Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIV. kötet • 1925. június 22. - 1925. július 10.

Ülésnapok - 1922-445

582 A nemzetgyűlés 445. ülése 1925. ápolnunk kell pártkülönbség nélkül mindazoknak, akik polgári padokon ülünk (Helyeslés jobbfelől és a balközépen.) és nem szabad engednünk, hogy akár tevőleges cselekedet, akár mulasztás révén azok jussanak ismét a polgári társadalom fölött hatalomhoz és erőhöz, akik azzal merőben ellen­tétes nézetüek. (Szabóky Jenő : Ebben szó nélkül egyetértünk !) Miután ez igy van és miután én a kormány tagjai részéről semmi biztató lépést nem látok abban az irányban, hogy a polgári túlsúly erősí­tése szempontjából megtennék mindazt, amit ten­niök kell, mert napi sikerekre, múló és látszólagos eredményekre törekszenek ahelyett, hogy a pol­gári gondolat túlsúlya állandósításának sikerét növelnék, ebből kifolyólag nem fogadhatom el azt a törvényjavaslatot, amely előttünk van. Mi, akik csak lelkiismeretünktől függünk, nem lehe­tünk bizalommal a kormány iránt, nem nyugod­hatunk meg a jelen törvényjavaslatban, amely a népjóléti és a közgazdasági kibontakozás felé csak bátortalan és ingadozó lépést tesz. Nem tehetjük, hogy azt mondjuk : diadal és dicsőség a kormánynak, most már minden jól van és jó lesz ; nem hunyhatunk szemet a kor­mány több éves rossz adópolitikája és a nép bajai iránt való teljes érzéketlensége előtt, sőt épen ezzel a törvényjavaslattal kapcsolatban annak a követelésnek igazságát hangoztatjuk, hogy egy jó kormánynak, egy kötelességét minta­szerűen teljesítő kormánynak nemcsak anyagilag, hanem a lelkekben is beruházást kell eszközölnie, elvégzett cselekedetek által kell megmutatnia, hogy az ország ügyeinek intézésénél csakugyan méltó arra, hogy ő legyen a nemzet zászlótartója. Ha erre nézve egy kormány hitet, bizalmat tud gerjeszteni a széles néprétegeknél, akkor ez a lelki beruházás olyan nagy erkölcsi erőt jelent az egész nemzet számára, amelynek haszna nemcsak felér az anyagi beruházások eredményével, (Ugy van ! balfelöl.) Sajnos azonban, hogy mindezt a most ural­mon levő kormányról nem mondhatjuk el, (Ugy van ! balfelöl.) sőt ellenkezőleg : ennek a kormány­nak múltja semmi biztosítékot nem nyújthat a jövőre nézve, mert amikor éveken át' idejében gyógyíthatta volna a társadalom különböző réte­geinek felszakadt sebeit (Zaj jobbfelől.) és könnyit­hetett volna a küzködők gazdasági és megélhetési bajain, (Lcndvai István : Ugy van ! Tökéletesen igaz !) ehelyett — valljuk be, nem lehet ez ellen tiltakozni a többségi párt részéről sem — Pató Pál szerint vetette el gondját a tennivalóknak, azt mondván, hogy : »Ej, ráérünk arra még I« (Ugy van ! a baloldalon. — Zaj jobbfelől.) Elnök : Kérnem kell a képviselő urat, méltóz­tassék a tárgynál maradni ! (Felkiállások jobb­felől : Ugy van ! Már régen eltért tőle ! — Ellen­mondások a baloldalon.) A képviselő ur egészen más témához nyúl, amely semmi vonatkozásban , nincs a tárgyalás alatt levő törvényjavaslattal. Kérem tehát, méltóztassék a tárgyhoz visszatérni ! (Helyeslés jobbfelől. — Felkiáltások a baloldalon : A tárgyhoz beszél !) Kun Béla : így jutottunk a magángazdasá­gok leromlásáig és" a szegényebb néposztályok ínségéig, éhség-nyomoráig. Â kormány az előttünk fekvő törvényjavaslattal is csak toldózási munkát végez. A kormány — nyíltan megmondom -— a foldozó varga szerepét tölti be, az egész káros rendszernek a keresztény demokrácia szellemében való megváltoztatása helyett, gyarló részletmun­kát mutat csak a kormány valódi alkotásoktól duzzadó egész munka hetyett, ezért a törvény­javaslatot nem fogadhatom el. (Élénk helyeslés 'és taps a bal- és a szélsőbaloldalon.) évi július hó 9-én, csütörtökön. Elnök : Szólásra következik? Héjl Imre jegyző : Szakács Andor ! Szakács Andor : T. Nemzetgyűlés ! Három percet kérek a nagy községek érdekében. (Halljuk ! Halljuk !) A törvényjavaslatban a pénzügy minister ur jóindulatulag gondoskodni kivan a törvény­hatóságok és a rendezett tanácsú városok hitel­igényeiről. Engedje meg a t. pénzügyminister ur, hogy szíves figyelmébe ajánljam azt is, hogy Magyarországon igen népes és szépen kifejlődött nagyközségek vannak, (Szilágyi Lajos : Vármegyei székhelyek !) amelyek, mint vármegyei székhelyek is jelentékeny szerepet játszanak ' és valóságos városias fejlődést mutatnak. Ezeknek a nagy­községeknek a háztartása épen ugy küzd a mai viszonyok okozta zavarokkal, mint ahogy a törvényhatóságok és a rendezett tanácsú városok. (Ugy van ! Ugy van ! a jobboldalon.) Ezekre nézve kérem én a minister ur jóindulatát. Bizonyára nem tartja feladatát bevégzettnek ezzel a javaslattal és gondoskodását ki akarja terjeszteni ezekre a községekre is. Még egy momentumot legyen szabad figyel­mébe ajánlani a pénzügyminister urnák. Ezeknek a nagyközségeknek a területeink az országos föld­birtokrendező biróság megváltási eljárásának be­fejezése után a nagybirtokok többé-kevésbé fel­szabadultak s tudomásom szerint nem egy helyen a nagybirtokosok, egyes uradalmok birtokuk egyes részeit áruba bocsátják. A íoldbirtokrendezés nem elégítette ki teljesen a földigénylő nép szükségletét, mert csak a legszegényebbekről gondoskodott ugy ahogy, ellenben a jómódú kisgazdaközönség egy­általában nem jutott földhöz a földbirtokreform révén. Ezért az így eladásra kerülő nagybirtok­részeket a nagyközségek jobbmódu kisbirtokos lakossága szeretné megszerezni, de nincs meg neki az a teljes vagyoni ereje, hogy a vételárat rögtön kifizethesse, amely feltételtől természetesen az eladás függ. Nagyon kérem tehát az igen t. minister urat, hogy ha ilyen ügyek elébe kerülnek, amikor a földbirtokrendező biróság megváltási eljárásának kiegészitéseképen egyes nagyközségek és községek jobbmódu gazdaközönsége akar nagybirtokot fel­parcellázni megvásárolni, méltóztassék ezeknek hitelkeresési igényét jóindulatába fogadni. (He­lyeslés balfelől.) A javaslatot egyébként az ellenzéki képviselő­társaim által kifejtett indokoknál fogva én se fogadhatom el. (Helyeslés a bal- és a szélsőbal­oldalon.) Elnök : Szólásra következik ? Héjj Imre jegyző : Szólásra senki feljegyezve nincsen ! Elnök : Szólásra senki sem lévén feljegyezve, kérdem, kiván-e még valaki szólani ? (Nem !) Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom. A pénzügyminister ur kivan szólani. Bud János pénzügyminister : T. Nemzetgyűlés ! (Halljuk ! Halljuk !) Örömmel állapítom meg, hogy minden oldalról elég kellően méltányolták a tör­vényjavaslat fontosságát. Azt hiszem, hogy a mai tanácskozás bizonyítéka annak, hogy kell tulaj don­képen gazdasági életünket közelről érintő kérdé­seket tárgyalni. Elismerem és méltányolom azt, hogy bár az ellenzéki oldalnak aggodalmai lehetnek ilyen tárgyú törvényjavaslattal szemben, mégis teljes objektivitással törekedtek a kérdés megvilá­gítására (Ugy van! a jobboldalon.) és teljes objek­tivitással foglalnak állást a kérdésben, habár más szempontokból a törvényjavaslatot nem is szavaz­zák meg. Azt hiszem, hogy ez az ut arra, ho gy mi gazdasági és szociális kérdéseket megértően tár­gyaljunk, hogy igy az országot gazdasági nehéz helyzetéből és szociális nehézségekből kivezessük.

Next

/
Oldalképek
Tartalom