Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXV. kötet • 1925. október 14. - 1925. november 6.

Ülésnapok - 1922-451

126 A nemzetgyűlés 451. ülése 1925. nemzet érdekeivel szemben maguk érdekeit védelmezték, épugy a leghatározottabban kénytelen vagyok leszögezni azt, hogy különbség van azok között az urak között, akikre a képviselő itr céloz és azok között, akik a forradalmat megrendezték. Boldogult nagyatádi Szabó István nem volt forradalmár, a forradalom kitörésében és szervezésében nem vett részt. (Mayer János földművelésügyi minister : Ugy van, ez az igazság !) Boldogult nagyatádi Szabó István egy életen keresztül küzdött az ö legszebb és legfontosabb programmpontjának, a földbirtokreformnak megvalósításáért. O nem forradalmat csinált, ő csak a változott viszonyok között is tovább folytatta küzdelmét, hogy ez az ő gyönyörű programmpontja megvalósuljon. (Peidl Gyula: Hol? A holdban? Hol valósította meg ? — Rupert Rezső : Azért akarták megsüttelni a kazánban ! — Csontos Imre Budapesten, ahol maguk laknak nem lehetett földbirtokpolitikát csinálni ! — Kuna P. András : Nem tudtak nélküle meglenni abban az időben sem ! — Szabó Sándor : A kisemberek százai hálásak neki ! — JJgij van ! jobb felől.) Elnök : Csendet kérek ! Rakovszky Iván belügyminister : Azután méltóztatott arra hivatkozni, hogy nagyatádi Szabó István ebből a ministeri padból jelentette ki, hogy ő soha sem ült becsületesebb emberekkel együtt, mint abban a Károlyi-kormányban. A képviselő urat részben cserben hagyta a memóriája, mert a mondat az én emlékezetem szerint a maga egészében ugy hangzott, hogy ő akkor azt hitte," hogy a legbecsületesebb emberekkel ül együtt. (Rupert Rezső : Most is vallom! azt mondotta!) Tehát nagyatádi Szabó István a maga jóhiszeműsége mellett tett tanúságot és én mások jóhiszeműsége felett nem vitatkozom. (Peidl Gyula: Minister ur, önt is cserbenhagyta az emlékezőtehetsége !) De én nem arról beszélek, hogy ez a négy szónok, akik miatt nézetem szerint egy ilyen gyűlés manapság nem engedélyezhető, jóhiszemű volt-e vagy sem. A magam részéről mindenkiről jóhiszeműséget tételezek fel. Tessék azonban meggondolni, hogy ebben az országban a kormány nem csak azért felelős, hogy a gyűlések megtarthatók legyenek, de azcrt is felelős, hogy az ország lakosságának zöme ne eshessek jo-gal nyugtalanságba olyan jelenségekért, amelyeket teljes joggal félreérthet. (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon. Ellenmondások a bal- és szélsőbaloldalon.) Ha mi ma elkezdjük azt a praxist, hog}' nagy gyűlések fognak lezajlani Budapest székesfőváros közepén (Rupert Rezső: Ez csak polgári jog !) és ezeken a nagy gyűléseken a szónokok fele a Károlyi-féle forradalom aktiv szereplőiből telik ki, egész nyugodtan szemre- I hányast tehet nekünk az ország közvéleménye, az ország lakosságának nagy és becsületes többsége azért, hogy ilyeneket megengedünk. (Horváth Zoltán : Csak Vágiéknak szabad ? — Forgács | Miklós : Ugy szabad lesz nektek is, ha egy hónap múlva dutyiba kerültök ! — Rupert Rezső : Tessék megkérdezni, kiket tartanak becsületes embereknek? Önöket-e vagy Battjdiány Tivadart? — Nagy zaj.) Igen t. képviselőtársam, mi a politikai ellentétek taglalása során sohase szoktuk senkinek az egyéni becsületességét kétségbevonni, tehát a képviselő ur mellékvágányra téved, ha itt a becsülését emlegeti. Azt kérdezi továbbá a képviselő ur, tudom-e, hogy korábban, de már a Bethlen-rezsim idejében ilyen indokolással nem akadályoztak meg gyűléseket? Nem, mert ilyen gyűléseket idáig nem jelentettek be. (Rupert Rezső : Dehogy nem.) A Kossuth-párt bejelentett gyűléseket, de nem olyant, ahol a forradalom vezetői lettek volna a gyűlés szónokai, még sohasem. (Horváth Zoltán: évi október hó 21-én, szerdán. Összeomlás volt az minister ur, nem forradalom ! — Halász Móric : Patkány-forradalom volt az ! — Zaj.) Elnök (csenget}: Csendet kérek. Rakovszky Iván belügyminister : Azt kérdezi továbbá az igen t. képviselő ur, hogy tudom-e, hogy az úgynevezett októberi forradalomban résztvettek és pedig kezdeményezőleg a budapesti rendőrség és annak vezetői is? Tudom igen t. képviselő ur. A rendőrség egyes vezetői annak idején valóban a forradalomhoz csatlakoztak és legelsősorban voltak bűnösök abban, hogy Budapesten az utcák rendje felbomlott. Ennek a konzekvenciáit azonban levontuk. Ezek az urak ma már nincsenek a rendőrség kötelékében. Akik ma a rendőrségnél szolgálnak egytől-egyig igazolási eljáráson estek keresztül, világos tehát, hogy forradalmi szerepet nem töltöttek be. Azért, mert annak idején ebben a testületben akadtak olyanok, akik kötelességükről megfeledkeztek, nincs joga a képviselő urnák a rendőrség mai tagjait és vezetőit igazságtalan kritikában részesíteni. (Rupert Rezső : Mannovics hol volt ? Akkor ő is gyűlésezett ! Az igazolásnál olyanok biráskodtak, akik maguk is részesei voltak a forradalomnak. — Kuna P. András: Alaptalan gyanusitás ! — Györki Imre: Felemeljük a vörös spriccer ek számát ! Elnök : Ne méltóztassanak ilyen invektivákkal ijletni egyik képviselőtársukat ! "(Kuna P. András : Ügyvédi szokás ! — Horváth Zoltán : Nem is iszik spriccereket !) Rakovszky Iván belügyminister : Azt kérdezi továbbá az igén t képviselő ur, hogy ezt az álláspontot, hogy lehet összhangba hozni azzal az állásponttal, amelyet én a fajvédő politikus uraknak külföldi politikusokkal való tárgyalásaira vonatkozólag kifejtettem Abban a nyilatkozatban, amelyre a képviselő ur hivatkozik, mert hiszen csak egy hirlapi nyilatkozatot tettem, — kijelentettem, hogy az politika és nem rendészeti kérdés. Tehát e két dolog között párhuzamot vonni nem lehet. Ezek az urak egyáltalában nem kérlek semmiféle engedélyt semmiféle gyűlés tartására (Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Jó, hogy tudjuk!) tehát egyáltalában nem volt módunk arra, hogy ezt a gyűlést betiltsuk. Nem tartottak semmiféle nagygyűlést, hanem zárt ajtók mögött egy szállodai szobában tárgyaltak. Azt hiszem a képviselő urak is nagyon gyakran tárgyaltak zárt ajtók mögött. (Halász Móric : Mondjuk pl. a Balaton kávéházban ! Peidl Gyula : Ez nem volt lázadás ?) Azt kérdezi továbbá az igen t. képviselő ur, hogy végeredményében miért engedjük meg, hogy más pártok hasonló gyűléseket tartsanak. Az interpelláló képviselő ur ugyan a interpellációban nem mondta ezt, azonban a főkapitányi határozat ellen beadott fellebbezés egyenesen reá mutat arra, hogy mi a szociáldemokrata pártnak hétről-hétre engedélyezünk gyűléseket, holott a forradalomban a szociáldemokrata párt is aktiv részt vett. (Halász Móric : Ez a szolidaritás !) Nem emlékszem esetre, hogy a szociáldemokrata párt olyan gyűlést jelentett volna be, amelyen a szónokok többsége a Károlyiforradalom exponált aktiv részeseibőt állott volna. (Derültség abat- és szélsőbaloldalon. — Rupert Rezső: Ez már komédia ! Végig ott volt valamennyi ! Legalább is károlyisták voltak, sőt többek ! Ezzel a komolysággal intézik az ország sorsát?) Ugy látszik az igen t. képviselő ur annak idején mint ellenforradalmár nem volt beavatva a forradalom eseményeibe. A helyzet mindenesetre az, hogy azok akik a szociáldemokrata párt élén akkor a legszélsőségesebb politikát folytatták, a szociáldemokrata párt vezetőségében ma már nem vesznek részt. Azt hiszem ezt Peidl Gyiila t. képviselőtársam is aláirja. (Peidl Gyula : Én is ott voltam minister ur ! — Derültség a szélsőbaloldalon. — Halász