Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXV. kötet • 1925. október 14. - 1925. november 6.
Ülésnapok - 1922-455
210 A nemzetgyűlés 455. ülése 1925. évi október hó 28-án, szerdán. káról szólhatunk — nyilvánvaló volt, hogy gazdasági kérdésekben csakis megfelelő statisztikai adatok birtokában és megfelelően megszervezett statisztikai adatgyűjtés utján összegyűjtött adatok feldolgozása és összehasonlítása alapján lehet helyes képet alkotni magunknak és csakis akkor lehet helyes megállapításokat tennünk. Kétségtelen léhát, hogy a statisztika minden gazdaságpolitika nak olyan nélkülözhetetlen segédszerve, segédtudománya, amely nélkül valamely ország, valamely gazdasági egység termeléséről, fogyasztásáról, kereskedelméről, szóval egész gazdasági leikészültségéről nem tudunk helyes képet alkotni. Ez a felismerés késztette az összes számbajövő államokat arra, hogy megfelelő statisztikai szervezet kiépítéséről gondoskodjanak. Itt meg kell állapitanom, hogy a magyar statisztikai hivatal nemcsak, hogy hivatása magaslatán áll, hanem az európai államok hasonló szervei között is első helyet foglal el. Hogy azonban mégis bizonyos hibákai észlelünk, annak oka az, hogy a különböző államok statisztikai adatgyűjtése és az összegyűjtött adatok feldolgozása, különösen a külkereskedelmi statisztikát illetőleg, nem egységes és igy sok esetben nem nyújt alapot összehasonlításokra, vagy pedig hibaforrásokra vezet. Különösen azért nem lehet összehasonlításokat tenni, mert az egyes áSlamok statisztikai adatgyűjtése nem azonos alapokon épült fel, az árucsoportok beosztása az áruknak nem azonos megnevezése szerint történik, a származási hely tekintetében különbözőképen járnak el az egyes országokban és az áruk értékmegállapításai is különböző módokon történik. A kereskedelmi és főként a külkereskedelmi statisztikának egységesítése és ezzel kapcsolatosan nemzetközi statisztikának létesítése tehát már rég óhajtott kívánság, amelynek felismerése már több mint 55 évvel ezelőtt kezdődött. (Esztergályos János : Ehhez is 55 esztendő kellett !) Úgyszólván minden nemzetközi konferencia, amelyet azóta gazdasági kérdésekben különböző államokban megtartottak, foglalkozott ezzel a kérdéssel. Az első eredmény azonban csak közvetlenül a háború előtt, 1913. év őszén Brüsszelben megtartott nemzetközi értekezleten szűrődött le. Ezen az értekezleten 32 állam képviseltette magát — közöttük Ausztria és Magyarország is — és ennek az értekezletnek az eredménye az az egyezmény, amelyet bátor leszek röviden ismertetni. Annakidején ezt az egyezményt ugy Ausztria, mint Magyarország elfogadták, a háború kitörése következtében azonban már nem voltunk abban a helyzetben, hogy az egyezményhez a magunk részéről csatlakozhattunk volna. Szükségesnek tartom megemlíteni, hogyha a statisztikai adatgyűjtés egységesítése jelentőséggel birt a háború előtti időkben, ha jelentősége volt annak, hogy mi az egj T es államok külkereskedelmi forgalmát össze tudjuk hasonlítani a háború előtti időkben kétszeres jelentősége van ennek most, a háború után, amikor tudvalévő, hogy a békeszerződések a régi gazdasági egységeket szétdarabolták, új gazdasági egységek keletkeztek s a termelési, fög3 r asztási, kereskedelmi és forgalmi viszonyokban olyan eltolódások állottak elő, hogy amidőn minden egyes állammal újból kell szabál3 T oznunk külkereskedelmi forgalmunkat, tényleg csak akkor tudunk igazán leülni a tárgyalásokhoz kellőképen megfelelő adatokkal felszerelve, ha ismerjük a velünk szembenálló államnak, új gazdasági egységnek is kereskedelmi, termelési és fogyasztási viszonyait. Ránknézve tehát most kétszeres jelentőséggel bir az a körülmény, ha csatlakozunk a Brüsszelben létesített egyezmén3 7 hez, arnety egyrészt kimondja, hogy Brüsszelben egy Nemzetközi Statisztikai Hivatal létesíttetik, másreszt pedig egy 186 tételből álló egységes árulajstromot dolgozott ki. Ha mi is. csatlakozunk ehhez az árulajstromhoz és ha statisztikai adatainkat mi is ennek az árulajstromnak megfelelően fogjuk feldolgozni, sokkal könnyebb lesz a velünk szembenálló államokra vonatkozólag statisztikai összehasonlításokat tenni és következtetéseket levonni. Egyébként bátorkodom megje gj^ezni, hogy a trianoni békeszerződés 2.3. cikkének 2. §-a is kötelez bennünket arra, hog}? ezt a brüszszeli egyezményt elfogadjuk. Mint emiitettem, az egyezmény egyrészt egységes árulajstromot dolgozott ti, másrészt egységes kimutatásokat létesített. A szerződést elfogadó államok kötelesek adataikat ezen egységes árulajstrom és kimutatás alapján évenkint egyszer beküldeni a Brüsszelben felállított Nemzetközi Statisztikai Hivatalnak, amely azokat összeállítva s feldolgozva euy évenkint kiadandó jelentésben fogja ismertetni. Ennek a statisztikai hivatalnak alkalmazottait a belga kormány nevezi ki és az ő ellenőrzése és felügyelete alatt állanak, a hivatal költségeihez pedig minden részes állam külkereskedelmi forgalmának arányában járul hozzá. A külkereskedelmi forgalom nagysága szerint hat skálát, hat osztályozást állapítottak meg ; csonka Magyarország az 5-ik, tehát majdnem a legolcsóbb skálába esik. Az évenkinti hozzájárulás ebben az osztályban eleinte 800 belga frankban volt kontemplálva, minthogy azonban a belga frank is sokat veszített értékéből, a belga kormány már megkereste az egyes résztvevő államokat, hogy a hozzájárulási összeget az eredetileg kontemplált összeg négyszeresére emeljék fel, Magyarországot tehát az egyezmény elfogadása esetén 3200 belga frank terhelné, ami körülbelül 10 millió papírkoronának felel meg. Ez igazán olyan csekély összeg, amelynél sokkal értékesebb ránk nézve az egyezményhez való hozzájárulás. Ezekben voltam bátor az egyezményt röviden ismertetni. Kétségtelen, hogy ennek a Nemzetközi Statisztikai Hivatalnak a működése mindenesetre egységesítő hatást fog gyakorolni az egyes államok kereskedelmi statisztikájára és tekintettel arra, hogy a kereskedelmi statisztikák a vámtarifákra támaszkodnak, azokkal bizonyos összhangban vannak, kétségtelen, hogy az egyes államok vámtari fáira is jótékoivy hatással lesz ennek a hivatalnak működése. Végezetül még csak annyit vagyok bátor tisztelettel megemlíteni, hogy az egyezmény zárőjegyzőkönyvében provideálva van egy esetleg létesítendő nemzetközi állandó tanács is, amely hivatra lenne az egyezmény alkalmazására vonatkozó kérdésekben véleményező szervként működni. Kérem a t. Nemzetgyűlést, hogy az előadottak alapján méltóztassék a törvényjavaslatot ugy általánosságban, mint részleteiben elfogadni. (Helyeslés! ) Elnök : Szólásra következik ? Forgács Miklós jegyző : Senki sincs feljegyezve ! Elnök : Senki sem lévén feljegyezve, kérdem, kiván-e még valaki szólni ? (Nem !} Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom s a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést : méltóztatnak-e a tárgyalás alatt lévő törvényjavaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A nemzetgyűlés a törvényjavaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfodadta. Következik a részletes tárgyalás. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a címet felolvasni. Forgács Miklós jegyző (olvassa a címet J. Elnök : Az előadó ur kivan szólni. Grörgey István előadó : T. Nemzetgyűlés ! A precizitás kedveért bátorkodom a címnél egy stiláris módosítást javasolni, amely szerint a cím a következőképen hangzanék (Olvassa): »Törvény-
