Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXV. kötet • 1925. október 14. - 1925. november 6.

Ülésnapok - 1922-449

A nemzetgyűlés 449. ülése ÍB25. évi október hó 16-án, pénteken. 43 kir. ügyészség kifogásolta, azért, mert a m. kir. ministerelnök sérelmére a cikk a következőket tartalmazza : (olvassa) : »A fordításhoz hűség, izlés és nem csekély mesterségbeli önérzet szükségeltetik, már pedig gróf Bethlen ur csupán a ferdítés, a félremagyarázás és a szenvedélyes füllentés vitézségi érmét tűzheti mellére, műfordítói munkájának kellő jutalmaként.« Másik helyen (olvassa): »A ministerelnök ur túlságosan elragadtatta magát a hazugságterjesztés szenvedélyétől és rá akart licitálni azokra, akik sajtóban és parlamentben már napok óta gyakorolják ezt a szennyes mesterséget.« Harmadik helyen (olvassa) : »Aki lakat alatt tartja az ártatlanokat, de az utcán sétáltatja a gyilkosokat, (Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Ez igaz !) aki tudja, hogy mit művelt az akasztófák alatt a siófoki nádasban és Orgovány erdejében a hazafias felbuzdulás, mely szemrebbentés nélkül kegyelmi tények fundamentumát épiti meg belőle, aki Izgat a hadisarc ellen, de hónapok multán hadisarcot fizettet nemzetével és aki összeférhetetlenségből műfordit, de kénytelen bíróság elé járulni, hogy semmiképen sem korrekt ügyek alól tisztázza magát, az egyelőre ne beszéljen semmiféle erkölcsről.« A kir. ügyészség a cikknek ezeket a kitételeit az 1914 : X'LI. te. 1. §-ába ütköző és 3. §-ának 1. és 2. pontja szerint minősülő, a 9. § 1. pontja szerint felhatalmazásra hivatalból üldözendő, sajtó utján elkövetett becsületsértés és rágalmazás vétségének minősiti és ezért kéri Vanczák János nemzetgyűlési képviselő, mint a Népszava felelős szerkesztője mentelmi jogának felfüggesztését, minthogy e cikk névtelenül jelent meg, a felelős szerkesztő pedig a cikk szerzőjét felhívás ellenére sem nevezte meg. A mentelmi bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, a vonatkozó cikkben foglaltak a bűncselekmények tényálladékát kimeríteni látszanak, az összefüggés a cselekmény és a képviselő személye közt nem vitás és zaklatás esete nem forog fenn. Ezért javasolja a mentelmi bizottság a t. Nemzetgyűlésnek, hogy Vanczák János nemzetgyűlési képviselő ur mentelmi jogát ebben az ügyben függessze fel. (Esztergályos János : Nem zaklatás, hanem embervadászat.) Elnök : Szólásra következik ? Perlaki György jegyző : Rupert Rezső Î Elnök : A képviselő ur nincs jelen, töröltetik. Következik ? Perlaki György jegyző : Györki Imre ! Elnök : A képviselő ur nincs jelen, töröltetik. Kérdem a t. Nemzetgyűlést, kiván-e még valaki szólni ? (Nem !) Ha senki szólni nem kivan, a tanácskozást befejezettnek nyilvánitom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Nemzetgyűlést: méltóztatnak-e a mentelmi bizottság jelentését a felhatalmazásra hivatalból üldözendő, sajtó utján elkövetett rágalmazás vétségével vádolt Vanczák János nemzetgyűlési képviselő mentelmi ügyében elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) Kimondom a határozatot, hogy a nemzetgyűlés a mentelmi bizottság jelentését elfogadta és Vanczák János képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben felfüggeszti. Következik a mentelmi bizottság jelentése a sajtó utján elkövetett rágalmazás vétsége miatt feljelentett Vanczák János nemzetgyűlési képviselő mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Nánássy Andor előadó : A Népszava 1924 július 11-iki számában »A jószivü háziúr« feliratú cikkben foglaltak miatt Krausz Jakab budapesti lakos feljelentést tett a Népszava szerkesztője