Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIV. kötet • 1925. június 22. - 1925. július 10.

Ülésnapok - 1922-440

Ä nemzetgyűlés 440. ülése 1925, Hegymegi-Kiss Pál képviselő ur az 1. bekezdéshez àzt a pótlást javasolta, hogy a kir. közjegyző« szavak előtt beszurassanak a »kir. járásbíróság« szavak, másik indítványa pedig arra vonatkozik, hogy a bekezdés végére a következő mondat írassék (olvassa) : »A hitelesítés iránti kívánság el nem odázható, meg nem tagadható.« A pótlásokat egyenként fogom szavazás alá bocsátani. Kérdem a t. Nemzetgyűlést, méltóztatnak-e Hegymegi-Kiss Pál képviselő ur első módosító indítványát elfogadni, igen vagy nem? (Igen ! Nem !) Kérem azokat a képviselő urakat, akik az indítványt elfogadják, szíveskedjenek f elállani ! (Megtörténik.) Többség ! A nemzetgyűlés az indítványt elfogadta. Kérdem a t. Nemzetgyűlést, méltózatnak-e Hegymegi-Kiss Pál képviselő ur második indítványát elfogadni, igen vagy nem? (Igen ! Nem !) Kérem azokat a képviselő urakat, akik elfogadják, szíveskedjenek felállani ! (Megtörténik.) Kisebbség. A nemzetgyűlés az indítványt nem fogadja el. Következik az előadó ur által javasolt 3. uj bekezdés feletti határozathozatal. Kérdem a t. Nemzetgyűlést, méltóztatnak-e az előadó urnák indítványát, amelyben uj 3. bekezdést hoz javaslatba elfogadni, igen vagy nem? (Igen !) Kérem azokat a képviselő urakat, akik az előadó ur indítványát elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség ! A nemzetgyűlés az indítványt elfogadta. Következik a 108. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. Forgács Miklós jegyző (olvassa a 108. §-/,) : Rupert Rezső ! Rupert Rezső : T. Nemzetgyűlés I Csak röviden kívánom megindokolni módosító javaslatomat, hogy a szakasz 2. bekezdésében az »ezer« szó helyébe a »kétszáz« szó iktattassék be. Itt t. i. arról van szó, hogy a panasszal élők ezer koronát tartoznak a költségekre letétbe helyezni. Ezt túlságosan soknak tartom. Ezáltal csak a gazdag embereknek tennénk lehetővé, hogy mandátumot megtámadjanak, a szegényeknek azonban bármennyire igazuk van is, nem tesszük lehetővé. Maga ez a két szám, az ezer és a kétszáz magában hordja javaslatom indokolását, úgyhogy ezzel tovább nem is foglalkozom, csak az igen t. bclügyminister ur pártfogásába ajánlom és kérem méltóztassék módosító javaslatomat elfogadni. Van egy kevésbé fontos módosító-javaslatom is, amelynek elfogadása, azt hiszem, semmi nehézségbe nem ütközik. Nevezetesen szeretnék ehhez a szakaszhoz uj 3. bekezdést felvenni arra nézve, hogyha a megtámadás olyan érvénytelenségi ok miatt történik, amely érvénytelenségi ok a hatósági személyeknek jogellenes magatartásában vagy a választási eljárás szabálytalanságában mutatkozik, ne legyen kötelező semmiféle összegnek letétbehelyezése. (Rakovszky Iván belügyminister : Nem jól értettem !) Arról lehet szó, hogy a sok érvénytelenségi ok között vannak, azt mondhatnám magánjogi érvénytelenségi okok, mint pl. az etetésiitatási visszaélések, ezeknél rendben van, viselje a fél a felelősséget és már előzőleg is jussanak abba a kényelmetlen helyzetbe a perlekedő felek, hogy a mulatság költségbe kerül. Ellenben vannak olyan esetek is, amelyeknél nyilvánvalóan az eljárási szabálytalanságban van az érvénytelenségi ok, vagy pedig valamely hatósági személy jogellenes magatartásában. Ilyen esetben, amikor a felek közül senkisem tehet arról, hogy a hatósági személy jogellenes magatartást tanúsított, vagy amikor maga a választási eljárás szenved valamilyen érvénytelenségi hibában, amikor tehát tisztára csak az állam tehet arról, hogy a hiba megtörtént, mert erkölcsileg ő felelős érte, — nem azt értem ezalatt, hogy ő követi el, de felelős érte, hogy a hatóság évi július hó 3-án, pénteken. 