Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIV. kötet • 1925. június 22. - 1925. július 10.

Ülésnapok - 1922-433

A nemzetgyűlés 433. ülése 192 odahatni, hogy a területükön levő uradalmak, nagy birtokok lehetőleg helybeli munkásokat alkalmazzanak. A nemzetgyűlés bölcsesége pedig jónak látta ugyancsak boldogemlékü Szabó István minister előterjesztésére megalkotni az 1923. évi XXV. tcikket, a mezőgazdasági munka sok munkaereje jogosulatlan kihasználásának megoátlásáról. Ebben a törvénycikkben gondoskodott a nemzetgyűlés olyan szabályok felállításáról, amelyek a mezőgazdasági munkabérmegállapitó bizottságok felállitásáról rendelkeznek, amely bizottságoknak az a hivatásuk, hogy a munkások számára legyen egy fórum, amely őket munkaerejük kiuzsorázásával szemben megvédelmezze. Ezek a rendeletek évente megjelentek. Azóta, hogy ezt a törvényt a nemzetgyűlés meghozta, a mezőgazdasági munkások helyzete még tarthatatlanabbá vált. Többször hivatkoztunk már Nagy Emil képviselőtársunknak egy, a Budapesti Hírlapban megjelent cikkére, amelyben sem többet, sem kevesebbet nem állit, mint azt, hogy az ő kerületében — gondolom Jászladányban — a földmunkásság az éhhalál szélén van, teljesen pusztulásnak van kitéve, mert semmi keresete nincs. Debrecenben az ottani földmunkásság, amelynek száma több százra, sőt több ezerre tehető nem tudott kellő időben és megfelelő méltányossággal megegyezésre jutni a helybeli birtokosokkal, az aratási munkálatokat illetően. Erre április 11-én megjelentek az ottani polgármester urnái, dr. Magos Györgynél és a földművelésügyi ministerium 1924. évi 38.0C0. számú rendeletére való hivatkozással azzal a kéréssel fordultak hozzá, hogy sziveskedjék közbenjárni a helybeli földbirtokosoknál, hogy legelsősorban debreceni munkásokat alkalmazzanak. Előterjesztették továbbá azt a kérelmüket, hogy eszközölje ki a polgármester ur a munkabérmegállapitó-bizottságok megalkotását, hogy legyen egy fórum, amely a szerintük méltánytalan bérkinálat dolgában határozni képes. Itt azután egy kezeim között lévó jegyzőkönyv szerint olyan jelenet játszódott le, amely nygyon különös szinben tünteti fel a debreceni politikai hatóság fejének ebben az ügyben tanusitott magatartását. Először is amikor másodszor megjelentek nála, egy hónapig hiába várva, Írásban előterjesztett kérésükre az elintézést, nem emlékezett, hogy a több száz földmunkás kiküldöttei nála megjelentek már és hozzá kérelmet terjesztettek be. Mikor érdeklődött aziránt, hogy voltaképen milyen ügyben járnak és a munkások előadták teljesen jogos, méltányos, törvényes kívánságukat, a polgármester ur a következő kijelentést tette: »Maguk a munkaadókat ki akarják zsákmányolni. (Derültség a szélsőbaloldalon..J Én a békebeli fizetésem 34°/

0-át kaptam kézhez egy hónapra, maguk pedig az aranyparitáson is jóval felül kapják már a fizetést. Egy hónap alatt annyit akarnak keresni, hogy egész éven át megéljenek.« (Szomjas Gusztáv: Azt nem mondta, mert nem olyan ember ! Az e«y humánus ember !) En egy jegyzőkönyvre hivatkozom, más adat nem áll rendelkezésemre. A lovábbi vita során a polgármester ur azt a kijelentést tette : »Vállalják maguk is ugy a munkát, mint a vidékiek, vagy még olcsóbban ; különben is tőlem segítséget ne várjanak, mert maguknak köszönhetjük a mai rossz helyzetet, maguk döntötték ebbe a helyzetbe ezt a szerencsétlen országot.« (Szomjas Gusztáv: Azt nem mondta az a polgármester ! Nem olyan ember, nagyon derék, tisztességes ember !) Ezt a jegyzőkönyvet Kállay Sándor, Földvári János és Dobó János földmunkások saját kezük aláírásával hitelesitették, tanuk előtt, a jegyzőkönyvfelvétel szokásos formái között. Az eredetit voltunk bátrak az igen t. minister ur rendelkezésére bocsátani. . évi június hó 24-én, szerdán. 129 Hogy ez a jelenet megtörtént-e vagy nem, azt nem tudom. Ebben részt veti nég}^ jelenlévő. Egyik a polgármester ur, a három másik pedig a küldöttség tagjai. A három „másik jelenlévő azt állítja, hogy ez megtörtént. Én ugj

r okoskodom, hogy ha nem történt volna meg, ezeknek az embereknek nem lett volna bátorságuk arra, hogy valótlan állítással fellépjenek. De hogy Debrecenben a hivatalos tényezők részéről mi lehet ezekben az ügyekben a felfogás, azt nekem nem is kell további bizonyítás tárgyává tennem, eleget elárul erre vonatkozóan a város félhivatalos Tápjának a Debrecen című lapnak az a kommentárja, amellyel ezt a jelenetet kisérni jónak látta. Ebben az u-.ságban t. i., amely — ismétlem — a város félhivatalos lapja, tehát az ottani hivatalos politikai közszellem kifejezőjének tekinthető, egy árva szó sincs arról, hogy a földmunkások kérése igazságos, méltányos volt, hogy ez a fellépés teljesen nagyatádi Szabó István rendelkezései szellemében történt, hogy teljesen az 1923. évi XXV. t. cikk alapján jártak a polgármester urnái. Ellenkezőleg. A Debrecen cimu félhivatalos újság a következő megjegyzést fűzi ehhez az egész afférhez r »Mindenesetre a belügyminister ur figyelmébe ajánljuk a földmunkás egyesületet, amelynek alapszabályaiban Lenne van, hogy politikával nem foglalkozik, csak gazdasági ügyekkel és most mégis politisai faltörő kos szerepére vállalkozott.« (Szomjas Gusztáv: Nem hivatalos lap, a klerikálisok lapja !) íme tehát, amikor a legszerényebb formák között teljesen jogosult, teljesen igazságos, törvényes öhaj tekinteteben tiszteletteljes beadvánnyal jelentkezik a hatóság előtt egy földmunkás csoport és ezt a törvény és a rendelet intenciói ellenére ridegen elutasítják, ennek nem az a konzekvenciája, hogy ezt a hatóságot köteleségeire figyelmeztetik, hanem az, hogy a politikai aknamunkára, amelyet ez a földműves szövetség, vagy földműves egyesület állítólag véghezvisz, felhívjak a hatóság ügyeimét, valósággal ráuszítják a hatóság megtorlását. így állván a helyzet, voltam bátor megkérdezni a földmivelésügyi minister urat, hogy van-e tudomásuk erről a dologról és hajlandó-e az ottani földmunkások jogosult érdekeit védelmébe venni és hajlandó e a debreceni politikai hatóságnak, a közigazgatási hatóságnak vezetőjét megfelelő formák között figyelmeztetni kötelességére, (Szomjas Gusztáv : Nem kell azt figyelmeztetni ! — Nagy Vincze: Muszáj ilyenek ntán !) és amennyiben ez az eset valónak bizonyul, hajlandó-e gondoskodni, hogy kellő megtorlásban részesüljön. (Helyeslés a bal- és szélsőbaloldalon.J Elnök: A földmivelésügyi minister ur kivan szólani. Mayer János földmivelésügyi minister: T. Nemzetgyűlés ! A mezőgazdasági munka rendjének biztosítása, valamint a mezőgazdasági munkásoknak helyben való foglalkoztatása tárgyában rendeletemet még a tél folyamán kibocsátottam és újra érvénybe léptettem azokat a rendelkezéseket, amelyeket boldogult emlékű elődöm, akire hivatkozott az interpelláló képviselő ur is, annak idején kibocsátott. (Helyeslés a jobboldalon.! Ezeknek a rendeleteknek végrehajtását szigorúan ellenőriztem és megállapítottam, hogy a hatóságokat etekintetbèn semmiféle mulasztás nem terheli. Akár a munka rendje, akár a munkaadó, akár a munkás, akár a munkabér tekintetében panaszok merültek fel, amennyiben ezek hozzám jutottak, én azokat szigorúan kivizsgáltattam és sürgősen közmegnyugvásra elintéztettem. Ami a t. képviselő ur interpellációját illeti, arra a következőkben vagyok bátor a rövid információt megadni. A Debrecen város területén fizetNAPLO. XXXIV. 18