Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXV. kötet • 1925. október 14. - 1925. november 6.

Ülésnapok - 1922-455

A nemzetgyűlés 455. ülése 1925. villát építtetett magának szegény tisztviselő létére. (Saly Endre : A fizetéséből !) Mint a lapokban olvastam, a kereskedelemügyi minister ur a pénzügyi bizottságban Várnai kép­viselőtársam kérdésére azt felelte, hogy lényegtelen ügyről van szó, összevissza valami 200 millió korona a kár. (Pikier Emil : Az sem lényegtelen !) Nem tudom, t. kereskedelemügyi minister ur, hol mél­tóztatott szerezni információját, de az én meg­ítélésem szerint — ez azután már az én megítélésem — ha Kolozsvári főművezető ur azokat a kifogás tárgyává tett anyagokat, amelyeket háza épitésére felhasznált, a vasgyárból szerezte illegitim utón, akkor a vasgyárat, illetőleg az államot magánál ennél az ügynél sokkal súlyosabb kár érte, mint amennyiről a kereskedelemügyi minister ur szólott. Méltóztassék még megengedni, t. Nemzetgyű­lés, hogy bár talán nem tartozik szorosan ehhez az ügyhöz, de mégis elmondjam, hogy a vasgyár min­denkori vezetősége, amikor egyszerű munkásokról volt szó, nem épen ilyen enyhe nyomozatot, ilyen házi vizsgálatot és egy rendőrrel való nyomozást csinált. Történtek a vasgyárban fémpanamák, vaspanamák címen közismert panamabotrányok, amelyeknek mindig az lett a végük, hogy egy-két szerencsétlen munkás járta meg, azokat bocsátották el, vagy csukták le. így például egy Jeszenszki nevű munkás felesége meghalt még annak idején, amikor még az élelmiszerjegyek érvényben voltak. A vasgyárban valahol biztosan bejelentette, hogy meghalt a felesége, mert kapott temetkezési segélyt és ingyen koporsót. Közben azt a vasgyári munkást súlyos baleset érte, elveszítette a féllábát, ugy hogy 8 hónapig ápolták kórházban. Ez alatt az idő alatt ez a szerencsétlen ember, aki feleségével együtt egy másik munkáscsaládnál volt koszton és kvár­télyon, elfelejtette beadni a feleségéről felmaradt élelmiszer]egyet. A vasgyár vezetősége ezért fel­jelentést tett ellene és hiába volt ennek a nyomo­rult, rokkant féllábú embernek minden védekezése, azért, mert jogtalanul használta*az élelmiszer­jegyet, 8 havi börtönre Ítélte a bíróság. Én tehát a magam részéről, tekintettel arra, hogy itt súlyos közérdekű dologról, úgyszólván az ország presztízséről van szó, (Pikier Emil : Az or­szág pénzéről is !) — mert a diósgyőri vasgyárban már egy tréfás szállóige keletkezett, hogy egyes urak most már hátizsákjukba fogják rakni a vas­gyári nagy kéményeket is — minthogy tehát, mondom, az ország presztízse forog kockán, hogy a magyar kir. állami vasgyárban történhettek-e ilyen dolgok avagy nem, azonkivül pedig mert ezek az urak a diósgyőri vasgyárban korántsem tartják be az egyenlő mértéket, a magam részéről ezt az ügyet nem találtam elhallgathatónak. Három részre osztható az, ami a diósgyőri vasgyárban történt. A diósgyőri vasgyárnak ma­gának is van bizonyos szükséglete : szén, fa, más egyéb anyagok, olaj, bőr stb., amelyek a gyári szükségletre valók. Van azután a diósgyőri vas­gyártól függetlenül -— bár nem egészen függetle­nül, mert hiszen elnöke a mindenkori diósgyőri vasgyári igazgató — a konzum, amely azonban jogilag mégis független, a vasgyári alkalmazottakat és munkásokat élelmezni hivatott szerv. Ennek a konzumnak ruhaosztályi vezetője is letartózta­tásban vagy felfüggesztésben van, mint hírlik. Ez az anyagszállítások ügye, ahol közfelfogás szerint évek óta súlyos panamázások történtek. A másik pedig a menetjegyekkel anyagok kihurco­lása, tehát közönséges lopások. Ezek magánember által ellen nem őrizhető dolgok. Itt tehát részben magasállásu vasgyári tiszt­viselőkről van szó, sőt mint épen az egyik úgy­nevezett kurzuslap tudósitásából kitűnik, szinte arra kell gondolni, hogy az állami vasgyárak igaz­gatósága van meggyanúsítva ebben a nagyhord­évi október hó 28-án, szerdán. 227 erejű kérdésben. Méltóztassanak elolvasni : »A hus szállítások«. Kiket kellett megvesztegetni Buda­pesten hússal és nem tudom mivel. Részben tehát magasállásu tisztviselők vannak belekeveredve ebbe az ügybe, hir szerint, részben pedig magas­állásu hatósági személyek is. Az én felfogásom szerint tehát a megejtendő vizsgálatnak ugy kell megtörténnie, hogy a kereskedelemügyi minister ur a házi vizsgálatot a vasgyári tisztviselőktől minden módon függetlenül ejtesse meg, abba az ágas-bogas labirintusba, amelyet vasgyári könyv­vezetésnek neveznek, megfelelő szakértők mártsák bele a kezüket, azonkivül pedig a rendőri nyomo­zatot ugy ejtesse meg a minister ur, hogy vágt­áz a tisztviselő, aki jelenleg a nyomozatot vezeti, a belügyminister ur által függetlenitessék és neki számoljon be, vagy pedig a belügyministerium küldjön ki olyan magasállásu rendőrtisztviselőket, akik szakértelmüknél és függetlenségüknél fogva is hivatottak ezt a közérdekű ügyet kivizsgálni. Ez volna tehát kérésem részben a kereske­delemügyi minister úrhoz, részben pedig a belügy­minister úrhoz. Elnök : A kereskedelemügyi minister ur kivan szólni. Walko Lajos kereskedelemügyi minister : T. Nemzetgyűlés ! A diósgyőri vasgyárnál tényleg tör­téntek bizonyos visszaélések ; e tekintetben a leg­szigorúbb vizsgálat folyamatban van A magam részéről nagy súlyt helyeztem arra, hogy ez a vizsgálat a legszigorúbban folytattassék, mert hiszen ebben az esetben tényleg az állam vagyonáról és az állam pénzéről van szó és így a vizsgálatot a legmesszebbmenő részietekig és a legnagyobb szi­gorúsággal kell lefolytatni. A hírlapokban ezzel kapcsolatosan, legalább is mint azt az eddig kisült tényekből látjuk — igen erősen túlzó cikkek jelen­tek meg. A vizsgálat folyamán eddigelé azt tapasz­taltuk, hogy körülbelül 200—250 millió koronányi kárról lehet szó. A vizsgálat azonban teljesen be­fejezve még nincs. Nem tudom, de nem valószínű, hogy további ujabb visszaéléseknek jöjjünk nyomára (Szabó J„mre : A többi olyan, amit nem lehet megfogni I) En a magam részéről nem fogom elmulasztani, hogy amikor ez a vizsgálat már teljesen be lesz fejezve és amikor erről a kérdésről már egészen tiszta képet tudunk alkotni, akkor végleges választ adjak az interpellációra. Azt azonban nagyon ké­rem, hogy azért mert egy nagy üzemnél, amelyben sok ezer alkalmazott dolgozik, valami visszaélés történt, ebből ne méltóztassék mindjárt olyan kö­vetkeztetéseket vonni, mintha ennek az üzemnek vezetése, vagy alkalmazottai általában kifogás alá esnének. Hiszen megeshetik bármely üzemnél, hogy visszaélés fordul elő. A mi feladatunk az, hog}' megbüntessük azokat, akik visszaélést követtek el és gondoskodjunk arról, hogy a jövőben ilyen visszaélések lehetőleg elő ne forduljanak. A végle­ges választ tehát a legközelebbi alkalommal fogom megadni. Elnök : Minthogy a kereskedelemügyi minister ur az interpellációra végleges választ nem adott, az interpelláció kiadatik a kereskedelemügyi és a belügyminister uraknak. Következnék Hegymegi-Kiss Pál képviselő ur interpellációja, a képviselő ur azonban halasztás iránti kérelmet óhajt előterjeszteni. Heg-ymegi-Kiss Pál : Minthogy az általam igen nagyfontossàgunak tartott kérdésben a jelen al­kalommal nincs módom választ kapni, tisztelettel kérem a nemzetgyűlést, méltóztassék megengedni, hogy interpellációm megindokolását a legközelebbi alkalommal adhassam elő. (Helyeslés.} Elnök: Méltóztatnak a képviselő ur kérelméhez hozzájárulni ? (Igen !) Ha igen, ilyen értelemben mondom ki a határozatot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom