Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXV. kötet • 1925. október 14. - 1925. november 6.

Ülésnapok - 1922-455

220 A nemzetgyűlés 455. ülése 1925. vetkezik a határozathozatal. A mentelmi bizottság jelentésében foglalt javaslatot szembe fogom állí­tani a kisebbségi javaslattal. Kérdem a t. Nemzet­gyűlést : méltóztatik-e a mentelmi bizottság javas­latát, szemben a kisebbségi véleménnyel elfogadni, igen vagy nem ? /Igen ! Nem !) Kérem azokat a képviselő urakat, akik a mentelmi bizottság javas­latát fogadják el, szíveskedjenek felállani ! (Meg­történik. J Többség! A nemzetgyűlés a mentelmi bizottság javaslatát fogadja el és a kisebbségi véle­ményt elveti. Következik a mentelmi bizottság jelentése Drozdy Győző nemzetgyűlési képviselő ur men­telmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Rnbinek István előadó: T Nemzetgyűlés! Drozdy Győző képviselő ur 1925. évi február hó 3-iki kelettel levelet intézett a nemzetgyűlés elnökéhez, melyben mentelmi jogának megsértését jelenti be. A levélben foglalt tényállás szerint nevezett képviselő ur há­rom-négy barátja társaságában folyó évi február hó 1-én megjelent Öcsény községben egy párthivé­nek házánál, ahova ebédre volt hivatalos. Ebéd köz­ben megjelent a háznál a csendőrörs és felelősségre voiita a házigazdát, hogy merészeli a társaságot fogadni, majd szuronyos fegyverrel állott meg a csendőrörs ' vezetője, Nagy János tiszthelyettes, Drozdy Győző képviselő ur előtt. Amidőn pedig nevezett képviselő ur megkérdezte tőle, hogy mely törvény alapján merészelte ő egy tisztességes pol­gárember küszöbét átlépni, azt felelte, hogy felsőbb parancsnokától kapott Írásbeli utasítást arra, hogy a társaságot igazoltassa. Ezen Írásbeli utasítást azon­ban felmutatni nem tudta. A mentelmi bizottság Drozdy Győző képviselő urat személyesen is meghallgatta, aki a bizottság által hozzá intézett kérdésre kijelentette, hogy mentelmi jogának megsértését abban látja, hogy őt a csendőrörs igazolásra szólította fel. A mentelmi bizottság az ismertetett tényállás alapján megállapította, hogy Drozdy Győző nemzet­gyűlési képviselő ur mentelmi jogát az illető csen­dőrőrs meg nem sértette, mert magában véve ama körülmény, hogy a képviselő az illetékes csendőr­őrs részérói igazoltatásra szóiitta lik fel, őt törvény­hozói működésében nem befolyásolja, még kevésbé gátolja, miért is javasolja a l. Nemzetgyűlésnek, hogy az eset felett térjen napirendre. (Szabó Imre : Tekintélytiszteletre nevelik az embereket !) A mentelmi bizottság többségének határozatá­val szemben Rupert Rezső és Györki Imre bizott­sági tagok kisebbségi véleményt jelentettek be (olvassa): »Javasoljuk, mondja ki a nemzetgyűlés: Drozdy Győző nemzetgyűlési képviselő ur mentelmi jogát a tényállásban panaszolt csendőrök megsér­tették. Utasitja a nemzetgyűlés a kormányt, hogy a sérelem orvoslása iránt intézkedjék s az eredmény­ről tegyen jelentést. A mentelmi jog sérelme főleg abban nyilvánul, hogy a nevezett képviselő ur ellen hivatalos hatalommal való visszaélés utján magán­lak sértéssel és személyének felügyelet alá való helyezésével a csendőrőrs jogtalan erőszakot, illetve fenyegetést alkalmazott és ezzel, valamint azzal, hogy személyesen is kérdőre vonta, hogy miért van" ott, mit csinál ott, személyes szabad­ságát megsértette.« (Esztergályos János : Felügyelet alá is helyezték I) Elnök : Kivan valaki szólni 7 Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. A zárszó joga megilletné Rupert Rezső vagy Györki Imre képviselő urakat, a képviselő urak azonban nincsenek itt. A tanács­kozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. A kisebbségi véleményt szembe fogom állítani a mentelmi bizotság javaslatával. Felteszem a kérdést ; méltóztatnak-e a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni, szemben a kisebbségi véleménnyel, igen vagy nem ? (Igen ! Nem !J Kérem azokat a képviselő urakat, akik a évi október hó 28-án, szerdán. mentelmi bizottság javaslatát fogadják el, szíves­kedjenek felállani ! (Megtörténik./ Többség. A nem­zetgyűlés a mentelmi bizottság javaslatát fogadja el és a kisebbségi véleményt elveti. Következik a mentelmi bizottság jelentése, választójogi kihágással gyanúsított Drozdy Győző képviselő ur mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Rubinek István előadó : T. Nemzetgyűlés ! Tolna vármegye tiszti főügyésze a tolnamegyei központi járás főszolgabírójának 292. kih. 1925. számú meg­keresése alapján Drozdy Győző nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kéri, mert nevezett a feljelentés tanúsága szerint alaposan gyanúsítható az 4581/1914. M. E. számú rendelet 15. § ába, illetőleg a 6000/1922. B. M. számú rendelet 1. §-ába ütköző kihágás elkövetésével. A mentelmi bizottság az ügyet vizsgálat alá véve megállapította, hogy az iratokban nem fog­laltatik kétségtelen tényállás arra vonatkozólag, hogy Drozdy Győző nemzetgyűlési képviselő nép­gyűlést tartott" volna, hogy tehát a hivatkozott rendelet felhivott szakaszába ütköző kihágást tény­leg elkövette volna, miért is javasolja a t. Nemzet­gyűlésnek, hogy büntetendő cselekmény hiányában Drozdy Győző nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogát ez üg3'ből kifolyólag ne függessze fel. Elnök : Kivan valaki szólni»? Ha senki szólni nem kivan, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Nemzetgyűlést : méltóztatnak-e a mentelmi bizottság javaslatát, amely szerint ez ügyből kifolyólag Drozdy Győző képviselő ur mentelmi joga ne függesztessék fel elfogadni, igen vagy nem*? (Igen!) A nemzet­gyűlés a mentelmi bizottság javaslatát elfogadja és Drozdy Győző képviselő ur mentelmi jogát ebből az ügv r ből kifolyólag nem függeszti fel. Következik a menteimi bizottság jelentése pár­viadal vétségével gyanúsított Wild József és Gömbös Gyula nemzetgyűlési képviselők mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Rubinek István előadó : T. Nemzetgyűlés ! A budapesti kir. főügyész 4553/1925. f. ü. szám alatt a budapesti kir, büntetőtörvényszék meg­keresése alapján Wild József és Gömbös Gyula nemzetgyűlési képviselők menteimi jogának felfüg­gesztését kérte, mert nevezettek ellen a budapesti kir. büntetőtörvényszék párviadal vétsége címén eljárást tett folyamatba. A mentelmi bizottság az ügy tárgyalására megidézte Wild József és Gömbös Gyula ne"mzetgyülési képviselő urakat is, akik azon­ban a tárgyaláson meg nem jelentek. Tekintettel arra, hogy a személyi összefüggés nem vitás, hogy a megkeresés arra illetékes ható­ságtól érkezett, politikai zaklatás esete pedig fenn nem forog, a mentelmi bizottság javasolja a t. Nemzetgyűlésnek, hogy Wild József és Gömbös Gyula nemzetgyűlési képviselők mentelmi jogát ezen ügyből kifolyólag függessze fel. (Helyeslés./ Elnök : Kíván valaki szólni ? Ha senki szólni nem kivan, a vitát bezárom és a tanácskozást be­fejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Nemzetgyűlést : méltóztatik-e a mentelmi bizottság azon javaslatát, hogy Wild József és Gömbös Gyula képviselő urak mentelmi joga ebből az ügyből ki­folyólag felfüggesztessék, elsősorban Wild József képviselő úrra vonatkozólag elfogadni, igen vagy nem? (igen!) A nemzetgyűlés a mentéimi bizott­ság javaslatát elfogadja s Wild József i épviselő ur mentelmi jogát felfüggeszti. Kérdem most méllóztatik-e a mentelmi bizott­ság javaslatához képest Gömbös Gyula képviselő ur mentelmi jogának felfüggesztéséfis elhatározni, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, ilyen értelemben mondom ki a határozatot: a nemzetgyűlés ebből

Next

/
Oldalképek
Tartalom