Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIV. kötet • 1925. június 22. - 1925. július 10.

Ülésnapok - 1922-433

130 A nemzetgyűlés 433. ülése 1925. évi június hó 24-én, szerdán. hető legkisebb mezőgazdasági munkabér megálla pitását a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara kezdeményezésére a 26.971. számú földmivelésügyi ministeri rendeletemmel még május 16-ikán elrendeltem. A Tiszántúli Mezőgazdasági kamara kérelmet a földmunkások debreceni helyicsoportjának helyi képviseletében Kállay Sándor és Horváth István debreceni lakosok kérelme folytán juttatta hozzám és a debreceni polgármester s a debreceni gazdasági felügyelő meghallgatása után terjesztette be. Hogy tehát a debreceni polgármester a mezőgazdasági munkabérek megállapítását szintén véleményezte, ez arra enged következtetni, hogy a polgármester a mezőgazdasági munkásokkal szemben semmi néven nevezendő ellentétes érzülettel nem viseltetik. A mezőgazdasági munkabérmegállapitó bizottságra pedig a polgármester semmi befotyást nem gyakorol, mert ezek a munkabér megállapitó bizottságok annak a törvénynek alapján szerveztetnek meg, melyet az interpelláló képviselő ur volt szíves citálni, t i. az 1923. évi XXV. te. alapján. A bizottság két munkásból és két munkaadóból áll, elnökét a bizottság maga választja. Az elnöke sem munkás, sem munkadó nem lehet, sem pedig azon a területen nem lakhat, ahol a munkabér megállapítást nyert. A bizottság tehát ennek a törvénynek alapján szerveztetik meg és ismétlem, a polgármester ennek a bizottságnak döntésére semmiféle befolyást nem gyakorol. A t. képviselő ur azt a kérdést intézi hozzám, hogy hajlandó vagyok-e a Debrecenben fizetett alacsony mezőgazdasági munkabérek kérdését vizsgálat és gondoskodás tárgyává tenni. Erre ismételten csak azt válaszolhatom, hogy a munkabérmegállapitó bizottság működését már az előbb emiitett rendeletemmel elrendeltem, etekintetben tehát már intézkedtem. Az intézkedés természetesen azelőtt való nap történt, amikor ezek a munkások a polgármesternél járlak, a polgármester tehát erről az intézkedésemről még tudomással nem bírhatott. A másik kérdés az, hogy hajlandó vagyok-e a debrebeni polgármesternek meg nem értő és mezőgazdasági munkásellenes, a mezőgazdasági munkásságot mélyen sértő eljárását vizsgálat tárgyává tenni és az eredményhez képest a szükséges megtorlásról gondoskodni. Erre azt válaszolhatom, hogy hozzám semmiféle panasz nem érkezett a polgármester eljárása ellen sem a munkásság részéről, sem senki más részéről. Nekem semmi néven nevezendő tudomásom nincs hivatalos utón arról, hogy ez a párbeszéd lefolyt a polgármesteri hivatalban, Ebben a pillanatban értesültem csak arról, hogy ez a beszélgetés történt, tehát panasz hiányában semmiféle jogalap nem volt arra, hogy a polgármester bármilyen eljárását bírálat tárgyává tegyem, vagy pláne ^megtorló intézkedéseket tegyek. (Nagy Vince : Ezután !) Ami a polgármester működését illeti, csak annyit vagyok bátor tisztelettel megjegyezni, hogy az elmúlt évben épen a polgármester elnöklete alatt működő városi tanács intézkedett, amikor azt látta, hogy egyes munkaadók a mezőgazdasági munkásokat ki akarták uzsorázni és az aratási szerződéseket nem azon intenciók szerint kötötték meg. amelyeket a földmivelésügyi minister idevonatkozó rendelete tartalmaz. Maga á polgármester tette meg tehát a kezdeményező lépéseket, hogy a munkások kiuzsúrázását célzó szerződések felülvizsgáltassanak és az intézkedések a munkások javára megtétessenek, (ügy van ! a jobboldalon. — Szakács Andor: Ki részéről ÍJ Egyébként ezek a munkások hozzám panasszal nem jöttek. Én már többször kijelentettem itt a nemzetgyűlésen, boldogult elődöm is többször kijelentette, hogy a földmivelési ministeriumban egy állandó, a mezőgazdasági munkások jogi védelmét ellátó iroda működik, ahol a munkások minden néven nevezendő panaszos ügyükben meghallgatásra és védelemre találnak. Akármilyen aratási szerződésről vagy munkaszerződésről van szó, amely reájuk nézve sérelmes s amelynél megállapítható, hogy a munkások kiuzsoráztatása céloztatik, konkrét esetben ez az iroda hivatalosan felülbírálja a dolgot és ingyenes jog*édelmet nyújt a panaszos munkásoknak. Én el sem tudom képzelni, hogy a város polgármestere azt a választ adta volna, mint ami panasz tárgyává tétetik. Amennyiben azonban konkrét panasz érkeznék hozzám (Nagy Vince : Ott van !) és a panasz csakugyan neigazolást nyerne, abban az esetben az intézkedést meg fogom tenni. Arra kérem a t. képviselő urat, hogy konkretizálja a panaszát. (Nagy Vince: Ott van szórói-szóra!) Ennek alapján még nem állott módomba megvizsgálni az esetet (Felkiállások a szélsőbaloldalon : Ezután!) Ezután meg fogom vizsgáltatni az esetet. Tisztelettel kérném „azonban, méltóztasanak komoly panaszokkal jönni. Én nem vehetem komory panasznak azt, amit ebben a lapban olvasok és lehetetlennek tartom azt, amit a munkások előadnak. Képtelenségnek tartom, hogy legyen Magyarország területén olyan munkás, aki azt panaszolhassa, hogy aratás és cséplés idején öt kilogramm búzát keres, amint ahogy ez meg van irva. Ezért a panaszt komolytalannak tartom. (Hegymegi-Kiss Pál: Meg kell vizsgálni !) Nem létezik Magyarországon olyan község, olyan város, otyan periféria, ahol a mezőgazdasági munkás csak ennyit kapna. (Zaj a szélsőbaloldalon, j Kérem, mondják ezt olyannak, aki nem ismeri az aratási és csépiési viszonyokat Magyarországon. Nekem, mint földmivelésügyi miniszternek ne méltóztassék panasz tárg}

