Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXV. kötet • 1925. október 14. - 1925. november 6.

Ülésnapok - 1922-455

A nemzetgyűlés 455. ülése 1925, A belügyminister ur rendeletéből azt magyarázza ki a vidéki hatóságok egyrésze, hogy mert be van tiltva az utcai árusítás, nem szabad a vasúton sem szállítani és az előfizetőkhöz sem szabad házhoz szállítani a Népszavát. (Dénes István : Engem azért vontak felelősségre a t. főszolgabirák, mert elő­fizetője vagyok !) Itt van azután egy levél, amely azt igazolja, hogy a vecsési csendőrség megfogta az újságkihor­dót, megkérdezte, hogy hova hord lapot, a csend­őrökkel kellelt mennie és azokhoz a házakhoz kellett vezetnie őket, ahová a Népszavát kihordja, (Baticz Gyula : Hallatlan, pfuj !), a csendőrök az­után házról-házra mentek és összeszedték az elő­fizetőknek küldött Népszava-példányokat. (Felkiál­tások a szélsőbaloldalon : Hallatlan ! —- Györki Imre : Ez a konszolidáció ! — Peyer Károly : Remélem, megmondta a minister ur MacDonaldnak, hogy igy csinálja !) Ha azt látják az alárendelt hatósági közegek, hogy a belügyminister ur igy dolgozik, teljes joggal csinálhatják ők is azt, amit erről és a hasoníó dolgokról itt elmondtam. De nemcsak vidéken, hanem Budapesten is megtörténik ez. Amikor pl. a Népszava utcai áru­sítását november 19-én Budapesten betiltották, ezt a hatósági végzést '/alO órakor kézbesítették nekünk, tehát csak akkor vehettünk róla tudomást. Akik a lapok terjesztésével tisztában vannak tudják, hogy a lapokat a rikkancsoknak rendszerint reggeli 4—5 óra között osztják szét. Mi is hajnali 4—5 óra között osztottuk ki a Népszavát és csak 1 / t ÍO óra­kor kaptuk meg a végzést, a rikkancsoknál azon­ban a rendőrközegek már 7—8 óra között össze­szedték a Népszava-példányait és mert ebben az időpontban találtak náluk Népszava-példányokat, azért a Népszava-kiadóhivatalát 14 esetben pénz­büntetésre ítélték. Még ha akartuk volna is, nem volt módunkban, már ekkor visszaszerezni a sok árusító helyről a példányokat, mert a végzést csak Valu órakor kaptuk meg. A kormány már többször hangoztatta, hogy nincs megelégedve a Népszava magatartásával, (Pikier Emil: Ne is legyen ! — Györki Imre : t,z kellene még csak, hogy meg legyen elégedve ! — Szabó Imre: Jól néznénk ki!) azzal a politikával, amelyet a Népszava folytat. A belügyminister urnák megvan az a joga, hogy ne legyen megelégedve a Népszavával. Természetes is, hogy nincs megelé­gedve. Ha a Népszava ugy irna, ahogy a belügy­minister urnák tetszik, akkor mi nem ülnénk itt és a Népszava nem volna szociáldemokrata lap, hanem bevonulnánk az egységespártba. Akkor azután ugy irna a lapunk is, ahogy a belügyminis­ter urnák tetszik. Az egész világon minden pártnak megvan a maga lapja, amelyben propagandát csinál­hat a maga pártszempontjainak és egyetlen állam­ban sincs olyan helyzet, hogy az ellenzéki lapok a kormány szája ize szerint írnának. (Kabók Lajos : Egy országban van : itt !) Elnök: Kérem a képviselő urat, minthogy beszédideje lejárt, sziveskedjék beszédét befejezni. Saly Endre: Azt hiszem tehát, hogy a minis­ter ur ezen nem tud változtatni és segíteni, hiszen voltak Magyarországon már ministerek, (Reisinger Ferenc : Különb legények !) akik megpróbálkoztak azzal, hogjr a Népszavát elnyomjak. A Banffy-, Tisza- és nem tudom miféle korszakban rengeteg üldöztetésnek volt kitéve a Népszava, de nem sike­rült elnyomni. A minister urnák látni kell, hogy bár a minister ur a Népszava utcai árusítását til­totta be, nem a Népszava szűnt meg, hanem a Nép, amelynek érdekében a minister ur a Népszavától megvonta az utcai árusítás jogát. A közvéleményre nem lehet egy lapot ráerőszakolni. A közönség olyan lapot vesz, amilyen neki tetszik. Minthogy pedig a közvélemény 80°/ 0-a ellenzéki álláspontot évi oMóber hó 28-án, szerdán. 229 vall [Mozgás és ellenmondás a jobboldalon) —- és ezt láthatja a t. minister ur abból is, hogy a buda­pesti lapok 80°/o-a ellenzéki lap — tehát" a lapok olyan politikát csinálnak, amely az ő érdeküknek megfelel. A minister ur hiába próbál az ország közvéleményére olyan lapot ráerőszakolni, amely nem felel meg a közvéleménynek, ezt nem fogják megvenni. Minthog3 ;r a minister ur egész eljárása ellen­kezik a sajtószabadsággal és a minister urnák is be kell látnia, hogy ezzel nem éri el célját, tisz­telettel azt a kérdést intézem a minister úrhoz, vájjon mikor szándékozik már a jogeg3'enlőség alapján a Népszavának utcai árusítás jogát meg­adni ? Elnök : A belügyminister ur kíván szólni ! Rakovszky Iván belügyminister : T. Nemzet­gyűlés ! Abban a helyzetben vagyok, hogy az igen t. képviselő ur interpellációjára igen röviden vála­szolhatok. Felolvasom az 1914. évi XIV. te. 11. §-ának utolsó, negyedik bekezdését, amely a következőket mondja :) (Halljuk ! Halljuk ! A jobboldalon. Olvassa): »Olyan sajtótermék utcai terjesztését, amely a közrendet vagy a közerkölcsiséget sérti vagy veszélyezteti, különösen amely valamely nem­zetiség, osztály, vagy hitfelekezet ellen gyűlölet ébresztésére alkalmas, vagy a családi élet belső ügyeit tárgyalja anélkül, hogy ezt közérdek kívánná, engedélyezni nem szabad.« A törvény tehát strikt tilalmat állit fel és mindazokban az esetekben, amelyekben meggyőződésem szerint a törvénynek ez az intézkedése rámnézve kötelező, egyáltalában nem kerülhetek abba a helyzetbe, hogy a törvény szigorú parancsával ellentétben lapoknak kolpor­tázsjogot engedélyezzek. — (Helyeslés a jobboldalon. Mozgás a szélsőbaloldalon. — (Dénes István : Szóval ön reprezentálja Magyarország közvéleményét !) A t. képviselő urak azt fogják mondani, hogy igaz, a törvényben strikt-tilalom van, a Népszava azonban nem esik a törvényben foglalt meghatáro­zás alá. (Pikier Emil : A Nép és a Szózat nem esik az alá ?) Csináltattam egy statisztikát a Népszava legutóbbi működéséről és megállapítottam azt, hogy három hónap alatt, július, augusztus és szep­tember hónapban összesen 161 eljárás indult meg a Népszava ellen. (Mozgás a jobboldalon. — Nagy Vince : Ez nem a Népszava, hanem az ügyészség működése ! — Pikier Emil : A kormány szégyene ! — Zaj. Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) Elnök : Csendet kérek ! (Szeder Ferenc közbe­szól.) Figyelmeztetésem Szeder Ferenc képviselő urnák is szólt. Rakovszky Iván belügyminister : A Népszava első oldalának harmadik hasábján a következőket olvasom (olvassa): »Nem is egészen egy hónapon belül 56 millióra és közel húsz hónapi fogház­büntetésre kerekedett ki az ellenünk hozott ítéle­tek legújabb összege.« Az igen t. képviselő urak azt szokták kívánni, hogy a közigazgatási eljárás terén is bírósági ítéletekre bazirozzuk az Ítélete­ket. A Népszava maga árulja el, (Szabó Imre : Nem árulja el, megmondja !) hogy olyan büntető birói ítéletek hozattak a legutóbbi időben, amelyek két­ségtelenül bizonyítják azt, hogyha én a Népszava részére kolportázs-jogot engedélyeznék, megsérte­ném az 1914 : XIV. te. 11. |-át (Zaj a szélsőbalolda­lon, — Dénes István: Inkább azt sértse meg, mint a magyar szabadságot, igen t. minister ur !) Azt kérdezi tőlem a képviselő ur, hogy mikor fogom a Népszava utcai árusítási jogát visszaadni. Akkor fogom a Népszava utcai árusítási jogát vissza­adni, (Zaj a szélsőbaloldalon.) amikor a Népszava a maga hangjával és a maga cikkeivel a büntető­törvénykönyvbe nem ütközik. (Kabók Lajos ; Addig várhat ! Akkor már nem lesz minister ! — Zaj a szélsőbaloldalon.) NAPLÓ. XXXV.2

Next

/
Oldalképek
Tartalom