ellen. A kir. törvényszék az eljárást megindította és a kir. főügyészség kéri a lap felelős szerkesztője, Vanczák János nemzetgyűlési képviselő menteimi jogának felfüggesztését, mivel a felelős szerkesztő felhívás ellenére sem nevezte meg a cikk szerzőjét. A cikk inkriminált részei a következők (olvassa) : »A gondnok ur el is követ minden lehetőt és lehetetlent, hogy a házba betelepített dolgos munkásembereket kiűzze, vagy legalább is azok közé olyan kreatúrákat juttasson, hogy a régi jövedelem minél nagyobb mértékben helyreálljon ... A zsarolás különben minden meg nem engedett módon folyik. A házmester utján néhány lakótól befogadott és könnyű örömeket szerző leányoktól beszedeti esetről-esetre az ágy rájáró után az illetéket és minden kapunyitásért 10.000, vagy 20.000 korona jár. A becsületes, dolgozó munkásokat, akik méltatlankodva tárgyalják eljárását, esténként cézári gőggel fogadja a kapualjban, amikor ott trónolva, mindenkibe belemar. A munkásasszonyokra reprodukálhatatlan kifejezéseket alkalmaz, kiszedi régi szótárából a megfelelő szavakat. Hatalmi tébolyában Gál Gyula nevű lakójának felmondás terhe mellett megtiltotta, hogy egyetlen házbelit is beengedjen fülkéjébe, vagy ő bejárjon valamelyikhez is.« (Esztergályos János : És még ez a Krausz Jakab pörölni mer !) A mentelmi bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, a cikkben foglaltak a bűncselekmény tényálladékait kimerítik, a személyi összefüggés a képviselő személye és a vonatkozó cikk között nem kétséges, zaklatás esete nem forog fenn, ennélfogva azt javasolja a t. Nemzetgyűlésnek, hogy Vanczák János nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben függessze fel. Elnök : Szólásra következik? Perlaki György jegyző : Rupert Rezső. Rupert Rezs : T. Nemzetgyűlés ! Csak igen röviden kívánom hangsúlyozni, hogy ezzel a jelentéssel szemben is ugyanaz az álláspontom, ami eddig volt ; hibáztatom, hogy a jelentésben nincs kinyomatva, hogy miféle tényállás alapján rójják Vanczák t. képviselőtársamnak terhére ezt a büntetendő cselekményt. Az előadó ur most előadta ugyan, hogy miről van szó, ezt azonban sajnálatomra házszabályszerünek el nem fogadhatom, mert egyszeri hallásra senki sem köteles megérteni azt a tényállást, amit itt előadnak. Lehetnek olyan bonyolult ügyek, amelyekben még hozzáértő, még jogászembereknek sincs talán annyi képességük, hogy az illető tényállás teljes analízisét ilyen rövid idő alatt elvégezzék és azzal szemben, észrevételeiket megtehessék; Lehet igen sok esetben egyszerű, átlátszó tényállásról szó, amikor ex abrupto is könnyű nyilatkozni, véleményt mondani, Ítéletet alkotni, azonban tiltakoznom kell még a legegyszerűbb esetekben is az ellen, hogy kinyomatott tényállás nélkül idejöjjenek és egy képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérjék. A legprimitívebb alkotmányos feltétele annak, hogy egy képviselő sorsa felett határozhassunk az, hogy előzetesen mód adassék a képviselőknek, az egész plénumnak és a távollevőknek is arra, hogy fogalmat alkothassanak arról, hogy azon az ülésen, amelyen az illető jelentés tárgyalásra kerül, miről lesz szó. Hiszen, ha azon a nyomtatványon, amelyet minden képviselő megkap, elő volna adva a tényállás, akkor talán sokan a távollevő képviselők közül is megjelenhettek volna, mert érdeklődésük felhivatott volna arra, hogy itt olyan tárgyról van szó, amelyhez ők is hozzá akarnak szólni. (Felkiáltások jobbfelől : Kötelessége mindenkinek, hogij megjelenjék !) x\zt indítványozom, hogy ez *a jelentés is adassék vissza a bizottságnak. Nincs másról szó, mint időveszteségről. Arról van szó, hogy ez az