r

ává tenni, hogy Magyarországon a mezőgazdasági munkások aratás és cséplés idején öt kilogramm búzát keresnek Ez annyira képtelenség, annyira valószínűtlen és lehetetlen, hogy ezen az alapon még vizsgálatot sem indíthatok, mert komolytalannak tartom, hogy ez a sajtóba bekerüljön, a nemzetgyűlésen panasz tárgya lehessen ez az ügy, hogy én itt üljek, mikor ezer tennivalóm van, s órák hosszat várjak, mig erre a komolytalan vádra felelhetek, amelynek alapján hivatalos hatóság vizsgálatot abszolúte nem indíthat. Méltóztassék komory panaszokat idehozni, én a mezőgazdasági munkások érdekét kötelességemnek tartom védeni és védem is, mindent megteszek érdekükben. De ha azt panaszolják nekem, hogy aratás és cséplés idején ot kilogramm búzát keresnek, azt én komoty panasznak nem tartom. Ennyit voltam bátor válaszolni a t. képviselő ur interpellációjára és kérem a t. Nemzetgyűlést, hogy válaszomat tudomásul venni méltóztassék. (Helyeslés a jobboldalon). Elnök : Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Szakács Andor: T. Nemzetgyűlés! A minister ur nagyon jól tudja, hogy miről van szó. Végtelenül csodálom, hogy' mint szakértő és mint hozzáértő ember komolytalannak jelent ki egy vádat, amelynek jelentőségével ön, minister ur teljesen tisztában van. Ön nagyon jól tudja, hogy nem a cséplés és aratás napjairól van szó. Azért alkottuk meg az 1923. évi XXV. tcikket, hogy az összes kisérő munkálatok idejét is beleszámítva keresse meg a munkás tisztességes napikeresetét. Ha ők, az egyszerű emberek a jegyzőkönyvben nem jól fejezik ki magukat, azért vagyunk itt mi, az a mi kötelességünk és elsősorban a ön kötelessége, hogy megállapítsa, hogyan értették ezek az egyszerű emberek szavaikat. Természetes dolog, hogy nem az aratás napján kapnak öt kilogramm búzát ; (Mayer János földmivelésügyi minister: Azt irják a saját lapjukban !) Én nem vagyok földmivelésügyi minister és egész életemben ujságiró ember voltam,