Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXV. kötet • 1925. október 14. - 1925. november 6.

Ülésnapok - 1922-448

20 A nemzetgyűlés 448. ülése 1925, évi október hó15-én, csütörtökön. ; Rassay Károly : TV Nemzetgyűlés ! Magához a kérdésnek érdeméhez nem kivánok hozzászólni, csupán az igen t. elnök urnák most elhangzott enunciáoiója kényszerit arra, hogy a, kérdéshez mégis néhány megjegyzést fűzzek. Én a házszabály helyes kezelése szempontjából helyesebbnek tartom, ha az elnök urnák saját elhatározásából nem aíkottatik precedens. Az igen t. elnök nr alkalmazza azokat a szabályokat és azt az eljárást, amit a nemzetgyűlés házszabályai a megfelelő esetre előirnak. Ha pedig az igen t. elnök ur ugj

r látja, hogy a házszabálynak hézaga van, ezt ne a saját elhatározásával méltóztassék betölteni, hanem a házszabályok módositása iránt, az ott lefektetett eljárás megindítása iránt intézkedni. Meg kell azonban vallanom, hogy én a jelen esetben nem látom alkalmazhatónak azt a 235. §-t, amelyre az igen t. elnök ur utalt, mert e szakasz világos szövegezéséből, értelméből, valamint az annak létrejötte alkalmával lefolyt vitákból, amennyire visszaemlékszem, meg kell állapitanom azt, hogy ez a szakasz csak arra az esetre alkalmazható, ha az ülés folyama alatt merül fel azonnali intézkedés szüksége. Márpedig ha at. elnök ur a házszabályoknak azt a hiányát fedezi fel, hogy a sértő inditványok tekintetében a házszabályok nem adják meg az elnöknek a visszautasítás jogát, akkor ez nem olyan eset, amely az azonnali intézkedés szükségét involválja, hanem olyan, amelynek tekintetében az elnök urnák a házszabály megfelelő módositása iránt kell javaslatot tenni a megfelelő alkotmányos formák között. Amiért tehát én felszólaltam, azt abban összegezhetem, hogy nem járulhatnék még hallgatólag sem hozzá ahhoz, hogy olyan házszabálymagyarázat nyerjen itt hallgatással szankciót, amèly a 235. § keretén belül módot adna a jelen felmerült esetben a többségi házszabályhatározat kiprovokálására. A nemzetgyűlés házszabályainak ez a rendelkezése világosan arra az esetre vonatkozik, ha tárgyalásközben merül fel valamely nemzetgyűlési házszabályszakasznak kétes értelmezése. Ebben az esetben igenis módja van az elnöknek megfelelő módon a Ház határozatát, véleményét provokálni. De olyan esetben, amidőn bár a házszabályoknak hiánya fedeztetik fel, de azonnali intézkedés nem szükséges, csak szabályszerű házszabálymódositás utján iehet a hézagot a házszabályból eltünetni. Elnök : Propper képviselő ur kivan szólni. Propper Sándor : T. Nemzetgyűlés ! Végtelenül sajnálom, de az elnök ur kijelentései nem hatottak rám megnyugtatóan, azokba belenyugodni nem tudok. Ismételten kijelentem, az államfő személyét sérteni nem akartuk, de viszont a nemzetgyűlés, mint szuverén testület bizonyos tekintetben kénytelen ezzel a kérdéssel foglalkozni. (Várnai Dániel : Joga van ahhoz.) Hogy egyebet ne mondjak, amikor a költségvetésnek a kormányzóságra vonatkozó részét tárgyaljuk, teljesen kizárt dolog, hogy a kormányzóságot és a kormányzó személyét a vitába bele ne vonjuk. Lehetnek más kérdések is. Ha a kormányzó felelősségéről rendelkező 1920 : I. te, szóbakerül, akkoris vitába vonatik. Nekünk azonban nem ez volt a célunk, hanem az, hogy végre ezt a kérdést megfelelő módon rendezzük. Ha a sértő kifejezésnek egyszerűen igy való megállapítását elfogadjuk, akkor a jövőben az ellenzéknek akármelyik írására, beadványára, annak egy mondatára vagy szótagjára rá lehet húzni ezt a sémát és meg lehet állapitani róla, hogy sértő kifejezést tartalmaz, mert hiszen minden attól függ, hogy ki milyen körben forog, melyik kaszinóban