Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXV. kötet • 1925. október 14. - 1925. november 6.

Ülésnapok - 1922-452

À nemzetgyűlés 452. ülése 1925. és ellenmondások a szélsőbaloldalon. — Pikler Emil : Nem mondta, hogy a zsidók nem magyarok ? Ez nem sértés ? — Vázsonyi Vilmos : A zsidók nem magyarok ! Tetszik hallani ?) Vázsonyi képviselő urat kérem, méltóztasék meghallgatni. Én a képviselő urat hallom, de szeretném, ha a kép­viselő ur engem is meghallgatna. Bátcr leszek Eckhardt képviselő ur beszédéből felolvasni mind­azokat a passzusokat, amelyekben a »zsidó« szó előfordul és akkor fogom a nemzetgyűlés bírálata alá bocsátani, hogy nem voltam-e objektiv akkor, amikor a házszabályok 240. §-ának harmadik be­kezdésében emiitett izgatást vagy sértést fen­forogni nem láttam. Méltóztassanak a beszédet kézbe venni és elolvasni, bár jobb szerettem volna, ha megelőzőleg olvasták volna el a képviselő urak. (Pikier Emil : Hallottuk, itt voltunk ! Azt mondta, hogy a zsidók nem magyarok ! Ez sértés !) Majd rá fogok térni. Eckhardt képviselő ur ezeket mondta (olvassa) : »Kénytelen küzdeni azzal a veszedelemmel szemben, amelyet a bolsevizmus, vagy a zsidó nagytőke világuralmi törekvései . . .«, majd később : »Ä nemzetközi destrukcióval szem­ben . . .«, továbbá »külföldi nacionalista, anti­bolsevista és antiszemita szervezetek . . .« Ezután a következő kitétel jön hogy : »nemzetemet egy nemzetközileg megszervezett zsidó bolsevizmus­tól vagy nemzetközileg megszervezett zsidó uralmi törekvéstől megszabadítsam . . .« Most következik Vázsonyi képviselő ur által kifogásolt passzus. Nemcsak az illető sort fogom felolvasni, hanem az ahhoz fűzött gondolatmenetet is. A passzus igy hangzik (olvassa) : »Én a zsidót sohasem tekintem magyarnak ! Én a zsidót min­den körülmények között nemzeti kisebbségnek tartom : lehet magyar állampolgár, de nem ma­gyar. (Sándor Pál : Ha nem tekinti is magyarnak, azért mégis magyar vagyok, képviselő ur ! — Zaj.) Amint vannak és főleg voltak a régi Magyar­országon nemzethü svábok, szászok, tótok, ugy lehetnek — koncedálom, hogy a képviselő ur azok közé tartozik — Magyarországon nemzethü zsidók is, de azért mégis csak zsidók a zsidó felfogás szerint is.« Kérem, ez egy objektiv megállapítás, mely nem sértő. (Pikier Emil : Nagyon sértő ! — Ugy van ! Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Én ebben sértőt nem látok, nem is fogok látni, mert minden képviselőnek joga van épen a nemzetgyűlésen véleményét nyilvánítani még a fenálló törvények­kel szemben is, mert ez az egyedüli hely, ahol ezt a mentelmi jogának védelme alatt teheti. Épen a mai példára hivatkozom, amikor Rain­precht képviselő ur a köztársaságról szólott, annak ellenére, hogy a királyságról is van törvényünk. Itt azonban joga van a képviselő urnák minden törvény­nyel szemben kinyílvanitani felfogását, mert itt van annak a helye, hogy propagálhassa a maga fel­fogása szerint a törvények megváltoztatását. Ez az elnökség objektív felfogása. (Vázsonyi Vilmos: Mit lehet rajtunk változtatni? — Zaj és közbe­szólások a szélsőbaloldalon.) Ne az elnökkel, hanem azokkal a képviselő urakkal méltóztassanak dispu­tálni, akik ebben a felfogásban vannak. Ez az álláspont még abszolúte nem jelenti azt, hogy az elnök helyesli az illető képviselő ur felfogását és azzal azonosítja magát. Épen abban van az elnöki pártatlanság, hogy a felszólalást a kép­viselő urak részére lehetővé teszi, de semmi körül­mények között sem fogja megengedni, hogy a felszólalás házszabályellenes formában történjék és" akár a zsidó felekezet, akár a zsidó fajta eilen izgatást, vagy sértést foglaljon magában. Ezt az elnök semmi körülmények között sem fogja megengedni, amint a múltban sem engedte meg. Minthogy azonban ebben a beszédben az elnöknek ilyen sértő vagy izgató kitételeket fel­fedezni nem volt módjában,-természetesen nem is évi október hó 22-én, csütörtökön. í&> alkalmazta a házszabályoknak idevonatkozó ré­szét. Ennyit kívántam a magam részéről kijelen­teni. (Mozgás a szélsőbaloldalon. — Szeder Ferenc : És Buday közbeszólása ?) Buclay képviselő ur közbeszólására csak annyit kivánok megjegyezni, hogy azonnal intézkedtem, hogy a gyorsírói jegy­zeteket megkaphassam, a gyorsírói jegyzetekben azonban semmiféle Buday Dezső-féle közbeszólás nem foglaltatott. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Húszan is hallottuk !) Bocsánatot kérek, én nem hallottam, több képviselő sem hallotta, a gyors­írók sem hallották, akik esküt tett emberek és bármit meghallanak is, kötelesek azt a gyorsirói jegyzetekbe felvenni. Arra nincs hatalmam, hogy azt a közbeszólást is, amelyet nem hallottak, a gyorsirói feljegyzésekbe vétessem be velük. Ha ilyenekbe is beavatkoznám, mindenesetre magam volnék az, aki a házszabályokat a legsúlyo­sabban sérteném meg. Ennyit kívántam a fel­szólalásokra megjegvezni. Végül csak azt, hogy a Cuza-ügy politikai természetű lévén, arra nézve erről a helyről természetesen nem nyilatkoz­hatom. Most pedig napirendi javaslatot kivánok tenni. Javaslom, hogy legközelebbi ülésünket holnap pénteken, f. hó 23-án d. e. 10 órakor tartsuk és annak napirendjére tűzessék ki a mai napon letárgyalt törvényjavaslatok harmadszori olvasása, továbbá az állandó nemzetközi biróság szabályzatának elfogadásáról ; az Amerikai Egye­sült Államok vagy állampolgáraik által támaszt­ható kárigények mikénti r elbírálására vonatkozó­lag az Amerikai Egyesült Államokkal és az Osztrák Köztársasággal 1924. évi november hó 26-án Washingtonban kötött megállapodás becikkelye­zéséről ; a kir. bíróságok és ügyészségek tag­jainak az igazságügyministeriumban való ideig­lenes alkalmazhatásáról szóló 1899 : XLVIII. te. hatályának további meghosszabbításáról ; a bányatörvény alá eső üzemekben és ÍZ ezekkel kapcsolatos ipari üzemekben foglalkozó munká­soknak és altiszteknek, valamint ezek család­tagjainak nyugbérbiztositásáról szóló törvény­javaslatok, valamint a mai napirenden szereplő, ele még le nem tárgyalt mentelmi bizottsági jelen­tések tárgyalása. Van-e valaki a napirendhez szólásra fel­jegyezve ? (Nincs !) Kiván-e valaki a napirendi javaslathoz hozzá­szólni ? (Nem !) Ha szólni senki nem kíván, kérdem, méltóztatik-e a javasolt napirendet el­fogadni ? (Igen !) Ha igen, ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Következik a pénzügyminister ur válasza Rupert Rezső képviselő urnák a megélhetést és termelést veszélyeztető adóvégrehajtások felfüg­gesztése s az adókivetéseknek, az igazságosság, arányosság és teherbírás elvei szerint való revíziója tárgyában előterjesztett interpellációjára. A pénzügvminister urat illeti a szó. (Halljuk ! Halljuk !) Bud János pénzügyminister : T. Nemzetgyűlés ! Egészen röviden kivánok válaszolni Rupert 'Rezső t. képviselő urnák a megélhetést és a termelést veszélyeztető adóvégrehajtások felfüggesztése tár­gyában hozzám intézett interpellációjára. Az igen t. képviselő ur azt kérdezte tőlem, hogy vájjon a mai gazdasági helyzetben nem tar­tanám-e helyesnek az adóbehajtások felfüggesz­tését. Nagyon sajnálom, nem vagyok ebben a helyzetben, annál kevésbé, mert nem is találom ezt a kérést teljesen összhangban lévőnek azzal, amit a másik oldalról nem egyszer hallunk, hogy az egyenesadók sokkal kisebb arányban szerepel­nek a költségvetésben, mint a közvetett adók. Ebben a nézetben én is teljesen osztozom és amint nem egyszer kifejezésre jutattam már, törekvé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom