Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXV. kötet • 1925. október 14. - 1925. november 6.

Ülésnapok - 1922-457

A nemzetgyűlés 457. ülése 19.25. évi október hó 30-án, pénteken. 283 tartsák tiszteletben, s annak igénybevételét a haza minden polgára számára egyenlően tegyék lehetővé?« Elnök: Kérem képviselő urak, nincs elegendő csend a nemzetgyűlésben, méltóztassanak helyüket elfoglalni. Petrovits György jegyző (továbbolvassa) : »Mielőtt egyes konkrét eseteket sorolnék fel a hatóságok eljárásának igazolására, általánosságban kívánok reá mutatni bizonyos, a gyülekezés és gyűlések tartása körüli állapotra Magyarországon. Mindenekelőtt meg kell állapitanom, hogy nálunk általában sokkal több gyűlést jelentenek be és tartanak, mint a nyugati országokban. Másutt és az azelőtti időkben nálunk is a gyűlések tömegével legfeljebb általános választásokat megelőző időkben találkoztunk, egyébként pedig rendesen a képviselői beszámolók s egy-egy párt évi egy-két nagy gyűlése tölti ki a politikai propaganda kereteit. Nálunk most ennek ellenében hétről-hétre tartatnak gyűlések az ország legkülönbözőbb helyein. Megengedem, hogy a háborút követő évek gazdasági és megélhetési nehézségei és az ezekkel kapcsolatban íelmerülő politikai vonatkozású kérdések hálás anyagot szolgáltattak gyűlések és beszédek tartására. Kétségbe kell azonban vonnom azt, hogy a népnek a túlzott rendes hivatásától és foglalkozásától elvonó politizáláshoz való szoktatása, mely rendes és normális viszonyok között sem egészséges tünet, a jelenlegi még mindig nehéz, viszonyok között a köz érdekében álló Jenné. Épen a mai viszonyok között, amidőn a vesztett háború és az azt követő forradalmak következtében beállott nehéz megélhetési viszonyok folytán — különösen a kisebb erkölcsi erővel rendelkező egyének körében — bizonyos ingerlékenység és elégedetlenség le nem tagadható, az indulatoknak és szenvedélyeknek gyakran történő felkavarása helyett szükséges volna a lelkek nyugalmának helyreállítása és olyan lelki atmoszféra megteremtése, amelyben az emberek a túlzott politizálástól és ennek izgalmaitól mentesen dolgozhatnak. Ha a közrend és a közbéke veszélyeztetettnek nem látszott, soha nem tiltottam be semmiféle gyűlést s a politikai élet normális keretein belül való politikai propaganda megakadályozására a hatóságokat nem utasítottam. Viszont azonban nem utasíthatom a helyi hatóságot, hogy minden gyűlést engedélyezzen, mert a helyi hatóságok ismerik legjobban az ottani helyi viszonyokat, ugy a gyűlést egybehívok személyiségében rejlő garancia és a gyűlés színhelyéül választott hely alkalmas és megfelelő volta tekintetében, valamint a tekintetben is, hogy a néphangulat, vagy esetleg a közelmúlt időkben tartott gyűlések alkalmával szerzett tapasztalatok nem olyanok-e, amelyek alapján a gyűlés megzavarásától s a közrend és béke megbontásától alaposan és indokoltan lehet tartani. (Kabók Lajos : Ujabb buzdítás a gyűlésbetiltásra !) Természetesen a hatóságoknak kötelessége a gyűlések iránti bejelentéseket a legtárgyilagosabban elbírálni, amely kötelességüknek túlnyomó részben meg is felelnek, s ha ennek ellenkezőjét tapasztaltam, vagy tapasztalnám a jövőben, ugy azt nem hagytam s a jövőben sem hagynám orvoslás nélkül. Az interpelláló képviselő ur állításával szemben le kell szegeznem, hogy gyűléseknek nyílt téren való megtartására engedély általában senkinek sem adatott, továbbá, hogy a képviselő urak beszámolói úgyszólván mind tudomásul vétettek, végül, hogy a szociáldemokrata párt gyűléseinek bejelentései épen oly tárgyilagossággal bíráltainak el, mint bármely más párté, sőt előfordult az is, hogy egy keresztényszocialista gyűlés tudomásul nem vételének indokai között az is szerepelt, hogy ugyanazon községben és napon már két szociáldemokrata gyűlés engedélyeztetett. A közigazgatási hatóságok a gyűlések engedélyezése körül a gyülekezési jog szabályozásáról alkotott 11 £04/1921. M. E. sz. rendelet végrehajtása tárgyában kiadott 6000/1922. B. M. számú rendelet értelmében járnak el. Ha a hatóságok a gyűlés bejelentését nem vették tudomásul, az rendszerint azért történt, mert a bejelentések a fenti rendeletben előirt kellékeknek meg nem feleltek. így az elmúlt íélesztendőben több gyűlés megtartása nem engedélyeztetett azért, mert a bejelentők beadványukban a gyűlés színhelyéül nyílt uica területet jelöltek meg, holott a fenti rendelet 1 §-a értelmében politikai jellegű vagy általában minden egyéb népgyűlés csakis zárt vagy bekerített helyen engedélyezhető. (Szoc. dem. párt 1925 szeptember 5. Győr és keresztényszocialista bánya- és kohómunkások augusztus 2. Felsőgalla.) Ugyancsak többizben meg kellett tagadni az engedélyt azért, mert a bejelentésben nem volt feltüntetve, hogy a kérelmezők minő foglalkozást űznek és pontos lakcímük hiányában az sem voll megállapítható, hogy kérelmezők ottani lakosok-e, már pedig a rend fentartására a hatóság előtt ismeretlen egyének nem vállalkozhatnak, illetőleg ily vállalkozás a hatóság által el nem fogadható. (Földmives Szövetség július 4. Szarvas.) Több esetben a beszámoló gyűlés napirendjét mulasztották el pontosan megjelölni, vagy a beszámolót tartó képviselőn kívül felszólalók névszerinti megnevezését hagyták el. (Knallër szeptember 27. Dunaharaszti.) Gyakran előfordult, hogy a kérelmezők a népgyűlés tartására, illetőleg nagyobb tömeg befogadására alkalmatlan helyet jelöltek meg. Máskor a bejelentés a gyűlés színhelyéül oly helyet jelöltek meg, melyet az afölött rendelkezni hivatott személy a gyűlés megtariására nem volt hajlandó átengedni. (Szoc. dem. párt október 15. Nagykanizsa.) De politikai népgyűlés helyéül oly egyesület helyiségét is megjelölték, amely egyesület csakis az alapszabályaiban meghatározott működést fejthet ki, s amelynek körébői a politika teljesen ki van zárva (Szoc. dem. párt július 19. Szolnok.) — majd a gyűlés engedélyezését kérők szónokként oly egyént kívántak szerepeltetni, akinek korábbi működése a közönség nagy köre előtt annyira ellenszenves, hogy nyilvános népgyűlésen való felszólalása a közönség békéjének és nyugalmának veszétyeztetése nélkül megengedhető annál kevésbé volt, mivel az ugyanott azelőtt tartott népgyűlés rendje többizben megzavartatott. (Szoc. dem. párt augusztus 9. Nyíregyháza.) Mindebből megállapítható, hogy a gyűlések betiltásának leginkább közbiztonsági indokai voltak, vagy pedig, hogy a kérvényezők személye nem nyújtott kellő biztosítékot a bejelentett gyűlés zavartalan lefolyására és egyáltalában nem állítható, hogy a helyi hatóságok a szociáldemokrata párt gyűléseit, legkevésbé ped g képviselői beszámolókat rendre és ok nélkül betiltanák. Konkrét, jogos panaszok esetén mindig hajlandó vagyok fellebbviteli utón a mutatkozó sérelmeket orvosolni. Tisztelettel kérem a nemzetgyűlést, méltóztassék válaszomat tudomásul venni. Budapest, 1925. évi október hó 26-án. Rakovszky s. k., m. kir. belügyminister.« Elnök : Kíván az interpelláló képviselő ur szólni ? Malasits Géza : T. Nemzetgyűlés ! Csak nagyon röviden óhajtok pár szót szólni. Mindenekelőtt konstatálni kívánom, hogy a belügvminister ur a világ legzseniálisabb mellébeszélője, (Mozgás a jobboldalon.) mert én nem azt kérdeztem tőle, amire választ ad, hanem azt kértem, hogy Magyar-