Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIV. kötet • 1925. június 22. - 1925. július 10.

Ülésnapok - 1922-446

A nemzetgyűlés 446. ülése 1925. Rakovszky Iván bemgymiiiister : Az igen t. képviselő urakimost belejutottak a városi politikába. Majd rá fognak jönni, hogy nem olyan egyszerű a kérdéseket, pláne a nagy telekpolitikai és városfejlesztési kérdéseket megoldani. Ezek bizony hosszú évtizedeken keresztül érnek meg a megvalósításra, időnkint mutatkozik alkalom arra, hogy csakugyan megvalósulhatnak és nagyon rossz fővárosi politikát, főleg nagyon rossz városfejlesztési politikát követ az, aki ezeket az alkalmakat kellő időben meg nem ragadja. (Nagy Vince : De a közgyűlés elől nem lehet elvonni ilyen kérdést !) A tanács a közgyűlés helyettesítésében döntött ebben a kérdésben. A tanácsot a közgyűlés választotta, a tanács autonóm testület és egy minister nem vállalhatja a felesősséget, hogy akkor, amikor az autonómiának egy régi terve megvalósulás előtt áll, a minister ezt a saját felelősségére megakadályozza, amikor pedig a szakhatóságok elejétől fogva előnyösnek és helyesnek tartották a vételt. (Zaf baljelől.) Azt mondotta a képviselő ur, hogy ha a székesfővárosnak felesleges pénze van, építtessen belőle lakásokat. A székesfővárosnak azonban ezerféle teendője van. A rendelkezésre álló fedezetet képtelen a különböző kötelességek és különböző hivatások teljesítésére megfelelően felhasználni. Igaza van a képviselő urnák : a székesfővárosnak jelenleg törekednie kell arra, — és azt hiszem, lesz is mód rá — hogy lakásokat építtessen, azonban, bocsánatot kérek, emiatt az egy cél miatt s ennek a refrénnek állandó emlegetése miatt egyéb nagy és fontos városfejlesztési célokat elhanyagolni nem lehet. A székesfőváros költségvetésében állandóan fel voltak véve összegek ilyen telkek vételére, fel vannak véve ebben a költségvetésben is, tehát ez a telekvétel nem bolygatta meg a költségvetés egyensúlyát, sőt ellenkezőleg, ugy, amint a dolgok ma állanak, ebből a költségvetési tételből még megtakarítások is lesznek eszközölhetők. Akkor azonban, amikor egy nagyváros jövendőjének előkészítése bizonyos telekpolitikát szükségessé tesz, teljes lehetetlenség, hogy egy esztendőben szüneteljen az erre vonatkozó intézkedések megtétele. (Peyer Károly : Hát az Ungern-féle telekkel mi van?) i\z Unger-féle telek dolgában teljesen hasonló a helyzet. Az Unger-féle teleknél a szakértők — akik, tessék megengedni, jobban értenek a dologhoz és hivatásukból kifolyóan alaposan foglalkoztak vele — a vételárat alacsonynak találták. Az egész különben egy kis komplexum, amelyre kár szót vesztegetni. A székesfőváros obiigóban volt a cisztercita-renddel szemben, ennek a teljesítése végett volt szükség kompenzáció céljából erre az egészen kis telekre ; amellett az I. kerületi elöljáróság felépitését tette ezzel lehetővé. Magam részéről ezt az egész telekvételt nem tekintem nagyfontosságú ügynek, jóformán egy folyó ügy elintézéséről van szó. E tekintetben is a szakértők egybehangzó véleménye az volt, hogy a vétel előnyös. (Peyer Károly : Egy milliárd !) Én a magam részéről mindenesetre a Közmunkatanács véleményére kénytelen vagyok nagyobb súlyt fektetni, mint az igen t. képviselő ur véleményére, akinek sem az a szaktudás, sem az az apparátus nem áll rendelkezésére és végeredményében az az idő sem áll rendelkezésére, mert mással van elfoglalva, hogy a véleményét alapos szakértelemmel hozhassa a nemzetgyűlés elé. T. Nemzetgyűlés ! Magam részéről vállalom a felelősséget azért, hogy ezt a telekvételt jóváhagytam, mert meg vagyok győződve arról, hogy a jövendő be fogja igazolni, hogy a székesfőváros helyesen járt el (Nagy Vince : Nem a székesfőváros járt el !) a lakosság és a székesfőváros érdekében, amikor ezeket a telkeket megvásárolta. évi július hó 10-én, pénteken. 