405 vagy a választási apparátus mit csinált — méltánytalan dolog lenne, hogy a magánfelekre kirójják az ezer aranykorona letétbehelyezését. Más esetekben bonyolult bizonyításokról lehet szó, de az ilyen érvénytelenségi okoknak bizonyítása is tisztázása, hogy egy közhivatalnok jogellenes magatartást tanúsított vagy pedig a választási eljárás alatt olyan szabálytalanság történt, amelyet a törvény érvénytelenségi oknak ismer, igen könnyű dolog, hiszen látjuk, hogy legtöbbször már a választási jegyzőkönyvben is meg van irva az elkövetett hiba, a szabálytalanság. Ez már magukból a választási iratokból is kitűnik. Amikor igy költség valószínűleg nem is merül fel, a legőrültebb szabálytalanság vagy visszaélés esetén is miért tegyük az illetőkre nézve, akik a választást megtámadják, kötelezővé az ezer korona letétbehelyezését. Csupán ezekre az érvénytelenségi okokra korlátozom a letétbe helyezés alól való felmentést. Természetesen a peticionálók ezekben az esetekben is felelősek lesznek az ellenfélnek okozott költségekért, de hiszen a letétbehelyezés úgysem erre szolgál, hanem csak a bíróság felmerült költségeinek fedezésére. Ahol tehát a feleknek saját dolgáról van szó, ott rendben van, menjen a panasz az ő költségükre, ellenben ahol maga a hivatalos impérium az, amely a hibát elkövette, ne kényszerítsék a polgárokat arra, hogy az ezer koronát, amely igen súlyos, nagy áldozat, letétbe kelljen nekik helyezni. Ismétlem, csupán csak ezekre az esetekre korlátozom a mentességet és ezért a következő uj 3. bekezdést javaslom (olvassa) : »Ha a panasz csupán hatósági személyek jogellenes magatartásában vagy a választási eljárás szabálytalanságában rejlő érvénytelenségi okra vagy okokra támaszkodik, akkor a Jetétbe helyezés nem kötelező». Elnök : Szólásra következik ? Forgács Miklós jegyző : Senki sincs feliratkozva ! Kíván még valaki szólani ? Pia senki sem kíván szólani, a vitát bezárom. A belügyminister ur kivan nyilatkozni. Rakovszky Iván belügyminister ; T. Nemzetgyűlés ! (Halljuk ! jobbfelől.) Azt az indítványt, amely az ezer aranykorona költség letételénél az összeg leszállítására vonatkozik, azért nem tehetem magamévá, mert ne tessék ezt az összeget kvázi illetékképen venni (Rupert Rezső : Nem veszem ; tudom, hogy nem illeték !), ez az összeg tényleg a felmerült kiadások fedezésére szolgál. Miután pedig az illetékes tényezők véleménye szerint ez az ezer aranykorona okvetlenül szükséges ahhoz, hogy a minden esetben felmerülő kiadások fedezhetők legyen?k, a magam részéről nem tudok hozzájárulni az összeg leszállításához. Azt sem tartanám logikusnak, ha mi különbséget tennénk az összegben, vagy pedig teljesen elengednők az összeget, aszerint, hogy az eljárás milyen érvénytelenségi okból indult meg ; mert az én érzésem szerint egy ilyen választást megtámadó panasznál nem lehet tulaj donképen felekről beszélni ; itt vannak választópolgárok, akik megindítják az eljárást, de nem azok felek. Ez nem magánjellegű, még kevésbé büntető jellegű eljárás, hanem publica actio, ahol nem azok fedezik a költségeket, akik az eljárást megindították, amennyiben panaszuk nem bizonyult jogosultnak, a költségek fedezhetők bárhonnan, — a fontos csak az, hogy ezt az összeget valaki deponálja. A magánjogi eljárásban, ha a panaszt elutasítják, a feleket teszik felelőssé a költségekért és azokon a költségek behajthatók, ilyen publica-actio eljárásnál azonban nem lehet a feleket felelőssé tenni és ezért szükséges az összeg deponálása. Azt mondja a képviselő ur, — és itt elismerem a distinctio jogosultságát — hogy vannak esetek,