hogy a t. Nemzetgyűlés a kisebbségi véleményt fogadja el. — (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök : Kiván-e még valaki szólani ? — (Nem !j — Senki szólni nem kívánván, a vitát bezárom. Az előadó úr kivan szólani. RuMnek Istráa előadó : T. Nemzetgyűlés ! Rothenstein Mór t. képviselőtársam felszólalásával kapcsolatban bátor vagyok a t. képviselő ur szives figyelmét felhívni arra, hogy az a körülmény, hogy valaki a nemzetgyűlésen tett sértő kifejezés miatt felhivatik arra, hogy ezt a sértő kifejezést olyan helyen is ismételje meg, ahol azért felelősségre vonható, még nem jelenti azt, hogy az illető képviselő vogelfrei. T. képviselőtársam, mindenki azért, amit tesz és mond, ami a törvényekbe ütközik, ami esetleg másoknak a becsületét sérti, akkor is helyt kell állani és ha olyan helyen tette, ahol azért a kijelentéseért felelősségre nem vonható, akkor annak az egyénnek, aki ezen kijelentések által magát becsületében találva érzi, legelemibb joga, hogy felhívást intézzen az illetőhöz, hogy ismételje meg kijelentéseit olyan helyen, ahol azoknak a kijelentéseknek sértő voltáért tényleg felelősségre is vonhatja az illetőt. (Esztergályos János : Igen, karddal ! Mert tudja, hogy nem állunk ki karddal párbajozni ! — Barthos Andor : Azzal ne dicsekedjék 1) Nem, bocsánatot kérek, mert azt jelentette ki, hogy a bíróság előtt óhajtja felelősségre vonni. A kritika joga minden egyes közigazgatási tisztviselő ténykedésével szemben a nemzetgyűlés minden egyes tagját kétségtelenül megilleti. A kritikának is megvannak azonban a maga határai es a jogos kritika semmi körülmények között sem terjedhet odáig, hogy másoknak, közigazgatási tisztviselőknek, akik törvényes kötelességüknek tesznek eleget és azt teljesitik, egyéni becsületébe gázoljanak bele. E? már túlhaladja a jogos kritika határát, és ha ilyen esetek történnek, igenis meg kell adni a lehetőséget arra, hogy az illető az ő igazát a bíróságok előtt kereshesse, ahol azután az illető képviselő urnák viszont megvan a módja arra, hogy a független bíróság előtt az ő kijelentéseit igazolja. (Szeder Ferenc: Ismerjük!) Itt tehát egyáltalában nin.s szó arról, hogy a képviselő mentelmi joga megcsorbulna azáltal, hogy ilyen esetekben a nemzetgyűlés nem állapítja meg a mentelmi jog sérelmét, mert hiszen de fakto semminemű körülmény nem indokolná a jelen esetben, hogy az illetőket elzárjuk az ő igazságuk keresése elől. Elnök: A házszabályok érielmében még megilleti a zárszó joga a kisebbségi vélemény beadóját, vagy Györki Imre, vagy Rupert Rezső képviselő urat. A képviselő urak nincsenek jelen. A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom,- Kö-