603 Kérem, méltóztassék válaszomat tudomásul venni. (Helyeslés jobbtelöl.) Elnök : Az interpelláló képviselő urat illeti a szó ! Peyer Károíy : T. Nemzetgyűlés ! Nem tudom, hogy a mélyen t. minister ur miért hivta oda a pártok vezetőit konferenciára és miért jelentette ki ezen a konferencián azt, hogy mielőtt dönteni kíván ebben az ügyben, kíváncsi a pártok vezetőinek véleményére, ha itt utólag kiderül az, hogy a minister ur a pártok vezetőinek véleményére egyáltalában nem volt kíváncsi, mert őt ez egyáltalában nem érdekli, csak a szakkörök véleménye irányadó előtte. Méltóztassanak megengedni, hogy ismételjem azt, amit interpellációm keretében elmondottam, ismételjem azt, hogy ezen az értekezleten nemcsak a szociáldemokrata párt, nemcsak a demokrata párt, hanem a Wolff-párt képviselői is a vásárlás ellen nyilatkoztak. (Rakovszky Iván »clügyininister : Nem áll ; a végén nem !) Méltóztassék visszaemlékezni, hogy Wolff igen t. képviselő ur azt jelentette ki, hogy amennyiben ez a vásárlás a Platthy képviselő ur szakvéleménye alapján történik, ugy ő Platthy képviselő ur személyében garanciát lát arra, hogy ez a vásárlás helyes és célszerű. Méltóztatik emlékezni, hogy szó szerint ezt mondotta ott (Rakovszky Iván belügyminiisler : Tehát helyeselte !) és megerősítette ezt ott a másik szakértő ur, hogy igenis, Platthy képviselő ur volt az, aki ehhez a vételhez hozzájárult és megindokolta azzal, hogy ő szükségesnek tartja, hogy a budai rész fejlesztése szempontjából ez a telek megvásároltassák. A tegnapi napon vagy az interpellációm elmondása alkalmával azonban Platthy képviselő ur leiállott és a leghatározottabban kijelentette azt, hogy őneki erről az egész vételről nincs több tudomása, mint az, ami a lapokban megjelent. itt tehát egy ellentmondás van. Ott a konferencián az tűnik ki, hogy Platthy képviselő ur mindenről tud, itt pedig a képviselő ur jelenti ki azt, igen felindult állapotban, hogy őneki semmiféle befolyása ezeknek a telkeknek vásárlására nem volt, ő ebben nem vett részt. Tudom, hogy hárman voltak kiküld ve, akik közül Petrovácz képviselő ur nem vett részt, ez ott ki is derült az értekezlet alkalmával; de az egész kérdés ügylett beállítva, mintha Platthy és Kozma bizottsági tagok szakértői véleménye alapján ez a vásárlás igen előnyös lett volna. Én nem is bocsátkozom annak bírálatába, hogy az a vásárlás előnyös-e a főváros szempontjából, igen vagy nem, ez teljesen mellékes körülmény, mert lehetne ma még a főváros területén vagy a főváros környékén (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) sok olj'an telket találni, amelynek megvétele a főváros szempontjából és a békebeli árakhoz viszonyítva, rendkívül előmos és kedvező volna (Rakovszky Iván belügyminister : A csepeli kikötővel szemben, a Dunaparton nem !) ezeket azonban nem veszi meg a főváros. Én interpellációmban rámutattam arra, hogy a szakértők véleményével szemben hivatkozom ezeknek a telkeknek békebeli árára, amikor a különbség az volt, hogy 18 évvel ezelőtt a szepesi hitelbank telkének megvételét a minister ur nem hagyta jóvá, — nem azért, mintha azt nem vennék meg, mert azt is meg fogja venni a főváros, miután arra szükség van, inert azon keresztül kell vinni azt a gyűjtőcsatornát, amelynek építkezését a főváros már meg akarja kezdeni, azt a telket tehát a főváros kényszer hatása alatt kénytelen megvenni — de ezt a minister ur nem hagyta jóvá, ezt az autonómiára bizta ugyebár, mert ezt a telket az autonómiának úgyis meg kell vennie, akár akarja, akár nem. De ennek a teleknek az ára 18 évvel ezelőtt 34.5 aranykorona volt, viszont a Nádorkert telke-