Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXV. kötet • 1925. október 14. - 1925. november 6.
Ülésnapok - 1922-451
A nemzetgyűlés 451. ülése 1925. évi október hó 21-én, szerdán. 121 Elnök : A földmivelésügyi minister ur kivan szólni. Mayer János földmiveíésügyi minister : T. Nemzetgyűlés ! Ami a kérdésnek a kultusztárcát érintő részét illeti, arra nem kivánok válaszolni ; arra megadja a választ a kultuszminister ur. Ami az interpellációnak az én tárcámat érintő részét illeti, arra röviden fogom megadni válaszomat az igen t. képviselő urnák. A t. képviselő ur azt kérdezi tőlem, hajlandó vagyok-e érvényt szerezni a 3000/1925. M. E. sz. rendeletnek, miután a csanádi püspökség e rendeletre való utalással a terményhaszonbér egyenérték fejében a 25 aranykoronás búzaárat nem fogadta el és a kisbérlők százait a bérletből kidobta. Én egy alkalommal már adtam választ a t. képviselő urnák ebben az ügyben s a 3000. számú rendelet értelmét megmagyaráztam a t. képviselő urnák. Mondtam már, hogy amikor előterjesztésemre a kormány ezt a rendeletet kiadta, hog3'an értelmeztük mi ennek első szakaszát. Ugy értelmeztük, hogj r akinek a saját tulajdonában levő területet is beleértve, a bérelt területtel együtt 50 holdnál nagyobb területe nincs, ezekre vonatkozik ennek az első szakasznak az intézkedése, a második szakaszban foglalt intézkedés pedig azt célozza, hogy amennyiben valakinek mint bérbeadónak 50 holdnál nagyobb birtoka nincs arra pedig a bérlőnek ez a kedvezménye nem vonatkozik. Ezzel azt akartam elérni, hogy a hadiözveg3 r eknél vagy hadiárváknál vagy az olyan kisembereknél, akik életviszonyaiknál fogva nem képesek maguk müveim a földet, le ne csökkentsék a haszonbérleti összeget, ami az ő exisztenciájukat érintené és nehéz helyzetbe juttatná őket. Ezt célozza ez a két szakasz. Ennek a két szakasznak a magyarázatát különféleképen fogták fel. Ide vonatkozólag, ismétlem, már magyarázatot adtam. Most megismétlem, mit értettünk mi ezen. Nagyon csodálkozom, ha valaki azt másként tudja magyarázni, mert hiszen eléggé világosan vaa megkoncipiálva ez a rendelet, ugy hogy csak szándékosan lehet félremagyarázni. Hogy a bíróság ezt helyesen magyarázza, kitűnik abból is, hogy a t. képviselő ur itt előadta — amit én nem is tudtam, — hogy az elsőfokú bíróság, a járásbíróság már ugyanígy értelmezte ezt. Az érdemben való intézkedés tehát ott, ahol vitássá válik az ügy, nem hozzám tartozik, mert ez már birói ténykedés. Ahol tehát bármi okból tagadásba vesszik ennek a rendeletnek az érvényét, vagy szándékos félremagyarázás következtében ellenkező intézkedés történik a bérbeadók részéről, a bérlőknek módjukban áll a bíróságnál jogorvoslatot keresni és a biróság még eddig minden egyes alkalommal igazat is adott azoknak, akik hozzá fordultak. Ami a t. képviselő ur interpellációjának második részét illeti, hogy t. i. »vonatkozik-e ez a püspök urakra is, vagy ők a kormányrendeletekkel szemben kivételt képeznek,« azt hiszem, erre válaszolni nem is kell. A rendeletek mindenkire érvényesek és én nem is hiszem azt, hogy a csanádi püspök urnák egyáltalában tudomása volna arról, vagy neki része volna abban, hogy itt helytelen dolgok történtek. Lehet, hogy valami túlbuzgó intéző csinálja a dolgokat, én azonban előre megnyugtathatom a t. képviselő urakat, hogy a csanádi püspök urnák ezekről tudomása nem lehet. Ezeket voltam bátor válaszul adni, a t. képviselő ur interpellációjára. Kérem a t. Nemzetgyűlést, méltóztassék válaszomat tudomásul venni. Elnök : Kíván az interpelláló képviselő ur szólni ? Kiss Menyhért : Igen t. Nemzetgyűlés ! A minister ur válaszát tudomásul veszem. Arra vonatkozólag azonban, hogy a püspök urnák bizonyára nincs tudomása ezekről a dolgokról, sajnálattal kell megállapítanom, hogy ezek az érdekeltek már több alkalommal jelentkeztek küldöttségileg a püspök urnái, hog}^ ezeket tudomására hozzák, ő azonban egyetlen egyszer sem fogadta őket, hanem mindig az ügyész úrhoz utasította őket. Nem lehet tehát ezt az ügyet másként elintézni, mint igy. Egyébkent a minister ur válaszát tudomásul veszem. Elnök : Felteszem a kérdést, méltóztatik-c a Háznak a földmiveléíügyi minister urnák Kiss Menyhért képviselő ur interpellációjára adott válaszát tudomásul venni, igen vagy nem? Igen!} A Ház a választ tudomásul vette. Következik Reisinger Ferenc képviselő ur interpellációja. Reisinger képviselő ur kivan szólni. Reisinger Ferenc : T. Nemzetgyűlés ! Az az interpelláció, amely a diósgyőri vas- és acélgyárban állítólag történt visszaélésekre vonatkozik, semmi politikumot nem akar tartalmazni. Elnök: A képviselő ur most csak halasztási indítványt tehet, de indokolást ehhez sem fűzhet. Vagy elhalasztatni kívánja a képviselő ur interpellációját, vagy nem. Reisinger Ferenc : Tekintettel arra, hogy a kereskedelemügyi minister ur betegsége miatt nem lehet jelen, és mivel súlyt helyezek arra, hogy erre a fontos közérdekű dologra a kereskedelem ügyi minister ur választ adhasson, tisztelettel kérem, hogy méltóztassék interpellációm előterjesztésére halasztást adni. (Helyeslés.) Elnök: Határozatilag kimondom, hogy a nemzetgyűlés hozzájárul, hogy Reisinger képviselő ur a m. kir. diósgyőri vas- és acélgyárban évek óta tartó visszaélések tárgyában bejegyzett interpella cióját a legközelebbi interpellációs-napon mondhassa el. Következik Rupert Rezső képviselő ur első interpellációja. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. Petrovits György jegyző (olvassa) : Interpelláció a belügyminister úrhoz : 1. Tudja-e a belügymini-der ur, hogy alantas hatóságai rendszeresen betiltják az Országos Függetlenségi Kossuth párt gyűléseit, illetve azok bejelentését nem veszik tudomásul ? 2. Tudja-e minister ur, hogy az Országos Függetlenségi Kossuth párt legutóbbi budapesti nagygyűlését azért akadályozta meg a budapesti remiőrség, mert a nagygyűlés szónokai között voltak olj*anok is, akik az októberi összeomlásra következő összeomlásban résztvettek? Tudja-e, hogy korában, noha már a Bethlenrezsim idején, ilyen indokolással nem akadályozták meg gyűléseket ? Tudja-e a minister ur, hogy az úgynevezett Károlyi-kormány féríiai közül többen a Bethlenkormányban és annak pártjában is résztvettek és résztvesznek ? 5. Tudja e, hogy az úgynevezett októberi forradalomban résztvettek, és pedig kezdeményezőieg, a budapesti rendőrség és annak vezetői is ? 6. Helyesnek tartja-e tehát, ha a rendőrség az említett indoi-olással betilt gyűléseket ? 7. Helyesnek tartja-e különösen azután, amikor a minister ur helyesnek, a joggal megférőnek jelentette ki a napokban még azt is, hogy egyik nemzetgyűlési párt, mint legutóbb a fajvédők, a haza ellenségeivel : a magyargyűlölő román politikussal, Cuzával és társaival tartottak titkos gyűléseket Budapesten? 8. Miért nem szabad akkor magyar embereknek magyar emberekkel nyilvános gyűlésekre összejönni ? 9. Mit szándékozik tenni a minister ur a gyülekezési jog megvédése céljából? 10. Hajlandó-e a visszaélő alantas hatóságokat NAPLÓ. XXXV. 19
