Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXV. kötet • 1925. október 14. - 1925. november 6.

Ülésnapok - 1922-449

48 A nemzetgyűlés 449. ülése 1925. Vannak fülkék, ahol heten vagy többen zsúfolódnak össze a legelképzelhetetlenebb helyzetekben éjjelenként. Meg kell jegyeznünk, hogy padlás, konyha, vízvezeték, mosókonyha ismeretlen a ház lakói előtt, sehol egy kályha vagy valamilyena berendezés is, csupán a csupasz falak. Az ilyen fülkékért az uj lakásrendelet életbelépésekor 80 aranykorona havi bért, tehát körülbelül 1,600.000 koronát állapított meg«. Kérdezem tehát, nem háborodik-e fel az önök lelke és igazságérzete, amikor egy Krausz Jakabról hallják azt, hogy a szerencsétlen dolgozó munkást igy kiuzsorázza? (Szijj Bálint : Le a Krausz, Jakabokkal !) Ne nevessen ezen a képviselő ur. mert igen szomorú dolog az, amiről itt szó van (Szijj Bálint : Hiszen én is elitélem, ugy mint ön ! Épen azt mondtam, hogy le velük !) Azt hittem és mi mindnyájan azt hittük, hogy teremtünk az önök lelkében olyan lélektani pillanatot, amikor belátják, hogy itt Krausz Jakab . . . (Szijj Bálint : Azt nem kell teremteni, az már megvan ! Az is fáj, ha ön mellé állok? —Propper Sándor : Szavazzon és ne nevessen a képviselő ur ! — Szijj Bálint : Szavazni is fogok !) Mondom, arról az irtózatos erkölcstelenségről van szó, amely 1919 után felburjánzott, arról van szó, hogy amikor majd szavaznak ebben a kérdésben, amikor szavazniok fog kelleni, pártjára állanak-e a f elburjánzott erkölcstelenségnek, pártjára állanak-e a Krausz Jakaboknak, megengedhetőknek tartják-e azt, hogy Krausz Jakabok zsarolják Budapest és az ország különböző városainak nyomorgó lakosságát ? Az önök szavazata egyúttal ítélet is lesz majd ; Ítéletet fognak mondani a becsüietes magyar sajtó felett is; (Halász Móric : Nincs jogunk hozzá !) szavazatukban itélet fog foglaltatni, amely eldönti azt a kérdést, hogy szabacl-e a tisztességes magyar sajtónak üldözni ezt a felburjánzott erkölcstelenséget, vagy pedig nem. Ezt a kérdést is el fogják önök dönteni szavazatukkal. (Huszár Dezső : Ezt majd a bíróság dönti el !) Miután erős a hitem és meggyőződésem, hogy önök ugyanolyan mértékben és érzéssel mint én, mindent fel akarnak használni arra, hogy ez az átkos és káros erkölcstelenség, kapzsiság, amely itt felburjánzik a Krausz Jakabok részéről, az ország közéletéből gyökerestül kiirtassék, remélem, nem fognak hozzájárulni Vanczák János képviselőtársam kiadatásához. Ha pedig igen t. Nemzetgyűlés, megtörténnék az, amit az igen t. túloldal részéről ebben a pillanatban nem merek hinni, ( Rotkensíein Mór: Én igen!) hogy t. i. ebben az esetben is ki fogják adni Vanczák János képviselőtársamat, akkor ez biztatás, buzdítás lesz azok részére, akik a szerencsétlenség mélységéből és posványából szedik fel a gazdagságot, a kincseket. Ne tegyék ezt. Tartozik ezzel a nemzetgyűlés önmagának, saját tekintélyének és épen azért teljes tisztelettel kérem a t. Nemzetgyűlést, hogy az előadó ur javaslatát ne fogadja el. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök : Szólásra következik ? Perlaki György jegyző : Nincs senki feliratkozva. Elnök : Kivan még valaki szólni ? (Rubinek István szólásra jelentkezik.) Rubinek István képviselő ur kivan szólni. Rubinok István : T. Nemzetgyűlés ! Engem a legnagyobb mértékben meglep az az óriási energia, amelyet az ellenzék igen t. szónokai az egyes mentelmi ügyeknél kifejtenek, és felette csodálkozom azokon az érveken, amelyeket például előttem szólt igen t. képviselőtársam, Esztergályos János is felhozott, mert ezek az érvek semmi körülmények között sem indokolják és igazolják azt a tézist, amelyet ő beszéde elején felállított, de amelynek évi október hó 16-án, pénteken. alapján összes képviselőtársai is, akik ebben az ügyben felszólaltak, Vanczák János nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogának védelmében, fejtegetéseiket előadták. Itt nem arról van szó — de a többi eddig előfordult esetben sem, Vanczák János t. képviselőtársunkkal kapcsolatosan — vájjon a képviselő urat megillető mentelmi jog sérelmet szenved-e Vanczák János képviselő ur kiadatása esetén, mert hiszen azokban az eljárásokban, amelyek a büntetőbíróság részéről megindultak, valahányszor Vanczák János t. képviselő ur mentelmi jogát a vele szemben emelt vád esetén a nemzetgyűlés felfüggesztette, nagyon csekély kivétellel minden egyes esetben kiderült, hogy Vanczák János csak úgynevezett Strohmann volt, a cikket nem ő irta, a felelősséget a sajtótörvény értelmében azonban vállalnia kellett és a cikk iróját később nevezte meg, amikor már bírósági tárgyalásra került a sor. (Zaj a balés szélsőbaloldalon. — Rothenstein Mór : Vanczák nem Strohmann ! — Rupert Rezső : Nincs neki fogalma sem a sajtótörvényről ! — Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Vanczák a felelős szerkesztő !) Ha Rupert képviselőtársam megengedi, be fogok hozzá iratkozni külön tanfolyamra. (Várnai Dániel : Kitől kérjék a cikk szerzőjét, ha nem a felelős szerkesztőtől ?) Vegyünk példát arról a perről, amely majd most kerül tárgyalás alá. Vanczák János nemzetgyűlési képviselő ur mentelmi jogának felfüggesztését kérte a budapesti királyi büntetőtörvényszék megkeresése alapján az ügyészség sajtó utján elkövetett rágalmazás címén. A tényállás az volt, hogy a Népszava egyik számában cikk jelent meg, amelynek tartalmát Bethlen István gróf ministerelnök magára nézve sérelmesnek találva megadta a felhatalmazást a m. kir. ügyészségnek a büntetőeljárás megindítására. Megindult a büntetőeljárás és a m. kir. ügyészség a büntetőtörvényszék vizsgálóbirájának megkeresése alapján kérdést intézett a Népszava szerkesztőségéhez a cikk szerzőjére nézve. A Népszava szerkesztősége, mint az esetek tucatjaiban egyébként is, nem nevezi meg a cikk szerzőjét, (Farkas István : Joga van hozzá a sajtótörvény szerint ! — Halász Móric : Bujkálás ! — Rupert Rezső : A terror ellen való védekezés ! — Zaj. Elnök csenget.) következik tehát a sajtótörvény értelmében a felelős szerkesztő felelőssége. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Elnök : Csendet kérek ! (Farkas István : A kritikát sem tűri a kormány !) Farkas István képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni. Rubinek István : A felelős szerkesztő Vanczák János nemzetgyűlési képviselő ur. A bíróság tehát átir az ügyészség utján a nemzetgyűléshez a felelős szerkesztő nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztése céljából. Hosszú hónapok telnek el, amig az ügy tárgyalás alá kerül, (Farkas István : Szóval később lehet becsukni egy szocialistát ! Ez fáj Rubineknek ! — Drozdy Győző : Négy éve inditottam pert ott ülő képviselő ellen, ma sem tárgyalták le ! — Farkas István : Azokat a petíciókat, amiket a mandátumaik ellen beadtak, sohase veszik elő ! — Zaj.) mig végre a nemzetgyűlésen megtörténik a felelős szerkesztő nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztése. A biróság ekkor újra folytatja az eljárást és megidézi az illető nemzetgyűlési képviselőt. A nemzetgyűlési képviselő megjelenik a tárgyaláson, kijelenti, hogy a cikket nem ő irta és bejelenti, hogy a cikket Fényes László irta. Mi történik erre? A biróság kénytelen újra elhalasztani a tárgyalást (Zaj és felkiáltások a szélsőbaloldalon : Borzasztó !) és erre a tárgyalásra megidézi Fényes Lászlót, a cikk szerzőjét. (Folytonos zaj a szélső-