nevelkedett vagy pedig, ha az ellenzéket ei akarják nyomni, még magas kaszinói nevelés nélkül is akármire rámondhatják, hogy sértő és az okmányt egyszerűen elsülyesztik a nemzetgyűlés papírkosarába. Végtelenül veszedelmes tehát ennek a kérdésnek űyetén való elintézése, Nem nyugodhatunk bele abba sem, hogy az elnök ur a házszabályok szellemét említi és még hozzá a jótékony szellemét, mert valamely törvénynek vagy szabálynak a szelleme akkor kerül alkalmazásba, ha a törvénynek vagy a szabálynak betűje nem rendelkezik expressis verbis. Ha a törvény betűje rendelkezik, akkor a törvény szelleme egy pillanatra hallgatni kénytelen. Ebben az esetben betűszerinti rendelkezés van a 195. §-ban, (Györki ínire : Nem is vitatható!) amely az elnököt arra kötelezi, hogy a törvényjavaslat formájában benyújtott indítványokat nyomassa ki és osztassa szét. Ha pedig már a házszabályok szelleménél tartunk, nekem az a szerény nézetem, hogy minden törvényt és minden szabályt a kiterjesztő, nem pedig a megszorító értelemben szabad magyarázni. (Ugy vanl balfelöl.) Ennek a kiterjesztő értelemnek ebben az esetben nem látjuk nyomát. Különben is, mi nem kérünk kegyeket. Amennyiben a mi beadványaink, vagy előterjesztéseink ezekbe az általunk el nem fogadott és el nem ismert házszabályokba ütköznek, méltóztassék csak ugy, amint eddig méltóztatott cselekedni, a házszabályok értelmében eljárni. (Györki Imre : Lenyaktilózni I) De azt nem tűrhetjük, "hogy a nemzetgyűlés többségi pártja még a saját maga alkotta házszabályokat se tartsa be, és rendszerint ugy ne tartsa be, hogy azt az ellenzék hátrányára magyarázza. Elnök : Rassay Károly képviselő urnák a házszabály 235. §-ára vonatkozó magyarázatára annyit kivánok megjegyezni, hogy a jelen esetben alkalmazhatónak látom a 235. §-t, mert a házszabály előre nem látott eseteknél kétségtelen rendelkezést nem tartalmaz. Már pedig hasonló esetekben, ha az irásos beadvány sértést tartalmaz, rendelkezik a házszabály. Itt hiatus van, amelynek pótlására a 235. § alkalmazása volna helyén, de én mégegyszer hangsúlyozom a képviselő úrral szemben, hogy épen a kisebbségi jog védelme szempontjából nem kivánom most, a történt felszólalások után sem a 235. § alkalmazását. Rassay képviselő ur kivan szólani. Rassay Károly : T. Nemzetgyűlés ! Bocsánatot kérek, hogy mégegyszer igénybeveszem a felszólalás jogát, de ezt oly súlyos kérdésnek tekintem, hogy nem mehetek el egyszerűen hallgatással az elnök ur második enunciációja mellett sem. Ha ez a megállapítás, amit az elnök ur most kifejtett, helytálló volna, akkor ki kell jelentenem, hogy a házszabály teljesen labilis materiává lenne. (Ugy vart !) Ez azt jelentené, hogy a 235. § módot nyújtana az elnök urnák arra, hogy mindazokban az esetekben, amikor valami hiányát látná a házszabályoknak, abban a pillanatban az ülésen megkötött hozzászólási lehetőséggel rögtön határozatot provokáljon. Engedelmet kérek, — és ezt kijelentem itt teljes komolysággal — a házszabályrevíziós bizottságnak e szakasz megszövegezésénél nem ez volt a célja, nem ezt akarta, a kifejlődött vita során ilyen gondolatot a bizottság egyhangúlag elutasitott volna magától és ilyent soha magáévá nem tett. Én tehát nem járulhatok hozzá ahhoz, hogy ilyen magyarázattal ilyen eredményhez vezessen ez a szakasz. (Györki Imre : Ez a szellem !) Az igen t. elnök ur ebben a ház szabály-magyarázatában a szakasz további kritériumát mellőzi, ez pedig az lenne, hogy azonnali intézkedés szüksége forog fenn. Énnek a szakaszba való bevétele világosan azt célozta, hogy amikor az ülés tartama alatt merül fel az azonnali intézkedés szüksége, mert ennek hiánya, a tárgyalás folytatását