Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXV. kötet • 1925. október 14. - 1925. november 6.

Ülésnapok - 1922-457

 nemzetgyűlés 457. ülése 1925. évi október hó 30-án, pénteken. 275 arra amit ő csinál, a káosz szót használom. (Bud János pénzügyminister : Már többször hallottam ezt !) T. pénzügyminister ur, ne méltóztassék azt mondani, hogy többször hallotta ezt, mert ön is nagyon jól tudja, hogy másképen intézkedett, mint ahogyan [beszélt. A minister ur biztosan bebizonyíthatja nekem, hogy nem volt káosz akkor, amikor én ezt esetleg mondottam, de azt is hozzáteszem, hogy én még soha nem mondottam ezt t. pénzügyminister ur ! Ez az első eset, amikor bejósolom, hogy a tervezet káoszt jelent. Nem mondom, hogy nem tévedek — mindenki tévedhet, de a pénzügyminister ur is tévedhet, — ha pedig a pénzügyminister ur három hónapi hosszas tár­gyalás után akkor, amikor már nemcsak a zsur­nalisztika mondott véleményt, hanem a kormány­párti közgazdászok egész sora vonult fel és tilta­kozott a 12.500-as osztószám ellen és mondotta azt, hogy a t. pénzügyminister ur pedig ezt nem fogja keresztülvinni, ezt az osztószámot nem fogja behozni, mert az ő nézetük szerint — és azt hiszem., hogy ezt nem tagadják le — szintén káosz lesz a végrehajtás során, joggal mondhatom, hogy káosz lesz (Bud János pénzügyminister : Miért ?) Azok a t. urak bizonyára jelentkezni fognak. (Bud János pénzügyminister : Miért lesz káosz ?) Meg vagyok róla győződve, hogy a minister urnái közülünk igen sokan fognak jelentkezni, s ezt nem fogják leta­gadni, amit most róluk mondottam. (Kabók Lajos : A kisexisztenciák ki lesznek fosztva ! -— Bud János pénzügyminister : Bizonyítani fogom az ellenkező­jét. — Zaj.) Magának a kormánypártnak a tagjai is el voltak határozva, hogy ezt a javaslatot meg­buktatják. Amikor önök pártértekezletet tartot­tak, akkor ott kijelentették, hogy ez nem párt­kérdés, tehát mindenki meggyőződése szerint szavazhat. Ennek ellenére épen a ministerelnök ur volt az, aki ötször szólalt fel abban az értelem­ben, hogy fogadják el a 12.500-as osztószámot. (Bud János pénzügyminister : Honnan veszi ezt a t. képviselő ur ? — Zaj.) A t. ministerelnök ur és azok a t. urak, amikor arról volt szó, hogy itt előttünk exkuzálják magukat, hogy miért teszik ezt, azt mondották, hogy »hiszen ez jelentéktelen kérdés, és már egészen más kérdésben is — igy mondották -— alávetettük a nézetünket a minister ur nézetének«. Én megbecsülöm ezt a párthüsé­get. Helyes ! De ha egy olyan kérdésben kell állást foglalnom, amely nem politikai kérdés, hanem ex asse közgazdasági kérdés, ahol arról van szó, hogy a nép jóléte forog kockán . . . (Gr. Hoyos Miksa : Miért forogna kockán ? — Várnai Dániel : Mind­járt megmondom én is ! — Zaj.) Rá fogok térni erre is t. képviselő ur, de nem vagyok abban a helyzetben, hogy öt ideát fejte­gessek egyszerre. De különben, hogy kedve legyen a képviselő urnák, mindjárt megmagyarázom, hogy miért? (Várnai Dániel : Hoyos képviselő ur nem tudja ezt ! — Zaj.) Méltóztassanak megengedni, hogy e tekintet­ben fel világosítást adhassak. Ha meggondolom a dolgot, ugy azt látom, hogy ki van zárva, hogy az egyszerű nép a 12.500-as osztószám alapján szá­molni tudjon és igy olyan emberek részéről, akik nem a legális kereskedelem képviselői, hanem akik az utolsó években, mint kereskedők jutottak be a kereskedők közé, egyszerűen ki lesz használva (Igaz ! Ugy van ! a baloldalon.) és igy a minister ura csalók és a becsapók alá adott lovat. (Hoyos Miksa gróf : A tizezres osztószám épen ilyen ! — Bud János pénzügyminister : Sőt még inkább ! — Lendvai István : Nincs az a rendszer, amelyet ki ne használnának !) Az én véleményem az, hogy abban a pillanatban, amikor a négy nullát elhagyjuk, a becsapódás, a károsodás lehetősége ki van zárva. Ha el is vesszük a négy nullát, akkor is tudják, hogy azért a pénzért milyen értéket adtak azelőtt és milyet ma. A 12.500-as számnál addig, amig száz­ezer koronával, vagy egy millióval, vagy egy mil­liárddal számol, a t. képviselő ur a nyolccal való osztást igen könnyen tudja eszközölni. Talán az egyszerű nép is tud azzal boldogulni, de abban a pillanatbán, ha pl. átakar számítani 1,379.000 ko­ronát, akkor önnek egy átszámítási kulcsot kell viselnie a zsebében, azért, hogy ön, aki pedig leg­intelligensebb osztályához tartozik a társadalom­nak ebben az országban, azt átszámíthassa. Meg­jegyzem, ha óvatos ember, azt fogja mondani "a hivatalnokának : legyen szives, kontrolláljon engem, hogy nem tévedtem-e, vagy nem csaptak-e be engem. T. képviselőtársaim, önök kénytelenek lesz­nek kurzusokat nyitni a perifériákon mindenütt s megmagyarázni az embereknek, hogy voltaképen hogyan és miként számítsák át az összegeket. Tanítókat kell majd kiküldeni, s amint tegnap egy képviselőtársam a pénzügyi bizottságban már mondta, ő maga fog odaállani és előadást fog tartani, hogyan és miképen kell számolni, nehogy az emberek becsapassanak. Egy kormánypárti képviselő mondta ezt. (Lendvai István : Pénzügyi vándortanítókat !) Ugy van, pénzügyi vándor­tanítókat. Egy ujabb foglalkozás lesz ez, amelyre szívesen fognak vállalkozni. Tisztelt képviselőtársaim, én, aki egész éle­temben azon dolgoztam, hogy a kereskedelem és ipar tisztaságát minden tekintetben fentartsam és azt szolgáljam, azt mondom önöknek : egész sora a törvényszéki tárgyalásoknak fog következni, amelyeken becsapásokról és csalásokról lesz szó, mert az emberek nem fogják tudni kiismerni ma­gukat. Én becsülöm t. képviselőtársaim tehetsé­gét, de már tegnap igazoltam ezt egy példával. Megmondtam egyik képviselőtársamnak, hogy tessék ezt és ezt az összeget átszámítani és az illető képviselő ur erre nem volt képes. Sőt Vá­zsonyi Vilmos t. képviselőtársam, aki kitűnő jo­gász, őszintén kijelentette, hogy igazán nem érti és nem tudja átszámítani. Végtére minden lehetséges, és én azt mondom önöknek, hogy a kereskedelem és ipar szempont­jából ez abszolúte jelentéktelen kérdés. A keres­kedő, aki annyi tabellával és annyi mindenféle valutával számit, ezt is le fogja nyelni és a keres­kedőket és iparosokat ebből kár nem éri, ha neki ismét egy ujabb valutával kell számítania ; ha neki, akinek eddig csak külföldi valutákkal kel­lett számolni, most már koronáról kell átszámítania a pengőre és ugy számítani ki a további valutát. Tessék elhinni, hogj" a kereskedők és iparosok között is lesznek sokan, akik, különösen az első időkben, tévedni fognak. De azért magam azt mondom, hogy a mi foglalkozásunkra nézve az uj átszámítás abszolúte nem jelentékeny és ebből a szempontból meg lehet valósítani. Szeretném azonban csak azt az egyet tudni, milyen hátránya van a tizezres szorzószámnak ? Ezt szerettem volna tudni s ezért tegnap kérdést intéztem a pénzügyminister úrhoz, azonban a mi­nister ur mindenről beszélt, csak arról az egyről nem, hogy melyek azok a hátrányok, amelyek a tizezres szorzószámmal járnak. Ezt nem tudom megérteni. A minister ur még komplikálta a helyzetet azzal, hogy egy teljesen uj valuta elé állított bennünket. Konstatálom, hogy ezzel azután jóformán az egész- világon nekünk lesz a legalacsonyabb nivóju stantardunk, ami a pengőt illeti. Nem hiszem, hogy volna a világon alacsonyabb ezüst, vagy aranyérték. (Bud János pénzügyminister : A tízezressel mi lett?) Felelni fogok, csak ezt a témát be akarom fejezni. Ismétel­ten kérdezem, hogy mi szükségünk volt nekünk az ujabb valutára való áttérésre? Miért nem méltóz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom