Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXV. kötet • 1925. október 14. - 1925. november 6.

Ülésnapok - 1922-459

A nemzetgyűlés 459. ülése 1925 szöveg fogadtatván el, Rain'precht Antal képviselő ur indítványa elesik. Következik az I. fejezet, 1. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék felolvasni. Csik József jegyző (olvassa a törvényjavaslat 1. fejezetét és 1. §-ái, valamint 2. §-át, amelyek észre­vétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 3. § t.J Elnök : Kivan valaki szólani ? Hegymegi-Kiss Pál képviselő ur kivan szólani. Hegymegi-Kiss Pál : T. Nemzetgyűlés! Javaslom, hogy a 3. § utolsó bekezdése a 10 000 korona arany­értékének megfelelőleg számittassék át s amennyi­ben a nemzetgyűlés ezt a javaslatot elfogadná" a javaslat többi részét a pénzügyi bizottság sürgősen igazitsa ki és ugy terjessze a nemzetgjmlés elé. Azt hiszem, hogy az általános vita során elhang­zott szónoklatokból kifolyólag is, valamint a sajtó­ban is erre nézve már az álláspontok tisztázódtak. Mi magunk részéről a 12.500-as helyett a 10 000 ko­ronás osztószámot kivánjuk, amely sokkal meg felelőbb, mert a tizes egység rendszerén alapul. Ennélfogva itt a 3. §-ban az ötvözetekre vonatkozó rendelkezéseket kérjük e 10.000 koronás számnak megfelelően átszámítani, és amennyiben a nemzet­gyűlés ezt a javaslatot elfogadná, kérjük a törvény­javaslat többi részét visszaadatni a pénzügyi bizott­sághoz, hogy azt, a pénzügyi bizottság megfelelően dolgozza át. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.J Elnök : Szólásra következik ? Csik József jegyző : Feliratkozva senki sincs ! Elnök : Kivan valaki szólani ? (Nem !) Ha senki szólani nem kíván, a vitát bezárom. A pénzügy­minister ur kíván szólani. Buü János pénzügyminister : T. Nemzetgyűlés ! Én kifejtettem azt az álláspontomat, hogy ami az osztószámot, vagy megforditva : a szorzószámot illeti, én e tekintetben mindenkinek meggyőződé­sét tisztelem, becsülöm, mert azt láttuk, hogy ugy az egyik mellett mint a másik mellett voltak figye­lemreméltó érvek. (Ugy van! jobb felöl.) Hogy tehát félreértés ne legyen, újra leszögezem, itt nem lehet ex katedra beszélni akár e mellett, akár a mellett a megoldás mellett. Én felhoztam azokat az indokokat, amelyek a kormányt vezették a 12.500-as szorzószám megválasztásában. Ezek alap­ján ezt fenn is kell tartanom, kérem tehát, hogy Hegymegi-Kiss Pál képviselő ur indítványát, amely tulajdonképen lényegében ellenkezik az egész javas­lattal, méltóztassék mellőzni. (Helyeslés jobbfelöl.j Elnök : A tanácskozást befejezettnek nyilvání­tom. Következik a határozathozatal. Hegymegi Kiss Pál képviselő ur indítványa ellentétben áll a 3. §-szal, így szembeállítva fogom feltenni a kér­dést. Kérdem a t. Nemzetgyűlést : méltóztaínak-e a 3. §-t eredeti szövegében, szemben Hegymegi-Kiss Pál képviselő ur indítványával elfogadni, igen vagy nem 1 (Igen ! Nem !J Kérem azokat a képviselő urakat, akik az eredeti szöveget fogadják el, szíves­kedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség. Az ere­deti szöveg fogadtatván el, Hegymegi-Kiss Pál kép­viselő ur indítványa elesik. Következik a 4. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék felolvasni. Csik József jegyző (olvassa a 4. §-t, amely észrevétel nélkül elfogadtalik. Olvassa az 5. §-t). Elnök: Rainprecht Antal képviselő ur kíván szólani. Rainprecht Antal : T. Nemzetgyűlés \ Tisztelettel indítványozom, hogy : »Magyarországnak címert tartó angyalokkal« szavak után következő »Magyar király ság« körirat helyett a »Viribus Unitis« alkalmaztas­sék. —(Zaj jobb felől.) — Ugyanis, hogy konzekvens legyek magamhoz, az előbb javasolt koronának a múlthoz viszonyítva szimbolikus jelentősége van, amely a címerünkben is szerepel, s ameiy akkor is szerepel, hogy ha nem vagyunk királyság. Holott a királyság problematikus megállapítás, lehet téves, évi november hó 3-án, kedden. 