Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIV. kötet • 1925. június 22. - 1925. július 10.

Ülésnapok - 1922-440

404 A nemzetgyűlés 440. ülése 1925. évi július hó 3-án, pénteken. látja, hogy a mandátumot meg kell támadni és ezért az anyagi felelősséget is vállalja, akkor megvan a garancia arra, hogy könnyelmű petíciók nem fognak történni, ha pedig beadnak ilyen petíciókat, ott van a védelem a bíróságban, amely nem fogja honorálni ezeket a panaszokat. Elnök : Szólásra következik? (Senki.) Szólásra feljegyezve senkisem lévén, kérdem kíván-e még valaki szólni? (Nem !) Ha senkisem kíván szólni, a vitát bezárom. A belügy minister ur kivan szólni. Rakovszky Iván belügyminister : T. Nemzetgyűlés ! A jelöléseknél azért kívánja meg a törvényjavaslat bizonyos számú aláírás benyújtását, mert nem akarjuk kitenni a választókerületet annak, hogy bizonyos izgalom és bizonyos komplikált eljárás folyjon le anélkül, hogy a kerület választóinak mégis legalább egy tekintélyes kisebbsége akaratának ez megfeleljen. Nézetem szerint, ha logikusak akarunk maradni, ugyanebből az elvi alapból kell kiindulni a petíciónál is. Nincs értelme az oly petíciónak, amelyet szeszélyszerüleg, ötletszerüleg egynéhány ember, esetleg felbiztatásra benyújt. Nemcsak azért nincs ennek értelme, mert megindul egy hosszú és költséges eljárás, egy aránylag csekély töredék akaratából, de azért sem, mert a közigazgatási biróságot sem lehet elhalmozni ilyen panaszok egész nagy tömegével. Ennek következménye egyszerűen az volna, hogy a jogosult és alapos panaszok elbírálására sem maradna elég idő ; a közigazgatási bíróság idejét elfoglalnák az alaptalan és indokolatlan panaszok. Ezért ragaszkodom hozzá, hogy ennek az igazán csekély kisebbségnek akarata nyilvánuljon meg, mielőtt a panaszos eljárás megindul. A magam részéről tehát ragaszkodom az 1. bekezdés eredeti szövegéhez. (Helyeslés a jobboldalon.) Hegymegi-Kiss Pál képviselő ur a negyedik bekezdéshez nyújtott be módosítást oly értelemben, hogy a 114. § alapján a panaszlók meghatalmazottja sem lehessen az, aki a választás folyamán hivatalos funkciót töltött be, vagy az illető mandátumot nyert képviselőre szavazott. Ehhez az indítványhoz a magam részéről is hozzájárulok. Elnök : A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Amennyiben a 106. § 2. és 3. bekezdése meg nem támadtatott, azokat elfogadottnak jelentem ki. Az 1. bekezdéssel szemben Hegymegi-Kiss Pál képviselő ur adott be módosító-indítványt, amely ellentétben van az eredeti szöveggel, ezt tehát az eredeti szöveggel fogom szembeállítani. Kérdem a t. Nemzetgyűlést, méltóztatnak-e a 106. § 1. bekezdését eredeti szövegezésében, szemben Hegymegi-Kiss Pál képviselő ur módositó indítványával, elfogadni, igen vagy nem? (Igen ! Nem !) Kérem azokat, akik az eredeti szöveget fogadják el, szíveskedjenek felállani. (Meglbrlénik.) Többség. A nemzetgyűlés az eredeti szöveget fogadta el. Következik a 4. bekezdés. Ezzel szembe Hegymegi-Kiss Pál képviselő ur módositó indítványt nyújtott be, amely szintén ellentétben van az eredeti szöveggel, tehát ezzel szemben fogom feltenni a kérdést. Kérdem, méltóztatnak-e "a 4. bekezdést eredeti szövegezésében, szemben Hegymegi-Kiss Pál képviselő ur módositó indítványával, elfogadni, igen vagy nem? (Nem !) Az eredeti szöveg nem fogadtatván el, így a bekezdést Hegymegi-Kiss Pál képviselő ur módositó indítványával jelentem ki elfogadottnak. Következik a 107. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék felolvasni. Forgács Miklós jegyz (olvassa a 107. §-l). Elnök : Az előadó ur kíván szólani ! Puky Endre előadó : T. Nemzetgyűlés ! Ennek a szakasznak 2. bekezdése annak a meghatalmazásnak alaki kellékeiről szól, amelyet a választást megtámadó panaszlóknak kell adnlok a meghatalmazott részére. A törvényjavaslat későbbi folyamán ugy a 114., mint a 116. §-ban a bizottsági tárgyalás során történtek beszúrások, melyek szintén a meghatalmazási jogviszony szabályozására vonatkoznak. Azt hiszem a leghelyesebb szerkezeti okokból, ha a meghatalmazásra vonatkozó rendelkezések mind itt tömörittetnek. Ennélfogva tiszteletteljesen indítványozom, hogy a 114. § 2. bekezdése és a 116. § 1. bekezdésének egy része ide, mint uj 3. bekezdés tettessék. Ennek szövege a következő volna (olvassa) : »Meghatalmazottul — országgyűlési képviselő kivételével — az ország bármely nagykorú polgára nevezhető. Ha a meghatalmazott helyettest nevez meg, ez csak a jogkör korlátlan átruházásával és közjegyzői okirat formájában történhetik«. Elnök : Szólásra következik? Forgács Miklós jegyző : Hegymegi-Kiss Pál ! Hegymegi-Kiss Pál : T. Nemzetgyűlés ! A 107. §-hoz két módositó indítványom van. Ennek a szakasznak első bekezdése szerint ugyanis a panaszt hitelesíteni kell, még pedig vagy a községi elöljáróságnál, vagy a közjegyzőnél. Tekintettel a közjegyzői költségek nagy voltára, a magam részéről szeretném, ha a kir. járásbíróságot is felvennék a hitelesítők közé, mert igen sok helyen a kir. járásbíróságnak könnyebb a hitelesítés. Nagyatádon pl. a Bárány képviselő ur ellen beadott panasz közjegyzői hitelesítése a választóknak 10 millió korona költségbe került és ilyen nagy összeggel megterhelni a népet még sem lehet. ' A másik indítványom, amelyet okulva a multak tapasztalatain, különösen a nagyatádi választáson nyert tapasztalatokon, abból áll, hogy a hitelesítés iránti kívánság ne legyen elodázható, sem megtagadható. Ezt a rendelkezést különösen a községi elöljáróságra vonatkoztatom, mert ott könnyen megtörténik, hogy nem érnek rá, vagy elutasítják az érkezőket, elodázzák a hitelesítést, szóval azt a 30 napot, ami a panasz beadására rendelkezésre áll, kijátsszák. Azt kívánom tehát, legyen imperativ rendelkezés a törvényben, hogy a hitelesítés iránti kivánság el nem odázható, se meg nem tagadható. Ezt a két indítványt javaslom az 1. bekezdéshez, az utóbb emiitettet a bekezdés végére pótlás ként. Elnök : Szólásra következik? Forgács Miklós jegyző : Senki sincs feljegyezve. Elnök : Kérdem a nemzetgyűlést, kiván-e még valaki szólani? Ha senki szólni nem kivan, a vitát berekesztem. A belügyminister ur kivan szólani. Rakovszky Iván belügyminister : T. Nemzetgyűlés ! Hegymegi-Kiss Pál képviselőtársam első indítványához a magam részéről hajlandó vagyok hozzájárulni, azonban figyelmeztetem a képviselő urat arra, hogy ennek nagyon sok előnye nem lesz, mert a járásbíróságnál való hitelesítés sokkal komplikáltabb formalitásokkal jár, mint akár az elöljáróságnál, akár a közjegyzőnél való. hitelesítés, ugy, hogy az életben ez nem fog nagyon érvényesülni. Másik indítványát nem tartom helyesnek, tekintve azt, hogy amúgy is szigorú büntetések vannak a javaslat büntetőrendelkezéseiben felvéve, minden közhatósági közeg kötelességének kikényszerítésére, ugy, hogy csak ismétlésekbe esnénk, ha azt ennél a bekezdésnél megismételnénk. (Hegymegi-Kiss Pál : Majd ott újra be fogom nyújtani !) Elnök: Következik a határozathozatal. A 107. § 1. és 2. bekezdésének eredeti szövege meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki.