Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXV. kötet • 1925. október 14. - 1925. november 6.

Ülésnapok - 1922-455

214 A nemzetgyűlés 455. illése 1925, használni arra, hogy a gyűléseket megzavarják. Ha a nemzetgyűlés arra az álláspontra helyezkedik, hogy egy képviselőt ki lehet adni, egy képviselő mentelmi jogát fel lehet függeszteni akkor, mikor nem tett egyebet, mint pusztán biztosítani akarta egy gyűlés zavartalan lefolyását, akkor a gyűlések további zavartalan megtartásának lehetőségét fogja a nemzetgyűlés megpecsételni, lehetetlenné fogja tenni a nemzetgyűlés, hogy rendes gyűléseket lehessen tartani, mert arra figyelmezteti az ilyen munkavédelmi és egyéb foglalkozású urakat, hogy csinálják egészen bátran és nyugodtan azt, amit jónak látnak, és zavarják meg a gyűléseket, mert őket nem éri bántódás, de nem hogy nem éri bánlódás, hanem hogyha bárki részéről is valamilyen sérelemben részesülnének, ugy a legmeszszebbmenő megtorlás fog ezek nyomán bekövet kezni. Ugy látsz k, itt a megtorlás akar bekövetkezni azért, mert egy képviselő biztosítani akarta a gyűlésnek sikerét és zavartalanságát. Az előbb, mikor előttem szólott .tisztelt képviselőtársaim beszéltek, azt a közbeszólást hallottam, hogy bizzuk a biróságra, majd felderíti a bíróság, ki mondott igazat, Pe3

r

er Károly-e vagy az a bizonyos Szeffy nevű ur. Én tisztelettel meghajlok a független bíróság előtt, azonban legyen szabad megjegyeznem, hogy amikor olyan ítéletek következnek egymásután, mint amilyeneket a bíróságok hoztak a legutóbbi időben, amikor a Nép szava munkatársait egymásután érik a legsúlyosabb pénzbüntetések és ezzel együtt a legsúlyosabb börtönbüntetések, amikor azt látjuk a bíróság ítéleteinek íölyományaképen, hogy egy nemzetgyűlési képviselőnek "darocruhába kell öltöznie és egy fél esztendőt kell eltöltenie a börtönben azért, mert egy tréfás vers jelent meg lapjában s az sem az ő tollából, akkor nekem aggáiyoskodnom kell, és amennyiben Peyer Károly képviselőtársam mentelmi jogát felfüggeszti a nemzetgyűlés, azt kell mondanom, hog3

r akkor ő hiába fog iparkodni bebizonyítani valamit, hiába igazolja azt, hogy neki van igaza, mert vele szemben fel fog vonulni egy csomó fizetett tanú, akik az ellenkezőjét fogják állítani, és a vége az lesz, hogy Peyer Károly is megkapja a maga büntetését. (Halász Móric : Ez már mégis csak sok !) Nem tudom, hogy örömére szolgál-e ez a tisztelt túloldalnak. Nem tudom, mit akar az egységespárt. Azt akarja talán, hogj

r itt a sorok minél gyorsabban megürüljenek, hog}^ az ellenzéki képviselők minél előbb darócruhába öltözködjenek, és hogy elvétessék még a lehetősége is annak, hogy ők a kormány ténykedése felett birálatot gyakoroljanak ? így t. Nemzetgyűlés, nem lehet a hazát megmenteni. Ne higyjek azt, hogy az országot igy lehet majd rendbehozni. Talán az a céljuk önöknek, hogy zavartalanul, minden felszólalás nélkül végezhessék munkájukat s ezért akarják eltávolítani azokat a képviselőket, akiknek van véleményük s akik azt nemcsak kinyilvánítják, hanem bizonyos propoziciókyt is tesznek az ügyek vitelére vonatkozólag? Bárhog}

r

an iparkodom is beleilleszkedni a mentelmi bizottság felfogásába, mégsem tudom a mentelmi bizottság javaslatát magamévá tenni, mert tipikus zaklatás esetét Játom itt fenforogni akkor, amikor épen a nemzetgyűlésnek kellene védelmet nyújtania a törvényhozás tagjainak. Én azt tartom, hogy nem szabad segítséget adni az ilyen tipikus zaklatási esetekhez s abban reménykedem, hogy a nemzetgyűlés t. többsége nem fogadja el a mentelmi bizottság jelentését. Ezt az elmondottak alapján ismételten is kérem és kijelentem., hogy a mentelmi bizottság javaslatát nem tudom elfogadni. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Kíván még valaki szólant? (Rubinek Islván szólásra jelentkezik.) Rubinek István képviselő urat illeti a szó ! évi október hó 28-án, szerdán. RuMnek István : T. Nemzetgyűlés ! Nem óhajtottam ennél a témánál felszólalni. Nem is tettem volna, ha előttem szólott t. képviselőtársam nem illetett volna kifejezetten minket, az egységespárt tagjait azzal a váddal, hogy amit mi csinálunk, az játék a mentelmi joggal. (Kabók Lajos : Nem is más !) Ezt a kijelentését előttem szólott t. képviselőtársamnak a leghatározottabban vissza kell utasítanom, (Helyeslés a jobboldalon.) mert amikor mi a mentelmi jogot a legmesszebbmenőén védjük, amikor az elénk kerülő mentelmi ügyeket ugy a mentelmi bizottságban, mint itt a Házban a leglelkiismeretesebben bíráljuk el, amikor csak azokban az esetekben függesztjük fel az illető képviselő mentelmi jogát, ha tipikus ismérveit látjuk fenn forogni az elkövetett bűncselekménynek, akkor mi nem játékot csinálunk a mentelmi joggal, hanem védjük magát a mentelmi jogot, (Ugy van! a jobboldalon.) s egyúttal nem akarjuk megvetni a visszaélések melegágyát sem és semmi körülmények között sem akarunk támpontot szolgáltatni ahhoz, hogy egyes bűnösök az ő illetékes birói fórumuk elől elvonassanak. (Ugy van! a jobboldalon.) Jelen esetben Peyer Károly t. képviselőtársam mentelmi jogát kéri felfüggeszteni a bíróság. A tényállást részletesen ismertette az előadó ur s ennek során előadta, hogy X. nevű úriember becsületsértés címén tesz feljelentést Peyer Károly képviselő ur ellen azért, mert vele szemben a következő kitételt használta lolvassa) : »Ha én ezt a pofát látom, tudom, hogy egy besúgó ! Mindenkit figyelmeztetek arra, hogyha ez a száját kinyitja, tömjétek be.« (Zaj.) Azt hiszem, hogy minden egyes polgárnak, legyen az képviselő vagy más, joga van saját becsületét a bíróságok előtt keresni, s az ilyen kitételekkel szemben saját becsületét az illetékes bíróság előtt megvédeni még akkor is, ha az illető, aki ezeket a kitételeket vele szemben használta, nemzetgyűlési képviselő. (Herczegh Béla : Azért mert valaki képviselő, nem sértegethet ! — Zaj a szélsőbaloldalon. — Elnök csenget.) A mentelmi jog nemcsak jog, de kötelesség is. Kötelezi azt, akit véd a mentelmi jog, hogy fokozott figyelemmel járjon el és jobban vigyázzon arra, hogy a mentelmi jog alatt ne sértegessen másokat. (Kabók Lajos : Egyoldalú megállapítás ! — Herczegii Béla : Épen a mentelmi jog miatt!) A mentelmi jog nem arravaló, hogy bűncselekményeket fedezzen (Igaz ! Uty van ! a középen és jobbfelől.) és hogy a mentelmi jog alatt a bűncselekmények elkövetésének büntetése alól mentesüljön az illető. (Kabók Lajos : Ezt nem is kívánja senki !) A mentelmi jog fogalmát illetőleg teljes tévedésben vannak a t. képviselőtársaim akkor, mikor mai felszólalásukhoz hasonló módon járnak el és hasonlóképen támadják a mentelmi bizottság előadóját. Hiszen a mentelmi jog tulaj don képen nem tesz különbséget polgár és polgár között, nem ad több jogot a képviselőnek egy másik polgárral szemben. Az állampolgári jogok és kötelességek teljesen egyenlőek, tekintet nélkül arra, hogy az illető képviselő e vagy nem.A mentelmi jog csak annyiban «íédia nemzetgyűlési képviselőt, hogy az általa elkövetett bűncselekmények esetén bizonyos formalitásokhoz köti a felfüggesztést épen abból a szempontból, hogy a törvényhozói kötelességének teljesítése elől el ne zárassék. A mentelmi jog azonban nem azt jelenti, hogy a képviselő a bűncselekmény elkövetése után szabaduljon a büntetés alól. Nagyon érdekes épen az előttem szóló Kabók Lajos t. képviselő ur fejtegetése, és nagyon jellemző az a felfogás, amely az ő beszédén végigvonul, amidőn Vanczák János t. képviselőtársunk egyik esetéről emlékezik meg, mondván, hogy egy tréfás vers jelent meg a Népszavában, amelyért Vanczák János képviselő urat megbüntették; amint ő mondja, Vanczák képviselő ur súlyos börtönbüri-