Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXV. kötet • 1925. október 14. - 1925. november 6.
Ülésnapok - 1922-455
A nemzetgyűlés 455. ülése' 1925. Kabők Lajos : T. Nemzetgyűlés ! Tegnapi napirendi javaslatom következtében sokaknak bizonyára az a felfogása, hogy én most ellenezni akarom ezt a törvényjavaslatot és azért szólalok fel. Nem ez a célom ! A bizottsági jelentésből egészen határozottan kitűnik, hogy itt már megtett intézkedésről van szó, amelyet szankcionálnia kell a nemzetgyűlésnek. Épen ezért világosan látom, hogy meddő mindennemű ellenkezés, mint ahogy az előttem szóló Hegymegi-Kiss Pál igen t. képviselőtársam is megemlítette, hogy itt szokásos dolgokról és egy itt, az ország területén maradt vasútvonalnak üzembentartásáról van szó. Ebből a szempontból és az előbb megemlített szempontból az egész kérdést nem ellenzem. Felszólalásomnak azonban más célja van, és pedig az, hogy ezt az alkalmat megragadjam és a kereskedelemügyi minister ur figyelmét felhívjam olyan jelenségekre, amelyek a vasúthálózatot illetőleg szerte az egész országban megvannak s amelyet bizonyára a kereskedelemügyi minister ur épen olyan jól tud, mint amilyen jól én, sőt még talán jobban. Nevezetesen különösen a szárnyvonalak, a vicinális vonalak olyan hiányosak ebben az országban, hogy ebből eredőleg az egész vasúti közlekedés nagyon hiányos és nagyon nehéz. Számos olyan községet tudok megemlíteni, amely minden vasút-, sőt vicinális vasútvonaltól távol esik, órák alatt lehet csak valamelyik vonalat megközelíteni és ebből kifolyólag a község el van zárva a kereskedelmi élettől, az egész ország életétől és olyan különálló elzárt területet képez, amelyről egyéb kereskedelmi gócpontakra, vasúti vonalakra az eljutás rendkívül nehézkes és hosszadalmas. Ez azután az ottani községek lakosságát kötött helyzetbe hozza ; termeivényeiket nehezen tudják továbbítani, nagy szállítási költségekkel, illetőleg fuvartartással, és vagy oda vannak kötve helyileg foglalkozás üzésére, — és legtöbbnyire nincs elegendő munkaalkalom — vagy pedig kénytelenek messze elmenni foglalkozást keresni. Ez olyan,állapot, amelyen segíteni kellene. Én ugy gondolom, hogy amidőn egy helyiérdekű, ittmaradt vasútvonal üzembentartásáról van szó, akkor ez a legkedvezőbb alkalom annak megragadására, hogy ugy a nemzetgyűlést, valamint a kereskedelemügyi minister urat arra kérjem, arra szólítsam fel, hogy gondoljon ezekre a visszás, lehetetlen, tarthatatlan állapotokra és gondoljon arra, hogy az itt megemlített szempontok figyelembevételével kellene már valamit tenni. Én nem beszélek abból a szempontból, — amely szempontból itt sok szó elhangzott, — hogy talán a magam kerületének érdekeit toljam előtérbe, mert beszélhetnénk erről is, hogy a tatabányai választókerület egyes községei ilyen szempontból milyen elzárt, lehetetlen helyzetben vannak. Én azonban ezt külön kiemelni nem akarom, hanem általában az országnak ezirányu helyzetét veszem szemügyre és erre hivom fel ugy a nemzetgyűlésnek, valamint a kereskedelemügyi minister urnák figyelmét. Ez közgazdasági szempontból is rendkívül fontos kérdés, mert ha a mezőgazdasági termeivényeket jó vasúti közlekedéssel, kellő gyorsasággal és kellően olcsón lehet a fogyasztókhoz eljuttatni, ez ugyebár, közgazdaságilag olyan helyzetet idézhet elő, amely egy lépéssel, lehet, hogy kis lépéssel, lehet, hogy nagy lépéssel, de közelebb visz bennünket a drágaság megszüntetéséhez, illetőleg visszafejlesztéséhez. Ha ugy látják az igen tisztelt Nemzetgyűlés tagjai, az egységespárt a kereskedelmi minister úrral együtt, hogy egy-egy ilyen kérelmet azzal kell elintézni, amivel általában elintéztek már nagyon sok kérelmet, hogy nincs pénz és hogy a költségvetés tételei nem teszik lehetővé, hogy ilyen kiadásokat eszközöljenek, akkor rossz szoleve október hó 28-án, szerdán. 207 gálatot tesznek az ország lakosságának, általában az ország közgazdasági állapotának, mert megmaradnak azok a tarthatatlan állapotok, amelyek most. már évek óta fennállanak. Mert Magyarország hires arról, hogy rossz vasúti közlekedése van. A személyszállítást illetőleg nem is beszélek, mert az itteni nehézséget valamilyen úton-módon le lehet küzdeni, akár autóbuszjáratok beállításával, akár egyéb fogatok fentartásával. Ellenben a teherszállitás nehézségei már nem ilyen könnyen küzdhetők le. Méltóztassanak elgondolni, milyen nehézkes az ilyen elzárt területen élő lakosok helyzete, megélhetése. Csak egy olyan általános szempontot akarok még megemlíteni, mint amilyen például a szokásos vásárnapok ideje. Ugyebár, vásárnapok idején az elzárt község elmegy a hozzá legközelebb eső vásárra. Elnök : Kérnem kell a képviselő urat, méltóztassék a tárgynál maradni ! Ez a törvényjavaslat a vasúti ügynek egy részletkérdéséről van megalkotva, ez tehát a házszabályok értelmében nem adhat alkalmát a képviselő uraknak arra, hogy az egész vasutpolitikát felölelő beszédeket mondjanak, mert az a költségvetési vitához tartozik. Most kizárólag ezzel a részletkérdéssel, amelyet a törvényjavaslat tartalmaz és az ezzel szoros kapcsolatban levő témákkal lehet foglalkozni, Kabók Lajos : Én tisztelettel meghajlom a t. elnök ur felszólítása előtt, nem akarok ebben az irányban tovább vitázni, csak azt kérem, méltóztassék megengedni, hogy a megkezdett mondatomat befejezhessem, és azonnal visszatérek a tárgyra. Nevezetesen ilyen alkalommal szükségleteiknek beszerzése végett vagy pedig termelt áruik elárusitása végett elmennek a legközelebbi vásárba és ha nincs jó vasúti közlekedés, akkor ezt a legnagyobb költség mellett tudják megtenni. Ebből a szempontból is megragadtam az alkalmat, hogy figyelmeztessem az igen t. Nemzetgyűlést és kereskedelemügyi minister urat, hogy amikor itt-egy megmaradt vasútvonal üzembentartásáról, illetőleg a vasútnak kiadott engedélyokiratnak és a megtett intézkedésnek jóváhagyásáról van szó, akkor gondolni kell arra is, hogy általában milyen rosszak a viszonyok a vasúti hálózat szempontjából az egész országban. Mert egyébként azt kell gondolnom, amit Hegymegi-Kiss Pál képviselőtársam megemlített, hogy talán azért fontos ennek a vasútvonalnak üzembentartása, mert Baján a kereskedelemügyi minister ur képviselő s mint képviselő Bajának és környékének érdekeit erőteljesebben akarja szolgálni. Ha ezt a gyanúsítást el akarja kerülni a minister ur, feltétlenül arra az álláspontra kell helyezkednie, hogy necsak ilyen megmaradt vasútvonalnak üzembehelyezésére, illetőleg üzembentartására nézve tegyen intézkedéseket, hanem sürgősen tegye meg az intézkedést azon a téren is, amelyet én megemlítettem. Miután megtett, intézkedésről van szó, ismételten kijelentem, hogy én azt nem kifogásolom és a benyújtott törvényjavaslat ellen állást nem foglalok. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök : Szólásra következik ? Bodő János jegyző : Várnai Dániel ! Várnai Dániel : T. Nemzetgyűlés ! Nekem is azzal kell kezdenem, amiről már szó volt. A nemzetgyűlés éppenséggel nem veszített volna semmit sem idejéből, ha ennek a javaslatnak tárgyalása elé beiktatja annak a két indítványnak indokolását > amelyeknek napirendre tűzését mi itt tegnap kértük. Nem volt semmi szükség arra, hogy a ministerelnök ur olyan brüszk kijelentésekkel utasítsa vissza a tegnapi kívánságunkat, és hogy olyan módon gyanúsítsa meg, ezekkel az indítványokkal szemben, a mi állásfoglalásunkat és intencióinkat, 32* '