307 mert lehetséges, hogy az ország többsége nem áll a magyar királyság álláspontján. —(Ugy van! a szélsőbaloldalon. Nagy zaj és ellenmondások jobb­fßlöl. — Rothenstein Mór: Hol van a király 7) Épen ezért tisztelettel inditványozom a »Viribus Unitis« körirat alkalmazását, mert amig a király­ság kérdésében nem vagyunk egyek, addig abban egyek vagyunk, hogy »Viribus Unitis«, egyesilett erővel még sokat lendíthetünk hazánkon. — (Zaj fobbfelől. — Esztergályos János : Inkább a mostani kormányzás jelszavát tegyék oda, ez ki fogja fejezni tisztán a pénz értékét ! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Kivan valaki szólni! (Nem !) Ha senki szólni nem kíván, a vitát be­zárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. A törvényjavaslat 5. § ával szemben Rainprecht Antal képviselő ur módosító indítványt tett, amely ellentétes az ere­deti szöveggel, ezért szembeállítva fogom feltenni a kérdést. Kérdem a t. Nemzetgyűlést : méltóztalik-e az 5. §-t eredeti szövegezésében, szemben Rainprecht Antal képviselő ur módosító indítványával el­fogadni, igen vagy nem ! (Igen ! Nem !) Kérem azokat a képviselő urakat, akik az eredeti szöve­get fogadják el, szíveskedjenek felállani. (Megtörté­nik.) Többség. Áz eredeti szöveg fogadtatván el, Rainprecht Antal képviselő ur módosító indítványa elesik. Következik a 6. §. Kérem a jegyző urat, szí­veskedjék felolvasni ! Csik József jegyző (olvassa a 6. §-t). Elnök : Az előadó ur kivan szólni. Őrffy Imre előadó : T. Nemzetgyűlés ! (Halljak ! Halljuk !) Kérem a szakasz ötödik bekezdésében a szakasz végén a »pénzverőbe szállítani« szavak közé a »kell« szót beszúrni, ugy hogy a »pénz­verőbe szállítani« szavak helyébe »pénzverőbe kell szállítani« szavak tétessenek, amennyiben nyilván nyomdai hibából a »kell« szó kimaradt. (Helyeslés.) Elnök: Kivan-e valaki szólani? (Nem!) Senki szólni nem kívánván, a vitát bezárom, a tanácsko­zást befejezettnek nyilvánítom. Következik a hatá­rozathozatal. A 6. § 1., 2„ 3, 4. és 6. bekezdései meg nem támadtatván, azokat elfogadottaknak je­lentem ki. Az ötödik bekezdéssel szemben az elő­adó ur adott be módosító inditványt, amely ellen­tétben van az eredeti szöveggel, tehát szembeállí­tom azt az eredeti szöveggel. Kérdem tehát : mél­tóztatik-e az eredeti szöveget szemben az előadó ur módosító javaslatával elfogadni, igen vagy nem ? (Nem !) A nemzetgyűlés az eredeti szöveget nem fogadta el és igy az 5. bekezdést az előadó ur indítványával jelentem ki elfogadottnak. Következik a 7. §. Kérem a jegyző urat, szíves­kedjék a szakasz szövegét felolvasni. Csik József jegyző (olvassa a 7—8. §-okat, amelyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 9. §-t). Rainprecht Antal: T. Nemzetgyűlés! A 9. § teljes egészében való törlését inditványozom, ameny­nyiben ez fölösleges és magától értetődő megálla­pítás. Azt nem tartom művészetnek, hogy a buda­pesti főintézet aranyrudakért bankjegyeket ad, én megforditva azt tartanám művészetnek, ha papirért aranyat kapnánk ott. Én tehát ezt a szakaszt mint teljesen fölösleges és tárgytalan intézkedést tör­lésre javaslom. Elnök : Kivan még valaki szólani ? (Nem !) Ha senki szólni nem kivan, a vitát bezárom. A pénz­ügyminister ur kivan szólani. Bud János pénzügyminister : T. Nemzetgyűlés ! Meg vagyok győződve arról, hogyha igen l. kép­viselőtársam ismerné a valutatörvényeket, ezt az indítványát nem tette volna meg. Ez az intézke­dés ugyanis lényeges alkatrésze minden valuta­törvénynek, amely megadja a lehetőséget arra, 47*

Next

/
Oldalképek
Tartalom